Egy álló formátumú képet látunk, valószínűleg egy park sétányát, ahol egy idős ember egy szatyorral sétál a fák között, és látjuk azt is, hogy az utat már lehullott levelek borítják, tehát megvan az utalás az őszre, ráadásul egy enyhe ködös-párás helyzetben vagyunk. A fák között átszűrődő párarétegekből is látszik, hogy ez egy őszi felvétel. Ami egem egy picit zavar az a kép jobb oldalán ez a kilyukadás, nemigazán értem, hogy az alkotó miért azt választotta, hogy ide a fa oldalához áll, itt az út szélére és onnan fényképez skurcban, hogy miért ez a döntés. Mert így most a jobboldali fák között ki lehet látni, és ez úgy elviszi a tekintetet; ahogy elkezdünk barangolni a képen a fák tetejénél, nézzük a bácsit, ahogy ott bandukol, de mindig valahogy oda jobboldalra húzódik a tekintet, onnan várnánk valamit, és ez egy feszültségforrás. Úgyhogy nekem ez nem igazán indokolt ebben a helyzetben, mert nem elég határozott a döntés. Mert ha azt mondom, hogy igen, ott valamilyen drámai történet elkezdődik a fákon kívül – utalhatnánk itt a Nagyítás c. filmre – hogy ott kereshetnénk a megfejtést, mintha egy Agatha Christie regényben elrejtve találnánk a megoldást – de ebben én ezt a megoldást nem látom, úgyhogy segítséget várok a Feritől, hogy mi az oka ennek a döntésnek. Én ezt most nem látom, és noha az ősz leckére abszolút el tudom fogadni, de ettől nekem maximum két disznós kép. (hegyi)
értékelés:
"akkor balról nem jön ennyi fény"
Nos igen, százszor gondoltam rá, hogy a másik irányból kellene. Hallgatnom kéne a megérzéseimre.
Köszi Zsolt