Mondok valami durvát. Az orr fölött és a szem alatt vágnám. Csonkolás, igen. Mert akkor nem zavarna az, hogy hiteles-e ez így, vagy sem, benne vagy-e az ellazulásban vagy sem, akkor valahogy ez az egész átértelmeződhetne. És keményebbre venném a fényeket, kopogósra. Mert hát ez az ellazulás kemény meló, és ezt a keménységet a kezeid mutatják is, nyista relax, csak koncentrálás, kurvára akarom már a nyugalmat, de annyira, hogy a körmöm beletörik. Szóval hát valami ilyesmi. De mindezt figyelmen kívül hagyva, amit próbálok itt nyökögni, ez egy fontos lépcső az utadon, értékelem. (hegyi)
értékelés: