Kiskanállal címmel Véleményes szól ma este kilenctől a Látszótér Rádióban. Ehhez választottam ezt a fotódat ajánlóképnek.

Ez mind Uri Geller műve! A poharat is Ő löki le az asztalról!:)

Nem a görbülést látnám az árnyékon, hanem csak azt, hogy nem a pohár árnyékának a közepéből áll ki, felezve, hanem valahogy ferdén. Hogy az árnyék ne legyen olyan alakú, mint egy nyelesfagyi.
Ami a bal szélét illeti, lehet, hogy nem vágni kell, de valahogy most nagyon esetleges ahogy a pohár és a kép széle találkozik.

Gábor, a görbülésből szerintem az árnyékon nem soknak kellene látszani, a kanál szemből kapja a fényt. A dőlés igaz, az egész borul, tartom a bal kezem, hogy elkapjam a poharat. Ha ennyi bal oldala se lenne, akkor a még inkább leesne a pohár.

balról gyilkosság a vágás.

Izgalmas a kanál nyele, de azt is tudjuk ugye, hogy nem az a kunszt, hogy a kanál görbüljön, a fontos, hogy azt tudjuk, nincs kanál. Az árnyékon ez jól látszik.
Két gondom van a képpel. Az egyik, hogy én kicsit odébb tenném, vagy forgatnám a kanalat, hogy az árnyéka ne felezze a pohár árnyékát. A másik, hogy a pohár erősen dől balra. Ja, és én vágnám balról. Ha fent nincs meg a pohár végig, akkor a bal széle se kell.
Szerintem.

Igen, ebben a pohárban mindig ott marad a kávé vége, pontosan így.