Ez inkább valami ritmusjáték, mintsem az épített környezet. Persze, nyilvánvaló, ember építette, be lehet küldeni, de azért Gábor, itt másról mesélsz. Szépek a kémények, de ez inkább egy ritmus, egy fény-árnyék ritmus, egy formai játék. Ha ez egy Glasgow-i útikönyv részlete, akkor ott elfér, itt most ennél a megoldásnál nekem ez mint kép majdnem tökéletes, azt mondjuk nem teljesen értem, ha fönt ennyire lazák vagyunk, és ekkora teret hagyunk, akkor lent miért voltunk ennyire szigorúak, vagy ha a lenti kompozíciót és ritmust fogadom el, akkor fönt ez nagyon lazás, de a leckebesorolás nekem megúszósnak tűnik. Persze, el tudom fogadni ennél a leckénél is, de nem biztos, hogy egyetértek vele. Ami a képet illeti, én amellett szavazok, hogy a kép aljából hiányzik. Valami tömegen van ez rajta, ezt kellene érzékeltetni, mert most ez így olyan, mintha lehetne akár egy makett is, vagy krematórium, vagy bármi. Éppen ez az, hogy nem tudom, hogy mihez mérjem, a koordinátarendszert vágtad most le a kép aljánál. Azt mondod, hogy: „Tudod mi a vicces Európában? Az apró különbségek”. Oké, de akkor most mihez mérem az apró különbségeket? Magyarországon, Budapesten is lehet gyönyörű dolgokat felfedezni, ha az ember fölemeli a fejét, és nem a cipőorrát nézi, ha az utcán sétál. Javaslom mindenkinek, hogy ezt tegye meg, fényképezni nem biztos, hogy le fogja tudni, de nézze meg, hogy miket láthat odafönt, meg különben sem árt néha fölemelni a fejünket, mert nagyon morcosak vagyunk. Itt most elvesztettem a mértéket, hogy mihez képest van ez itt fölépítve. Kettő csillagot adok, mert a fények gyönyörűek, és a formákat is nagyon jól megfigyelted. (hegyi)
értékelés: