Azt álmodtam, ébren vagyok,
s barátaim már mind nagyok,
egynek sem kell csecsebecse,
mindnek van már kisgyereke,
mindnek éppen azt mesélik,
elélnek majd százhúsz évig,
mindegyik lesz öregember,
szakálluk is, mint a tenger,
s ha lehunyják a szemüket,
összefut majd a kerület,
horkanthatnak ennek-annak,
s azt álmodják, ébren vannak.

Hozzászólások

Ettől még tetszik, és ha nem divat hát nem divat... A gyerekvers örök, hiszen újratermelődik a közönsége. :)

Igen, ez egy gyerekvers. Megjegyzésbe oda is írtam, valahogy nem került oda, meg másik sem került be, szerintem Zsolt a renomémat szeretné menteni vele :))) Sokat írtam gyerekverseket is, szeretem is, bár nem divatos műfaj, ez tény, olyan ütyüpütyü... de van ha igazán jól sikerül, van bennük valami elemi egyszerűség és erő, és tisztaság, amit én nagyon szeretek...:)
A ritmikája ütemhangsúlyos felező nyolcas, olyan népies inkább, azt érzed, szerintem annak bárgyú egyszerűségét érzed gyermekes dallamnak :))
Köszi a figyelmed!

Ez nagyon érdekes, mesélős, gyerekverses "dallama" van, szépen repked körbe körbe -- hogy végül a saját farkába harapjon. :) Tetszik.

Új hozzászólás