[jwplayer|config=radioplayer|file=/sites/default/files/12/09/clio120912_1.mp3|image=/sites/default/files/noimage.png]

Clio önvallomása a halálról, és annak vágyáról. Történetek, hangulatok szeptember havában.
A műsorhoz ajánlott kép Novák Brigitta: Konzol.

   "-Elég sötét és elgondolkodtató a műsor... -Én már be is fordultam."
   "-Kamaszkoromban, és utána nem sokkal voltam öngyilkossági gondolatok, de kinőttem. És értem, ha valaki ilyennel foglalkozik. Értem. De nem fogadom el. -Elfogadni... az nem számít... az illetőnek nem. -Szerintem gyerekkorban ez természetes és szükséges feldolgozási fázis."
   "A haláltól való rettegés nagyrészt újkori dolog."
   "Ez igaz, ha meghalt, már nem ő van ott, az már csak egy test, de nem az illető."
   "Szerintem ez, mármint az öngyilkosság, erős kib'szás a környezettel, az önzés elég magas foka."
   "Van aki végigrettegi az életét, mert fél a haláltól."
   "A betegség más, nagyon más dolog. Ha menthetetlen, gyógyíthatatlan és már nem emberi minőségű, ami hátra van, akkor az euthanázia az normális és szükséges, sőt!"
   "Clio, de azért ugye nem lesz a következő is ilyen 'műsor'?"
   "-És jól énekel, hiába mond bármit..... -Teljesen felszabadító hangulata lesz ennek a dalnak."
   "Gondolom - remélem - azért dolgozza fel a témát, hogy egyre kevesebb legyen ilyen."
   "Azért szép kis érzelmi hullámvasútra ültettél minket Clio."
   "Szinte látom a szövegedet klipszerűen lassítva."
   "Hát mélyre vittél Clio, de mégis megtöltöttél valami jó érzéssel is."