Megmondom őszintén, ez egy régebbi képem, de azt hiszem mindenkinek van "egy pár" önarcképe, ami ott lapul a sok kép között. Ezzel azt akartam mondani, hogy bár régen készült, ez úgy sikerült, ahogy a képzeletemben álmodok meg egy képet. Egy unalmas délután/este készült talán őszi, hidegebb időben a szobámban. Lámpa alá beálltam, ami ahogy a képen látszik nagy része a fénynek rám esett, az arcomat is a fény felé fordítottam, hogy az látható legyen a képen. Majd utómunkaként, egy snassz de annál inkább erre a képre illő szépiát raktam. Néztem sokáig a képet, milyen nevet lehetne adni, de az arcom nem túl kifejező, legalábbis önmagamat nézve nem jut eszembe túl sok érzelem, de ez szubjektív. Azért adtam ezt a nevet, mert a kép egyfajta lágyságot, finomságot sugall, ahogy a kávén a tejszínhab is ezt jelképezi.
Hozzászólások
Török József
2024. 04. 25. - 18:16
"Tök jó hogy vannak ilyen civilek. Majd jól be lesznek tiltva."
Aureliano
2024. 04. 24. - 10:29
Meghallgattam, pont passzolt egy konténer sarkában lévő ágy sarkában magzati pózban kucorgás…
Bach Viktória
2024. 04. 23. - 21:06
20:16:47 ‹Zsolt› na, ez az elköteleződés az, ami bennem semmiféle testmozgás felé nincs meg 20:16:…
Alexovics Ingrid
2024. 04. 22. - 10:18
Persze, vidd csak Viki. :)
Török József
2024. 04. 21. - 19:14
Tama Bajusz című műsorának ismétléséhez ezt a fotódat választottam ajánlóképnek.