Jó az irány, Gime, tetszik. Ez az, amiben el kellene kezdened mozogni, egy kicsit befelé fordulni, egy kicsit belülre figyelni. Olyan képet mutatsz, ami tulajdonképpen jól ábrázol téged, még akkor is, ha a valóságból csak azt a néhány lábujjat kapjuk. Ez az egész helyzet attól válik személyessé, hogy felfedezzük magunkat, a lenyomatunkat a külvilágban. Minden önportréban ez benne van. Nem csak annyi teret foglalunk el a világból, amennyit a kisasztalom jelent. Persze, ezek a személyes terek ábrázolásra kerülnek, itt egy ilyesmi helyzetet látok. Nagyon jó a lenyomatban az, hogy ad valamennyit a test formáiból, mégis sziluettként marad meg, és nagyon finoman érzékelhetőek a parketta lenyomatai is, nagyon jól komponálva. Várom a többi munkát. (hegyi)
értékelés: