Szorgalmi

vízi molnárkák tánca

Gerlei Gábor: Vízöntő éve, 10. képére reagálok :)
Ma délután a kedvenc tavamnál ücsörögtem, és a molnárkák táncában gyönyörködtem. Eszembe jutott Gábor hasonló képe. Elővettem a gépem, és "meghúztam a ravaszt". Itt az eredménye.

Irigylem ezt a képet, ez egy nagyon szép kép. Olyan, mint egy Chopin darab, ebben Gerlei talán jobban otthon van, hogy melyik komolyzenei szerzőt említhetem, de mindenféleképpen zenei hasonlatot érzek idevalónak. Engem nem nagyon zavar az, amit itt a kommentekben olvastam, hogy melyik molnárkának melyik lába van meg, és melyik nincs, mert itt a molnárkák tulajdonképpen csak illusztrációk. Itt a lényeg a hullámzáson van, a kis pontokon van, tehát a formákon. Ilyen elven én még a Rezonancia leckébe tenném be ezt a képet, persze értem én, hogy ő most a Gábornak a képére reagál, de inkább ötletadó lehet az, hogy ő is a vízzel foglalkozott, ugyanis a két megoldás között óriási különbség van. Nem minőségi különbség van, hanem formai. Teljesen másról mesél ez a kép mint a Gáboré. Sokkal emocionálisabb, nőiesebb megközelítés ez, mint a Gáboré. Ez így persze természetes is, bizonyos szinten. Szóval nagyon szeretem ezt a képet, három csillag. (hegyi)
értékelés:

Vajlégy

Milyen hülyeség, hogy a Butterfly - azaz pillangó - tulajdonképpen azt jelenti, hogy vajlégy, nem?

Légy

Utálom a legyeket, de ezt nem tudtam kihagyni.

belenéztem...

köldök 1.

Ez egy jó megoldás a Köldök leckére, azt nem mondom, hogy az exponálás maga technikailag tökéletesen van kivitelezve, mert akkor lenne ez a kép izgalmas, ha a mélységélességet olyanra vettük volna, hogy lehetőség szerint minél több minden maradjon éles. Tónusban is lehet utólag módosítani, úgy, hogy a sötétek és a világosak nagyobb kontrasztot tudjanak adni, de mint Köldök lecke, a megfejtést tökéletesen jónak tartom. (hegyi)
értékelés:

Összecsúszások Nr3.

Valami mocorog, jó irányba megy ez az egész. Én értem is, hogy nagyjából mi az, ami vizuálisan izgat ebben a fajta kollázs technikában, amit itt alkalmazol. Csak a kivitelezésben van egy pici iskolásság. Ha alkalmazok egy kollázs technikát, akkor azt nem kell félni alkalmazni, az a technika látszódhat nyugodtan, mint ahogy régen ollóval csináltuk, például az egyik szereplőt belevágtuk a másik történetbe, és a kontextus megváltoztatásával elindult egy újabb kis novella. Ezt bátran kell megcsinálni, itt túlságosan szabályosan, szépen van vágva az a modell, túlságosan precízen van bekomponálva oda, hol van, és ettől veszti el a néző azt a bizonyosságát, hogy ez a kép most miről is akar szólni, merre is akar haladni ez a szekér. A lényeg az, hogy ezek a technikák még a digitális kor előtt született technikák. A digitális technika megint más dolgot tud számunkra megmutatni, mást enged meg. A valódiságát, a határozottságát, az ütősségét, az erejét veszi el az, ha ez a digitális technika eluralja ezt a kézműves metódust. Ezt most nem tudom ennél jobban mondani: francba a digitálissal, akkor csináld meg a kezeddel, ollóval, és csinálj róla egy reprót. Eszembe jut most erről a Monty Python, ők használták ezt a szkeccsek között átvezetésként, vagy könyvborítónak, vagy főcímhez, hogy kollázs technikával bizonyos szereplőket mozgattak térben, és más szereplőkhöz helyezték be őket, ezzel vicces irányt vett a mondanivaló. Azért ez jut eszembe, mert önmagában ez a halszem-optikával készülő háttér sem biztos, hogy azzal készült, lehet, hogy már ezt is eleve fotosoppal hoztad létre. Aztán van egy néni, akire megint úgy érzem, hogy rá lett téve egy fotosop effekt, attól lett ennyire erősen raszteres. Ebből az egyik is elég lenne. Ha összerakom ezt a tojásformát, akkor ehhez már kevésbé precízen kellene betenni ezt a nőt, aki talán szedi a szemöldökét, vagy mit csinál, és akkor erősödne ez a hatás. Így most olyan, hogy elviszi arra a határra, hogy az ember elkezd gondokodni, hogy akkor most mi történt, hogy ez a nő ott állt? Elkezd dadogni a néző, és nem érti. Ezt a technikát csak határozottan, a technikából adódó hibákkal és esetlegességekkel együtt érdemes használni. (hegyi)

borgi juhok

A borgi vikingmúzeum juhai.

mélytengeri ablak

csillagköldök

Ha a csillag a fontos, akkor nem vagyok benne biztos, hogy értem, hogy miért vannak levágva a lábacskái. Én nem ismerem ezeket az állatokat, nem tudom mennyire mozognak gyorsan. De a meglátás jó, az ötlet jó, hogy Köldök leckére ezt küldöm be, csak a kivitelezéssel van bajom, a kompozícióval, mert elvágtad. Ismétlés. (hegyi)

Mindent látó 'szem'

Filozófusok kertje.

Az én szégyenem, hogy nem tudom hol van ez a Filozófusok kertje, nem a mi kertünkben van, az biztos. De nem rossz. Sejtésem, hogy lehet, hogy valahol ez a Gellérthegyen van, de ezt nem tudom miből gondolom, csak olyan érzésem van, mintha ez a Gellérthegy lehet. Izgalmas a kép, jó a performansz, majdnem mindennel egyetértek. Ha én a fényképezőgép vagyok, akkor elvittem volna magamat egy kicsit bal felé, mert most fordul ez az egész tér. Ez egy kicsit esetleg most nekem ebben, tehát egy nagyon minimális mozgás lett volna szükség talán. De a kép tetszik. A tökéletességbe a kompozíciót is egyenesbe kell hozni. A másik az, hogy lehet, hogy lejjebb vittem volna magát azt a pontot ahonnan exponálok. Nem kell nagyon lejjebb vinni, de odáig, hogy nagyjából az én fejem ott legyen, ahol a szobor emberkéinek a feje van. Most az az attitűd, mintha én is egyik lennék azok közül, akik nézik, hogy miféle áldozati mozgást hajt végre itt a modell. Ha ez volt a cél, akkor a többiek most lejjebb vannak mint én, én kimagaslom ebből a tömegből, mint fényképezőgép-fejű szobor. (hegyi)
értékelés:

Összecsúszások Nr2.

Tamás, itt most rácsapok egyet a kezedre: ez a kép dől, megint, és itt most azért is adom vissza ismétlésre, mert ez a kép ettől rossz. Dől a horizont is, meg ez az utólag rárajzolt oszloptalp, és az oszlop maga is, dől. Ez nem baj? Ennek van szerepe a kép szempontjából? Én most kérdezek. Tehát én erre most nem adok semmit. Ismétlés. (hegyi)

Összecsúszások Nr1.

Fehér László után (nagyon) szabadon.
(Petrov-Vodkin A vörös ló fürdetése c. képe felhasználásával.)

Megfogtál, Tamás, mert én most itt nem tudom, hogy mi az, amit látok. Persze, értem én, hogy itt van a ló, és itt vannak a nézők, és tényleg a Fehér Lacira hajaz az a képrész. Én ezt értem, csak azt nem tudom, hogy ez most hogyan van. Azt nem tudom, hogy ezt mennyire tekinthetem fotográfiának, vagy fotós megoldásnak. Ha nagyvonalú vagyok, és ettől eltekintek, akkor azt mondom, hogy ez három csillag, mert a kompozíció rendben van, jó a geg, jó a megoldás, szerintem ez egyébként egy nagyon jó, és nagyon izgalmas kép azzal együtt, hogy levágtam a ló fülét meg a lábát is. Amikor az ember kiállításon van, akkor ez bizony ennyire szubiektív. Őt mondjuk megragadja a nagy vörös ló, meg a rajta ülő fickónak a nyúlánk teste, és ennyi marad meg az emlékezetében is, a ló füle már nem biztos. Szóval ez rendben van, csak most nem tudom, hogy itt most mi történik. Az meglep, hogy nem nagyon szóltatok hozzá, lehet, hogy ti se értitek, de akkor meg kell kérdezni. Kicsit bártabban tessék kérdezni egymástól, tessék kommunikálni. Három csillag, de várom a megoldást. (hegyi)
értékelés:

happiness

Anya készítette az én beállłtásaimmal.

felfele

Bicikli fény sebesség

Azt nem tudom, hogy itt mekkora expozícióval, hogyan dolgozott az alkotó, de nem is biztos, hogy fontos. Nem szeretném technikailag cincálni. András hozott egy döntést, hogy majdnem fekete-fehér képet használ, de mégsem, azért egy kis zöldet benne hagyott, nem tudom minek, nem tudom miért pont azt a színt hagyta meg, szerintem ő se tudja. Ezt a fajta játékot nem kéne nagyon erőltetni, mert nem egy időtálló megoldás. Ha ettől elvonatkoztatok, akkor ez nekem kettő kép. Az egyik képen van egy fickó, aki kerékpározik, és az elmozdulása a háttérrel értelmezhető. A másik képen van egy másik kerékpáros, aki maga bemozdult, ott valami nagyon érdekes interferencia, vagy ismétlés jelenik meg. A két kép együtt nem nagyon értelmezhető. Kicsit olyan mint egy kollázs, de nem tudom mi volt vele a cél. Nekem egy picit ez zavaros, és nem tudom, hogy mi volt a Gime mondanivalója. Ezt átteszem szorgalmiba, a Mozgás leckét visszaadom ismétlésre. (hegyi)