István, nem tudom ezt a képet értelmezni, elnézést. Valószínű, hogy ez a geg arról akar szólni, hogy én is fotózok és engem is fotóznak, ha jól látom ez talán Spanyolország lehet, ahol ez a kép készült, nagyon gaudis hatású maga az épület. Szóval oké, lefotóztam, hogy fotóznak, de hova kellene tudnunk ennél továbblépnünk? Mi az, ami ebben az egyetemes, ami megörökítésre való? Az épülethez, a hangulathoz nem ad hozzá, a kiránduláshoz se, annyira nem is jellemző, ráadásul ez a forma, ahogy rákönyököl a női személy a korlátra, ez a két kéz most túlhangsúlyozott ebben a fényben, szóval nem tartom ezt egy nagyon erős képnek, ráadásul nem értem. Csinál ilyet az ember lelkesedésből, de aztán elteszi, nem is biztos, hogy kinyomtatja, hogy beteszi a válogatásba. Nem tudom, hogy hol az a pont, amibe kapaszkodnom kellene, amit nem vettem észre. Segíts, kérlek, mert könnyen lehet, hogy én valamit nem veszek észre. (hegyi)
Szia, köszi! Csak a kérésed miatt írom: két dolog miatt szerettem volna megmutatni:
egyik, ahogy szétosztótik a tér. Persze, fotózom a nőt, ő engem - ezt ismerjük. Köztünk a korlát - ezzel a tér mélyét éreztem szétosztva (de az átlósan is tagol - persze, mi van akkor... :) de van még a két kis szobor a kép szélén, és így már azt hittem, van benne valami sokirányú tagolódás (a zöld figura miatt nem lett amúgy FF, mert FFen eltűnt a képről) Szóval ezeket az egymást a térben keresztező metszeteket, osztásokat találtam egyrészt érdekesnek.
A másik ami a barátság leckébe tetette velem ezt, no az egy hibás gondolat volt, ami szóra sem érdemes már, és azóta tudom, hogy nem! mert az nincs úgy rajta a fotón, csak belebeszélhetem... :)
Szumma: ja, értem, és látom is, gyenguska ez itt kérem, a geg benne nagyon sovány... Hát ez így jött össze... :)
((((((UI: Nincs elfelejtve semmi amit kértél és javasoltál, csak idő, meg idő, meg idő kéne... )))))