A kép Zandvoortban lészült. Egy továbbképzésen jártam Amszterdamban augusztus végén, de már nagyon vágytam a tengerre, így az egyik szervező volt olyan kedves és elvitt engem a partra. Nekem ennél nincs nagyobb szabadság.
A kép Zandvoortban lészült. Egy továbbképzésen jártam Amszterdamban augusztus végén, de már nagyon vágytam a tengerre, így az egyik szervező volt olyan kedves és elvitt engem a partra. Nekem ennél nincs nagyobb szabadság.
Én ezt így is szeretem, ka kifordulsz kicsit, valóban le lehetett volna hagyni a többieket, ahogy Viki írja, de annyira nem zavar. Érdekes, hogy amikor mi, férfiak bandukolunk a deszkánkkal, bele se gondolunk, hogy van valahol egy csaj, aki épp lefotóz minket, akinek érdekesek vagyunk így is. Képeket akarok! (hegyi)
Újraszerkesztve Aurelianonak sok szeretettel, ez szerintem még jobb lett.
Kálmán, Aunak igaza volt. Az a jó, ahol ott van a sok misztikus háttér, miafene, izé, amibe bele lehet mindent képzelni, így, besötétítve mindez elveszik. Várom a munkáid. (hegyi)
Annyira szeretném mondani, hogy de szuper jó, de sajnos valamiért ez nem működik. Pedig az ötlet jó. Kíváncsi lennék rá, ki mit mond, mi hiányzik neki belőle. Feri? Mert én csak annyit látok, hogy a kép fele életlen, és ez nem jó, nyilván a mélységélesség, persze, jó lenne, ha a kuszaság a gömbökkel mindenütt egyformán határozott lenne. De ennyi lenne a megfejtés? Nem tudom, most tényleg nem. (hegyi)
Februárban készült a kép az Adriánál. Az első lezárás előtt még épp belefért az életünkben egy nap délen.
Ingrid az, aki olykor-olykor feltűnik. bedob a vízbe egy követ, az nagyot plottyan, aztán tovább szökken valahová, hogy majd visszatérjen. Én azért örülnék ám annak is, ha többet kapnánk belőled itt, tudom, hogy vannak képeid, szóval na. Ez is jó, mindennapi annak, aki víz mellett élhet, csoda annak, aki csak nagy utazások árán jut el oda. Lehetne sok mindent mondani, hogy de ha van benne part, akkor így, ha távolabb, akkor úgy, mindegy, mert a lotybolását hallani a víznek, és ez a lényeg. Küldj képeket. (hegyi)
értékelés:
December végi kirándulás. D5100 - kitobi
Az van Oldy, hogy ez egy olyan helyzet, amiben benne lenni nagy és fontos élmény lehetett, de a képen ez nem jön át úgy, ahogy szeretted volna. Ha fáradtak voltatok és ez már az út vége, lemégy a lábhoz és onnan fotózod. Ha asszonyod fontos, őt teszed meg főszereplőnek, szóval megannyi lehetőség, hogy kiemeld, ami miatt ez fontos pillanat volt. Erre kell törekedni. Várom a munkáid. (hegyi)
értékelés:
Én tökre elhiszem, hogy amit a vízállásjelentésben hallottam anno, az így néz ki, de ez így nekem nem elég, nem kép. Két csávóka a víznél, meg valami hátizsák, a víz se lényeges, a két szereplő se, mi akkor, ami miatt ez elkészült? Keresd az egyedit, formában vagy helyzetben. (hegyi)
Idén is boldog új évet kíván a kiccsalád.
Ágnes, Bandi, hiányoztok az oldalról. Hahó. Hahó. (hegyi)
Békés, meghitt karácsonyt és boldogabb új évet kívánunk!
Jó szemed van a mikrotörténetekhez, ráadásul a kpet keretező többi részlet áll, oda se figyel, ezek ketten túl vannak mindenen, mindenkin, lehet, hogy már a zene se számít nekik. Egy technikai dolog, hogy egy kevéssel lehetne világosabb, nem sokkal, nem kell elhúzni a realitásig, de ebből a koszos szürkéből kijjebb lehetne emelni. Várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:
A nyár egyik legszebb pillanata, amikor az ég és a víz tükre majdnem eggyé vált és élvezni lehetett az otthon töltött perceket, az utazást.
Ellened fogok mondani, mert az égből fele ennyi is bőven elég lenne, sőt, hiszen az tükröződik is, és ha vágnál, feszesebb lenne, jót tenne a kompozíciónak. Jó a pillanat, jól oldod meg azt is, hogy emlékké váljon, tetszik. (hegyi)
értékelés:
Jó ez a beszorítottság a négy fal közé, jó az, ahogy a kilók ellen küzdesz, remélem, eredményesen. Ez is egy jó COVID történet, lehetne ilyesmiből átgondolva egy naplószerű, mi az, ami a COVID miatt változott. Egy dolog csak: vagy a háttérnek kéne kevéssel világosabbnak lenni, vagy keresni egy szürke macinacit, én a háttér mellett döntenék, mert kell az a szoció, lehet, hogy ha az optika engedi, kicsit nagylátószögűbbre venném, hogy még több férjen bele a környezetből. (hegyi)
értékelés:
Itt van egy olyan dolog, hogy vagy türelem kell, vagy bátorság megkérni a csávókát, hogy ismételje meg ezt balrább, ahol most üres, hogy a formák ne gabalyodjanak össze ennyire. Mert az egész szitu amúgy rendben van, de a cigánykerék helye lehetne erősebb. Jól rímel ez mellesleg arra, ahogy a COVID alatt élünk. (hegyi)
értékelés:
Egyetlen dolgo, amiben bizonytalan vagyok, hogy kell-e az ablakkeret, vagy sem, hogyan működik jobban a kép. A kerettel a szocio irányába megy, keret nélkül az absztrakció lenne erősebb. Most valahol a kettő között vagyunk. Olivér, azért néha tölts ide is képet. (hegyi)
értékelés:
Nagyszülői nagyszobában állt egy ilyen háromrészes tükör. Azért választottam ezt a képet december képének, mert oda vitt vissza ez a kép. Állok a nagy, barna keretes tükrök előtt kilenc évesen, nézem magam három irányból, nézem a hátterek közötti különbségeket. Ebben a játékban támogat a kép, ezért is áll közel hozzám. (Bobák Csaba)
MTA épület a Magyar Tudósok Körútján. Október végén. Vettem egy új telefont és annak a kameráját, illetve szoftverét tesztelgettem. A képet nagyjából 3 gombnyomásból meg lehet szerkeszteni, ami tök jó, mert egyszerű, de számomra azért kicsit veszít az értékéből, hogy nem nekem kell leülni a gép elé és x percet próbálkozni a számomra tetsző színekkel.
Kedves Miklós, egyrészt mindannyiónkon rajtunk van a mehetnék, sok mindent tesz tönkre a bezártság, az, hogy nem látjuk, mit hoz a holnap. Hogy ez ebben a képben benne van-e, bevallom, ha akarom, belelátom, de ha nem olvasom a címet, akkor maga a kép nem mond erről az érzésről sokat. Ami a technikát illeti, sok mindent megoldanak a mobilok, de azért helyettünk nem tudnak gondolkodni, nem tudnak komponálni, sem azt nem tudják eldönteni, mikor és mit fotózzunk le. Kényelmessé tesznek, és ez veszélyes lehet, már amennyiben autonóm alkotások készítésére törekszünk. (hegyi)
értékelés:
A demerungos naplemente utolsó percében készült a kép. Szerintem mindnyájan ismerjük annak az elmúlásnak az érzését amikor egy fürdőzős, napozós balatonon töltött nap a végére ér. Nos ezeknek a perceknek a hangulatát szerettem volna megörökíteni. Kíváncsi vagyok nektek megadja-e.
Onnan kezdem, hogy az az érzet pontosan átjön, amiről írsz is, hogy ez egy élmény lezárása, akár egy napé, akár egy víkendé, akár a nyáré. Szomorúság van benne. És zaklatottság is, ami abból adódik, ahogy a síkok elmozdulnak, nincs egy nyugodt pont sem, miközben a színek, tónusok adnák, hogy szépelgő eredményre jussunk. Nem látjuk, hogy a pad hova néz, nem értjük, miért ugrott fel a szereplő, csak azt érezzük, hogy amint azt a Quimby megénekelte, most múlik pontosan. Jó ez, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:
adószámunk
18296666-1-42
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Nagy Zoltán A.
2024. 05. 07. - 22:51
Lassan mindennek vége lesz egyszer és emlékké válik... Május 13-án a GórCső adásában elérkeztünk az…
Török József
2024. 05. 05. - 22:03
A Civil Rádió műsorából készített Közösségek című válogatáshoz ennek a sorozatodnak a 9. elemét…
Hegyi Zsolt
2024. 05. 02. - 23:26
- Sam Smith: Fire on Fire - Shire on fire - Kétszer próbáltam nem leírni - Szégyellem, na, de…
Török József
2024. 04. 29. - 20:11
A Civil Rádió interjúiból szerkesztett Színház a 117 percben című műsorhoz ezt a fotódat…
Hegyi Zsolt
2024. 04. 29. - 00:18
Én ezt elkérem az adásomhoz jól. Köszi.