Sziasztok. Három hónapja találtam erre az oldalra és videókra. Sok hasznos ötletet útmutatást kaptam. Amit szeretnék tovább bővíteni. Ezt a képet tavaly, egy túrázás pihenője közben készítettem egy kompakt géppel.
Üdv a Látszótéren! Erős kezdés. Nincs mellébeszélés. Nincs szépítés, ez vagyok, itt vagyok, tessék. Ez fontos, ez erő, erre jó törekedni minden esetben. Ez egy kettős portré, és egy viszonyrendszer is kialakul, egy sorrend. A főszereplő te vagy, és aki még a képen van, ő láthatóan nem is fordul ide, más érdekli, másra figyel, háttérben is van. Nincs ezzel baj, csak fontos tudni, hogy a szereplők elhelyezése, elhelyezkedése alapvetően határozza meg azt, hogy a néző milyen fontossági sorrendben halad a képen. Így, hogy a másik szereplő nincs kontaktusban velünk, ez a helyzet várakozással teli, hordoz feszültséget. Az arc, a mimika is ezt erősíti nálad, fürkésző, nem vidám tekintetet látunk, aminek picit ellentmond a szalmakalap formája és az, ahogy a fejeden hordod, mert az meg vidám. Jó ez így, már ha ezt akartad elmesélni. (hegyi)
értékelés:
Értem, így érthető az elcsigázottság. Nem tudom, ott használtok-e ilyen nordic walk botokat, vagy bármi más olyan tárgyat, ami a gyaloglásra utalhat, az segíthet ilyenkor, ha valahogy belekomponálódik a képbe.
Köszönöm.Nem gondoltam,hogy erős a kép.Nem jó választás volt elsőre,ismeretlenül.Ezért is jó egy ilyen elemzés.Ez egy 18kmes, hegyi gyalogtúrán készült.Talán a fáradtság is közre játszott,hogy ilyen képet vágok.Igen a mellettem ülő elfordult.Nincs összhang.Nem volt előre tudatosan elgondolt célom ezzel a képpel.Egy a többi kirándulós kép közt.Legközelebb vidámabbra és felkészültre veszem.
Nem volt nálam bot.Igen,a kép nem utal túrára.