Hezitáltam, hogy a pedellus tegyen-e föl leckét is, de végülis történt már ilyen. Ez egy régebbi kép még 2000-ből, Henrik csendéletéről jutott eszembe, hogy nekem is van vasárnapom.
Sajnos erről a képről nem tudunk beszélni, 3 disznó. (szőke)
értékelés:
Boldog névnapot!
Hogy én ezt a képet eddig miért nem láttam? Kár lett volna, ha most nem keresek egy Hegyi képet, ahol köszönthetem.
Mivel Zsolt nem hajlandó a képet elemezni, én megteszem.
Legalúl látunk egy villanyégőt, (ami tul.képp egy pohár) de ki van belezve, felette látjuk az izzószál árnyékát. Mivel a "lámpa" így nem képes világítani, ezért egy pezsgősdugó helyettesíti, ami az asztalra sugározza fekete fényét. Nos a villa nyel e, hát az nem nyel, viszont az árnyéka, hogy ne ütközzön a felűl látható edénybe, azt egy ügyes húzással kikerüli.
Az edény azért van oda készítve, hogy a fotózás után mindent bele lehessen pakolni. Hát ez így a kép.
Most látom,hogy Zsolt azonos Hegyi Zsolttal,a Pedellussal?
Nagyon szép ritmusa van a képnek!!
Egy kicsit (a párhuzamosságával) emlékeztet a héber szőnyegekre.
Egy kicsit ami kizökkent a ritmusból, a villa "nyele".
Márti: de, tudok. :) hiteles érv, hiteles érv, hiteles érv: az pedig az, hogy én a pedellus vagyok, nekem szabad. na? :)
Egyébként érvelhetek én, a lényeg az, hogy jó, ha a kép új. Aztán meg van, amikor mindegy, de általában jó. És örülünk neki.
Ez a kép jó, viszont a feltöltése azt a helyzetet idézte elő, hogy már nem igen tudsz többé hitelesen érvelni a konzervképek ellen.
Megkérem Hegyi Zsoltot, hogy ezt az alkotást Ő elemezze, különös tekintettel az aranymetszére és a tanúlni vágyó nebulókra való tekintettel.
Az igazi disznyókat majd András átadja.
ez kérem metafizikus asztrofizika...szinte hallani vélem proff Öveges elhíresült szavait....minden háztartásban találunk egy meg nem kezdett pezsgős ebédet és ablakot......ezek segítségével megalkotthatjuk saját árnyékkriptográfiánkat melyet a bolygó és ebédeszközök együttállásának illetve spektrográfiai ritmusuk arányításának segítségével dekódolhat az olvasó......twistelettel st. Fülig james todományos zsúrés ebédnaliszta
Annyi hozzáfűznivaló van, hogy a klasszikus csendélethez képest itt emlékeim szerint nem történt "bindzsizés", azaz nem matattam, mi hol lenne jó, csak a kamera pozíciójával tököltem. Szerencsére a Nap kitartó volt, és megvárta, amíg elkésztülök, rá röviddel nekiállt szakadni az eső.
Ági, drága vagy, kösz a virtuál disznyókat, mindazonáltal tudnod kell, hogy viszonylag rég óta nem iszom, pezsgőt meg főleg csak egy évben egyszer, de ez még a rég óta előtt volt, és akkoriban elő-előfordult az ilyen ebéd. Mondom: ebéd. Ősszel. :)
Zsoltikám, nagyon helyesen döntöttél, amikor - hosszas döntögetés után - beküldted a képet. A pontozás nehéz lesz számomra, mert szeretem a fekete-fehér fotográfiát, íly módon beloptad a szívem egy piciny részébe magad, másodsorban hozzám a szürrealista-francia és magyar legények eléggé közel állnak, így aztán, nem véletlen, hogy Brassai (Halász Gyula) képei jutnak eszembe, ő is elég jóban volt André Bretonnal, na de, a tárgyak elnyújtott árnyékai, a villa, amely megéleződik, a pohár, amely fénysugárrá válik, a tányér, ami rázuhan a képre, gyönyörű. Csak egy kérdés marad a végére, a vasárnapi vacsoráidhoz mindig pezsgő dukál?
Amúgy 3 disznó, ne mondd, hogy fukar voltam.
Kertész óta tudjuk, hogy a villák nem csak evésre jók
szuper kompozíció