most meg megint nem iszom
A Dani itt egy, az estiskolán már látott izgalmas megközelítést, az kis itókás poharak felső gépállását használja, ahol az általam annyira szeretett és sokszor emlegetett OSB-lap felület és a poharak kapcsolódását mutatja ezen a képen, ugyanakkor ez egy negatív kép lehet, azaz elindul a grafika terén, ahol ugye a sötét árnyékokat kiforgatva, grafikai, ritmikai játékként használja az OSB felületet, ami a fényképészek számára egy nagyon hálás térbeli felület, a rücskökkel, kis árnyékokkal, és a poharak és a víz összetett formáival, a kis pálinkagyöngyökkel nagyon izgalmas ritmusokat alakít ki, tehát ilyenformán ezt a képet én egy geometriai játéknak fogom fel, egy picike utalással a valóság felé, mint egyfajta látlelet, egy SZTK-üzenet, ez az árnyék akár egy akt is lehet, vagy egy izzó, bármi, de valamilyen számvetés. Nyilván ha ez a csend kategóriájába érkezett ez és feltételezzük, hogy a pálinkáspoharak, az alkohol és a kiskocsmák hangulata az mindig valahol a számvetés, az ember nem véletlenül iszogat egy kisvendégő csendes zugában, akkor el kell fogadnunk a csend kategóriájában ezt a filozófiát, és a Juhász Dani belső történetében a kép és a látlelet is helytálló hiszen az egész formavilága a vizualitása egy látleletre utal. Ritmikailag pedig szerintem jó a kép, az önismeret is határozottan és jól lett elvégezve, szerintem ez is háromdisznós kép. (szőke)
értékelés:
én nagyon szeretem a kifordított dolgokat, ezt is:)