Nekem ez nagyon szimpatikus, bejön a hatvanas évek, végre valaki megérzi a csendélet izgalmát, a valós felületek, árnyékritmusok képi lényegét, nagyon boldog vagyok, hogy valaki elkezdi élvezni a csendéletet és nem lekamuzza. Azért kettő disznó, mert kompozícióban van mit dolgozni rajta. A faragó és a tál nagyon külön van, a jobb oldalon maradt érték nélküli rész, tehát hajrá, tovább! Azért vagyok boldog, mert végre látom, hogy valaki elkezdi élvezni ezt a leckét. (szőke)
értékelés:
Nekem kell. Ezer okot tudnék mondani, hogy miért, de hogy csak egy legyen itt:
Csináltam nélküle is képeket. Aztán amikor betettem, megláttam mennyire olyan, mintha másfele menne az árnyéka. Pedig nem.
Na jó mégegy: mindenképp úgy akartam, hogy a ceruza alátámasztása az árnyékából derüljön ki. Az viszont egy ilyen fura álló alakot ad ki. Vagy hozzávágom és ortopéd alakú lesz a kép, vagy üresen marad a képmező fele.
Na jó mégegy: el akartam játszani a cigihamu - ceruzaforgács dologgal, ahhoz kellett, segítségnek.
Na jó mégegy: A ceruza bent van a hamutartóban. Kellett oda valaki, aki kívülről nézi.
Köszönöm, tényleg élvezem. Úgyhogy nem fenyegetés, de lesz még.