Elég sokat vívódtam, mert viszonylag sok látszik az arcomból (jobboldal), de mégsem teljes arc... remélem befér az első lecke kereteibe, hanem... sebaj, se Tóbiás.
Cím: Tükör. Ha elég sokáig nézzük magunkat, arcunkat a tükörben, olyan dolgokat is megláthatunk magunkban, amiket egyébként nem. Amit viszont látunk, az velünk együtt alakul, az is mi vagyunk, legalább félig.
Alternatív cím: Ne emészd magad! A mai világ sok (magyar) emberének valószínűsíthetően napi 1-2 órája azzal megy el, hogy emészti magát, mert nem keres eleget, mert nem felel meg, mert lemarad, mert egyedül van. Ne emészd magad! Nem visz előre, nem megoldás, nézz tükörbe, tegyük fel a jó kérdéseket és álljunk talpra.
Megint ez a graffiti-s világ, a koponya, a tükröződés és a valós világ, a képzelet és a valóság határa, az önmegfigyelés és az önelfogadás, szóval sok minden hozható itt példának, a lecke is egy kicsit a határon van abban, hogy teljesíti-e az első leckét vagy nem, mennyiben tekinthető ez megoldásnak. Én el tudom fogadni, és a három csillag is megvan, ez egy jó geg, tetszik az, hogy ezt így idehozta nekünk János. Talán az élességgel érdemes lett volna úgy bánni, hogy ez az egész megmaradjon élességben a rajznál is. Talán egy kicsit több fényt kellett volna adni az arcra, és akkor exponálásban is a blendével még mehetünk tovább egy kicsivel, nagyobb mélységélességi határt szabva magunknak. De az ötlet tetszik, megvan a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés:
Ilyenek is képesek vagyunk lenni című műsoromhoz ezt a fotódat választottam ajánlóképnek, köszönettel.