Amióta ez a kép fölkerült, Gábor küldött egy másik verziót is a Szorgalmiba. Érdemes azt is megnézni. Azt gondolom, hogy a kettő között van valahol az igazság. Nem mondom, hogy erre a képre szükséges lenne bármilyen különleges effekt, egyszerűen tónusban kellett volna gatyába rázni. Értem én, hogy ebben a közegben ennyi fény van, és a gép abból a fényből ennyit tudott megörökíteni, de azért ez egy kontrasztosabb megoldást igénylő meglátás. Azért, mert ha megfigyeljük, akkor van ugye maga a hab, a habnak az árnyéka, és az alap, ami a kád felülete. Ez három féle tónus. Hans Arp festészetben volt fontos, képeit érdemes megnézni, az interneten rákeresni. A kép a Rezonancia leckét jól teljesíti, azt nem tudom, hogy most ott a lefolyónál nem volt-e még egy kicsi hely, hogy ami ott örvényként keletkezik, abból még kapjunk valamit, ott nekem a vágás furcsa, de nagyrészt a tónussal van bajom. Gábor, szerintem fogsz te még fürdeni, és ha így van, akkor tedd már meg, hogy ezzel még játszol egy kicsit, mert szerintem ez tök jó irány, és ezzel érdemes még foglalkozni, főleg úgy, hogy látod, hogy ez gyönyörű amőbákat eredményezett, úgyhogy mutass ebből még egy kicsit. Próbáld még magadban egy picit ezt rágni, és egy ismétlést kérek, még mielőtt magamban lezárnám ezt a vonalat. Ismétlés. (hegyi)
Naná, hogy igazad van. Nem a kád ér véget, (ahogy fürdés közben megállapítottam), hanem a kád széle árnyékot vet a lefolyón túli részre. Ezt viszont kezelhettem volna úgy, hogy nem a meglevő lámpát használom, hanem beviszek a kád végébe egy másikat.
Szóval szimpla lustaságról van szó, nincs mentségem.
Nem is kellett a színekkel vacakolni. A negatív kép pont az az árnyalat, amire gondoltam.
http://szakkor.estiskola.hu/2010/12/13/f...