A keretezést elmondtam, nem térek újból vissza rá, mindegy, hogy fehér vagy fekete, akkor is idegen. Amit a képen látunk megint egy jó ritmusjáték. Hogy ebben mennyi az utólagos beleavatkozás, vagy mennyi az, ami a valóságban is megtörtént, én nem firtatom, fogadjuk el, hogy ez a valóságban is így meg lett pörgetve. Szerintem az ötlet maga jó, bár a formákkal van némi problémám, mégpedig az, hogy a fülét ennek a csészének meghagytam volna, azért, mert egészségesen ki is mozgatta volna a középpontból ezt az egészet, és egy jó tömegjátékot és egy jó ritmust hozott volna bele. Most megint azt mondom, hogy ezzel a központi, centrális szerkesztéssel valahogy az ízét csökkented ennek az egésznek, a fűszerét veszed el. Olyan, mintha tartanál attól, hogy erőteljesebben fogalmazz. Ami pedig a problémám, hogy nem nagyon értem, hogy ez most miért pont a Barátság leckébe lett beküldve, kicsit olyan érzésem van, mintha találomra választottál volna leckéket így az első beküldéseidnél. Ez nem probléma, csak mondom, hogy azért tessék elolvasni a leckeleírást, érdemes ahhoz kapcsolódni, legalább az első körben. Első három leckét kérem, erre pedig egy csillagot adok, mert egyébként a kép többet érne, de a leckéhez nem nagyon érzem, hogy köze volna. (hegyi)
értékelés: