Szürkében

Az a bajom, hogy azon kívül, hogy a szürkét értem, és tényleg ott van ebben a dologban egy bohémság, egy ilyen idős emberek huncut összekacsintása, amik meghatóak, és megrendítően jók tudnak lenni, de ezzel nekem van bajom. Itt van egy korlátunk, egy padunk, ezek mind-mind akadályok. A bal oldali modell még viszonylag rendben van, ez az enyhén hátulról fényképezett profil, de a jobb oldali embernél már az arcot se nagyon látjuk, annyira takarja a váll. Én értem, mert a barátságban vannak titkok is, és nem kötelező mindent a nagyvilágnak kitárnunk, de itt ennél a képnél még kellett volna egy keveset ahhoz hozzátenni, hogy magasabbról készüljön el ez a kép, följebb tenni a kamerát. Akkor a belsőséges helyzethez a lábaknak, a kezeknek a megmutatása is valamit hozzáadna. A magasabbat úgy értsd, hogy legalább egy fél méterrel, vagy akár egy méterrel is kellett volna emelni a kamerán, és akkor személyesebb lenne ez a dolog. Így most nekem nem áll össze, sőt, ez így a bizalmatlanságról üzen inkább. Ismétlés. (hegyi)

Hozzászólások

Kedves Ági!
Szerintem nagyon jól megtaláltad ezt a két idős bácsit. Engem mindig is lenyűgöztek ezek az öregurak mert sokkal többet tudnak a világról mint mi. Ha megtalálod őket esetleg újra, mondd meg nekik hogy ne zavartassák magukat de had készíts szemből egy képet róluk:-) Igaza van a Zsoltnak teljesen, de ettől függetlenül nekem átjött a kép hangulata teljesen. Ez a barátság.

Új hozzászólás