Marik Hackman Before I Sleep c. dalához készítettem. A semmi ágán-ból van benne egy dialógus.

A mamádról készült filmed után azt hiszem ez a filmed az, amibe alig tudok belekötni, erővel kell keressek hibát. A betűtípus borzalom, komolytalan, mert hogy ez nem valami csitri szépelgése akar lenni, hanem egy drámai film. Utazásról, otthontalanságról, állandó kívülrekesztettségről, felnövésről, kapunyitási pánikról mesél, és ehhez nagyon jó eszköz a párhuzamos mozi, a duplaexpó. Van ebben északi filmes vonal éppúgy, mint Věra Chytilová is, szóval gratulálok, jó lesz ez. (hegyi)

colosseum

colosseum

2012, Róma

A helyzet az, hogy a Nap járása lehetett volna kegyesebb is veled, mert most nagyon be van bukva maga az épület. Nem tudom, mennyi időd volt erre, ha ellenkező napirányt foghattál volna ki, akkor jobb lenne. Érzékelni a nagy teret, ez jó. (hegyi)

pálmafa

pálmafa

ez belefér valamelyik leckébe?

Viki, biztos belefér, ha akarod, de ezt én nem fogom eldönteni helyetted, és picit olyan a kérdés, mintha a leckés ügyeket nem tartanád semmire, a Hegyi hülyesége, hát dobáljuk be, ha befér. A képre nem tudok mit mondani, határozottak a formái, de olyan az összhatás, mintha egy biológia szertárba lennének bedobálva a rekvizítumok, nem áll össze nekem ez képpé, nem érzem a kohéziót. Ez lehet, hogy az én hibám, nézd el nekem. (hegyi)

Bence

Bence

2012 nyara, római vakáció

A hiba fontos dolog, ha hozzáad az alap ötlethez, elképzeléshez, ha más, magasabb minőségi szintre emeli azt. Patetikus akarok lenni, akkor azt mondom, hogy Isten ujja, valami, amin nincs hatalmunk, kontrollunk, csak abban dönthetünk, hogy ellenállunk, vagy a hullámait elfogadva próbáljuk szelídíteni. De kell az a plusz, azaz nem minden hiba emeli meg a szintet, van, ami csak rontott kép, és azt hiszem, a jó hibához azért kell a jó alapanyag is, alap ötlet. Itt nekem ez nem történik meg, nem lesz érdekesebb a kép, a sztori attól, hogy kicsúszott a szereplő, mert akkor se lenne sok értelme a képnek, ha ez nem történik meg, tehát talán úgy fogható ez meg, hogy a rossz vagy érdektelen képből nem lesz jó a hiba által sem. Még pontosabban csak az indokolt kép lehet jobb, több, mélyebb a hiba által. (hegyi)

norvég fiú

norvég fiú

Ez még 2012-es, de most találtam rá.

Olyan érdekesen válik ketté a mi és az ő világa, ahogy nézzük őt, ahogy pecázik a reggeli fényben, találgatjuk a történetét, kerüli a sulit vagy épp szünidő van, gondtalan, egy ügyre koncentrál szabadon, a saját örömére, és azt nagyon komolyan is veszi. Jó kép. Csak fura ez a szaturáció, nem mondom, hogy rossz, csak szokatlanul karcos. (hegyi)

Eltés vizsgafilmje a felsőbb éves barátaimnak és én is részt vettem benne.

Nos, magát a filmet nem elemezném, mivel ha jól látom, te az operatőr és vágó voltál, ezekre szorítkoznék. Az első kérdés az, ami problematikus nekem, hogy miért nincs egységesre fényelve a film? Se a fehéregyensúly nem stimmel, és ezt nem indokolja semmi, miért ez a beteges sárga sok helyen, se a belső fényviszonyok nem, főleg a két gyertyával megoldott intimitás résznél. Az jó lenne, ha a belső filmes rész megkülönböztethető lenne a sztoritól, a werktől, mind képileg, mind hangulatilag, érdemes lett volna ezt jobban végiggondolni, hogy mi lehet az, ami e kettőt elválaszthatja, hogy a néződnek még egyértelműbb legyen, hogy hol kezdődik és hol ér véget a belső film. Nem tudom, a világításba mennyi beleszólásod volt, de mint kamerás, kell, hogy legyen, egy fényforrásból ha közel a háttér, baromi randa árnyékok fognak születni. A két gyertya ebből a kameraállásból és ezzel az optikával nagyon zavaró, ural mindent, viszont annyira nem szépek. Aztán bejön egy asszisztens, aki jelzi, véget ért a móka mára, na most az ő nagy fekete háta eltakarja a szereplőt. A liftes jelenet jó, de megint a kameraállás. VAgy fentebbről kellene, és akkor a kicsiségük, szerencsétlenségük erősödne, vagy lentről és akkor főleg a fiúnak az uralkodó attitűdje lenne hangsúlyosabb. Aztán kimennek az utcára. Kézi kamera van, ami billeg, mocorog, de ha tudom, hogy ez lesz, tehát hogy nincs giroszkópos stabilizáló fejem, akkor nem szabad állni és ott billegni a felvevővel, hanem dinamikusnak kell lenni, vagyis nem lehet olyan, hogy te állsz, ők is állnak, és a kamera lötyög. Mozogni kell, svenkelni, körbemenni, tehát mindazt, ami hátránya a kézinek, azt előnnyé, szubjektívvé fordítani.Ez különösen fontos lenne a tétova csókjelenetnél, ahol a lány akarná, a fiú nem, félreértés van és sutaság, és ehhez kimondottan jó lenne, ha a kamera körbemenne, mert itt fordul meg a világ a lány körül és ebből lehetne aztán kiforogni a srácra. De ez minimális ügy, jó lenne ez, ha azt a kurva AGC fényautomatát nem hagytad volna bekapcsolva, mert így ahogy a boltívből bejön a fény, elveszítjük a fiút, átmegyünk esti forgatásba, miközben az idő maga nem változott, ez hiba. És végül a betűtípus. Ehhez ez a betű nem csak nehezen olvasható, de finomkodik is. Kínai pólós betű. Összefoglalva, több idő kell ahhoz, hogy fejben lefusd azt, amit meg akarsz csinálni, a helyszínt megnézd, mit ad ki majd a kamerával, jegyzeteljen az asszisztensed, hogy hol mire kell figyelni, bebukó fények, helyszín civil tárgyai, ésatöbbi, és akkor a dolog már élesben jobban adhatja magát. A liftnél túl sok a vágás, viszont ritmusban nincs fokozás, tehát nem erősíti azt az élményt, hogy mindjárt az utcán vannak, mindjárt el kell búcsúzni, és kiderül, hogy amit a forgatás alatt érzett a lány, az mennyiben valós, mindjárt jön a leforrázás... Mondtam, hogy a tartalomhoz nem mondok semmit, de annyit talán igen, hogy a rendezőnek lehet segíteni a stábnak abban, hogy ahol valami nem érthető, ott azt valahogy képileg el kell magyarázni, például a pingvinest, mivel hogy mi is van azzal a kaviccsal? Tehát Viki, fények, színhőmérséklet, kameraállás és ki kell kapcsolni az automatát. (hegyi)

Asma

Asma

Ez egy egészen jó megoldás, de valahogy az arc, a bőr annyira strukturálatlan lett, hogy a jelenléte nem erős, nem kontrasztos a pávatollhoz képest, a kettő nem egy szinten működik. Azt nem tudom, hogy ez az utómunkának, sminknek vagy világításnak köszönhető-e inkább, de valami fura. Fenn kevesebbet hagynék, sok az üres tér még mindig, a ruhával pedig az a probléma, hogy ahogy a karnál most végződik, az épp szétkaszálja a toll "szemét", talán szerencsésebb lenne egy hosszabb ujjú felső, mert akkor a fekete háttér előtt erősebb lenne a toll jelenléte. Ha van kedv, jó lenne ismételni. (hegyi)

Asma

Asma

Klasszikust idéző, hangulatában Kepes képét hívja elő ez a munka, fenn picit sok nekem, de egyébként kifejezetten jó, ahogy a toll és a drapéria hullámai ellenpontozzák egymást, az istenért le nem hagynám azt a redőződést a széléről, anélkül ez nem lenne egyensúlyban. Egy talán, hogy a csukott szem csak gyakorlatban adja a belső átélést, fotón kimerevítve nem a csúcspont, szóval nem a kamerába nézve, de a szemet érzékletesen meghagyva nekem ez jó lenne, de így is azt kell mondjam, hogy jó az, hogy ezt az irányt megtaláltad magadnak. Képeket kérek Viki, nagyobb tempóban! (hegyi)

lépcsőházi növény

lépcsőházi növény

Viki, ezt jó látni, finom, érdekes dolgokra lehet alkalmas, gondolom Mapplethorpe növényeit ismered, mennyi erotika, mennyi érzelem lehet egy ilyen dologban, szóval jó az irány. Talán a bal alsó rész, ahol a levél fordul és ettől árnyékos, ott egy pici derítés majd elkel az új és szép derítőlapoddal. :) (hegyi)

Önarckép 2

Önarckép 2

Az előbbi kép másik megoldása.

Namost, az van Viki, hogy ezt az amúgy biztos meleg és biztos szépnek mondható pulóvert hagyni kéne a francba. Vagy csináld meg aktban, vagy keress valami rongyos melltartót, tehát vagy vidd el a lírába és onnan hozd vissza a tollal, vagy vidd el kőkemény punkba, amit aztán a statikus jógapóz akár visszahoz, a kulcs megint azt mondom, nem az, ahogy a kép készül, szakmailag jó lenne a kép. Az a probléma, hogy ha belül nincs átélve, akkor ez csak egy póz másolása valamibe, egy új környezetbe, de a miértre nem ad választ. Vagy az van, hogy megcsinálsz mások képeiből ami tetszik magaddal, érdekes és izgalmas, nem véletlen, hogy lett ilyen leckénk és én örülnék, ha elkezdenétek - avagy csináld úgy, hogy az te legyél, legyen akkor csak egy ihletadó a kiindulási kép. De told bele magad. (hegyi)

önarckép

önarckép

Ezt akartam, de nem sikerült.

Két képet kaptunk azzal, hogy egyik se az, amit szerettél volna, Patti Smithről készült képet szeretted volna megidézni, és azt gondolom, hogy nem a fotós képességeid hiányoznak hozzá, hanem a pontosítása annak, hogy azon a képen mit is látsz, mi a lényeg. Nem a toll. Az csak eszköz. A gesztus, az a nagyon fontos, ahogy az arc és a kezek gesztusa játszik, ahogy dinamizál. Ehhez képest lesz csak jelentése a tollnak. Ugyanis nagyon erős, visszafojtottan agresszív az, ahogy Smith áll, a vádló tekintet, a magyarázáás közbeni karok, és ehhez a vad dühhöz képest izgalmas, hogy ott egy toll, ami a könnyedség szinonimája lenne, de minden más ellent akar ennek mondani, még a házak kattogó kockái is, szóval amit mutatsz, a kettőből ez az, ami izgalmasabb kompozíció, de azzal, hogy az arcot szétkaszabolod és takarod, azzal a tollat tök más kontextusba helyezed. Elbújsz egy toll mögé. Ez is hordoz érdekes kérdéseket, ha nem lenne az előkép és a cél pontosan felvázolva, azt mondanám, hogy egy jó kép, mesél rólad, a kettősségről, ami benned van, az agressziód és a félénk bizonytalanságod, de az más, mint Patti Smith kérlelhetetlen keménysége. (hegyi)

vonatút, Hegyi Zsolt-2015.03.14. 17:58, Hegyi Zsolt-2015.03.14. 17:58

vonatút
vonatút
vonatút

Én ezt szeretem a képsorod Viki, van hangulata, benne a mozgás is, a fáradtság is, rögzít egy érzelmi állapotot, talán az első kép az, ami a másik kettőhöz képest nem ugyanaz a minőség abban az értelemben, hogy kevéssé jellegzetes és érdekes, szóval azért oda is kéne valami, de ettől eltekintve finom a megoldásod, jók a tónusok és színek is, olyannyira, hogy ez a kékes világ ad egy karcos ízt, ami még arra is alkalmas, hogy a vonatsín hangi világát megidézze. Kapcsoljunk rá, dodeszkaden! (hegyi)

orchidea

orchidea

Érdekes ez a negatívban megfogalmazott kép, minden ellentétre van fogalmazva a fényekkel, ami ha a sötét részekben is lenne elég részlet, akkor jól kiadná, de így most a zártsága miatt formailag nem igazán jól dekódolható a főszereplő. Tehát nem azt mondom, hogy rossz a fordított tónusrend, hanem hogy ebben az esetben is jó, ha meghagyjuk a mélytónusokat. És vessetek a mókusok elé, de ez nekem önarckép. (hegyi)

kéz

kéz

A pozíció perfekt, nagyon kifejező, elesett, de nem ernyedt, céltalan, nem kapaszkodik, nem keres másik kezet, nem markol, nem tevékeny, viszont nem is pihen, nem nyugalmas, inkább önmaga ellen forduló, szuicidnak is mondható akár. A fények is jól lennének, de azt gondolom, hogy akkor lenne igazán tökéletes a megfejtés, ha egyrészt nem vetne az ujj árnyékot a karra, másrészt az, hogy mire tesszük a hangsúlyt az adná a szerepét annak, hogy a fény foltjai hova esnek. Ebben az értelemben a tenyér, az ujjak fontosabbak, mint a kar, és a tetoválás formái is érdekesek lehetnek, még akkor is, ha nem akarunk főszerepet nekik. Szóval jó ez a dolog, kifejező, van benne javítható rész is, várom a folytatást. (hegyi)

liliom

liliom

Szomorú kis virág lett ebből Viki, kelletlen érzetet kelt, odatettük a kis mélységélességet, mert az személyes hangulat, nagyon hogy hol az élesség, az nem fontos, legyen hangulata, de közben az esztétikai összhatás elcsúszott. Jóllehet van valami oka annak, hogy ez a kép elkészült, de a nézőnek ez nem lett történet, ahhoz meg, hogy formaiságában élményt adjon, nem elég egyedi. Bevallom, én jó ideje szeretném neked mondani, hogy kéne időt szakítanod arra, hogy egy utat elkezdj felderíteni és megpróbálni elmenni rajta addig, amíg csak lehet. Bátorítalak erre, volna értelme. (hegyi)