Nos, itt több dolgot nem értek János, és segítened kell, hogy mi miért lett így, mert én nem találom a magyarázatát. Az egyik a tónus. Miért kell az alján a feketéket elveszteni, miért állunk meg a sötétszürkében, mi ennek a tónusterjedelem törésnek a lényege vagy értelme? Azt tudom, van ilyesmi divat, telefonos appok filterei között is, de hogy minek, nem értem. A fád, fáradt érzetet ez csak imitálja. A másik a képarány. Én szeretem a fekvőt, és mondom is mindig, hogy a portréhoz nekem sokszor fontos az a plusz, ami ettől a formától adódik a környezetből, de itt nincs ilyen. Csak a szűk tér fenn és lenn, és ehhez képest az indokolatlan tágság oldalt. A harmadik a fények kérdése. Nem nagyon előnyös az, hogy alulról adsz fényt, túlhangsúlyozol vele olyan részleteket, amik kivisznek az együttérzésből, vagy máshogy mondva a szerethetőségből, és ami marad, az eléggé állatiasan kopog, ijesztő, és ezt a fentről jövő fény nem egyensúlyozza. Fordított aránnyal a dolog jobb lenne, fentről több, lentről kevesebb fény. Kérek ismétlést. (hegyi)