Szakkör | Page 797 | Látszótér

Rém

A kép tulajdonképpen egy jó ötlet, a vászon és a fátylag ellenfényes beállításban vannak. Itt jegyezném meg, hogy Jeles András filmrendező utolsó filmje, egy nagyon izgalmas film, József és testvérei, ami az úgynevezett árnyfilm kategóriába tartozik, ez a film majdnem teljes egészében erre az árnyék motívumra épül, amit az indiai színház is előszeretettel használ, vetített diaporámaszerű képeket látunk. Nyilvánvaló van egy erős önirónia a képben, a mozdulatokkal, a has kiemelésével, a profilos arccal, és ezzel a szekercével kapcsolatban is. De talán ha ezeket a formákat fontosnak tartjuk, és fontosak is, akkor jó lett volna úgy beállítani a képet, hogy a szekerce rajta maradhasson a képen. (szőke)
értékelés:

Vágy

Itt megint az vetődik fel, hogy ritmikailag a pulcsi, a tetoválás, a napsütötte melltartóhely, a színes fehérnemű és ennek az egésznek a beállítása egy divatfotó iránya, sokat látunk ilyet újságban, és igazából ez a torzó kategóriája és amúgy a sötétek és a háttér színei érdekes ritmust hoznak létre. De megint az vetődik fel, hogy az Anita vágya az, hogy piros bugyis fiatal, szóval megint el vagyunk akadva, hogy mi az üzenete a képnek. Vajon egy értelmezési különbség van, hogy Anita vágyat akar kelteni bennünk? Ettől eltekintve is van baj a képpel. Ha torzót vágunk, nagyon fontos, hogy hol vágunk. A fekete pulóveres kéz rész furcsa, a combok vágása is esetleges. Ezen túl van a hölgyön egy fekete kardigán, ami nagyon előnytelenül gyűrődik a hasán, tehát ez így a modellnek nem előnyös. Várjuk a vágy megoldását, ahogy lentebb is írtuk, Anita vágyára várunk. (szőke)

Akármilyen bunkó, de mozog
Hagyományos ibrányi fejfát faragok, meg egy régi elsősegélydoboz.

Nagyon szeretjük ezt a képet, nem beállított a munkásruha, a könyezet, a folthatások, valójában érezhető élethelyzetet látunk, ami ha csak a cipőt megnézzük, valós, annak az embernek a közege, aki küldi magáról ezt a portrét. Nekünk ez mozgás kategóriában is működne, és köszöntünk a suliban, hajrá, tovább. (szőke)
értékelés:

Ha én cica volnék

Az lenne a kérdésem, hogy ebben a vágyban azt fogalmazza-e meg az alkotó, hogy ő szeretne cica lenni, szeretne úgy fiatal lenni, ahogy itt a kislány ki van festve, vagy hogy? Ha ez a kislány vágya, akkor tévedés van, mert a kislány épp most cica. A gyerek tökéletesen beleéli és elfogadja magát egy ilyen helyzetben, hogy ő cica. Azt kell mondanunk, hogy ennél a vágy összetettebb történet, az alkotónak bátrabbnak és őszintébbnek kell lennie magához és ezáltal a nézőhöz, hogy az ő vágyát ismerhessük meg, hisz a lecke erről szól, rólunk. Ez egy zsánerkép, ami egy üdülőközpontban készült de nem éri el azt a mélységet, hogy Anitának mit jelent a vágy. Kérünk ismétlést, saját vágyat erre a kategóriára. (szőke)

Huss
Ugrik-ugrik-ugrik-ugrik
Csap-csap-csap-csap

Ebből nem tudjuk meg, hogy egy horrorfilmnek vagy egy scifiben szereplő lény mozgását látjuk-e, de mint kép, mint ritmus szépen működik a kép, és ami Gáborban benne van, a lírai finomság, azt teljesíti a kép. És teljesíti a mozgás feladatkörét is, ahogy a kis jelek, piktogramként haladnak a havas tájban. Azért két disznó, mert valami jelzés értékű realitást nem ártott volna megjeleníteni még. (szőke)
értékelés:

Kékfestő elegancia
Kékfestő múzeumban, kékfestő ruhában...

Nagyon szimpatikus a kép, de olyan jó lett volna, ha ahogyan a kék sapka fölött van egy is felületünk és látszanak ezek a kékfestő díszítések, azok a lábnál is meglegyenek és a láb is megmarad, és talán a bal oldalból vágnánk és áthelyeznénk a jobb oldalra, mert a nézési irányhoz képest túl középen van a figura. De van egy másik problémánk is, és ebben őszinteséget várunk tőletek. Mi azt szeretnénk, ha a saját munkáitokat mutatnátok meg és nem más által rólatok készített fényképet. Ez a kép nagy valószínűséggel nem a te felvételed, hanem te vagy rajta, ami nem ugyanaz. Ezért a kép egyébként két disznós lenne, de emiatt ezt a leckét ismétlésre visszaadjuk. És mindenkit kérünk arra, hogy saját munkákat töltsetek fel leckére. (szőke)

Macskaszem

A cica jó, és a barátkozás is, de a vágás nem igazán biztos, hogy indokolt. A vaku borzalmas viszont, vegyük úgy, hogy tilos vakuzni így. (szőke)
értékelés:

Székbezárva

Jobb lett a kép, de a harmadik oszlop elfogyott, ez zavaró. Van egy problémánk azonban, amiről eddig nem sokat beszéltünk, és ez a világítás. A vaku a maga erős direkt fényével laposra, keményre fotóz mindent és durva árnyékokat ad, a közeli felületek kiégnek. Ezért ha tehetnénk azt mondanánk, hogy ha a vaku nem dönthető, inkább ne használjatok vakut, vagy nagyobb fényt kell keresni, vagy lámpákkal megoldani a világítást, de ez nagyon durva eredményt ad ez a vaku. De egy disznó azért mindenképpen jár, mert az alkotó elkezdett dolgozni a képpel, értelmezte az értékelésünket és foglalkozik vele, kommunikál a kép megvalósításának módosításával, próbáival. Ez a tanulás lényege, hogy ismétlünk, amíg nem lesz kész a kép és nem hagyunk félben dolgokat. (szőke)
értékelés:

Saját magam
A második lecke az nagyon fel volt adva, ugyanis elromlott a fényképezőgépem és mindenféleképpen szeretem volna anyagot küldeni ezért a „Ha nincs ló, jó a szamár is” elv alapján a telefonommal készítettem a képet. Nem tetszett, mert nem volt előnyös a kép, de hát ilyen fejről nehéz is. A legnagyobb bajom az volt vele hogy az előző nap folyamán a kollégám, aki szintén váltókezelő, hozott kóstolót az úgynevezett „vazsvári vörös”-ből amiből azután, egy erdélyi barátom szavaival élve megittunk egy „vederrel”. Ami aztán az orromon és a járomcsontot takaró bőrfelületen csapódott ki. Ezért aztán egy kicsit meg kellett dolgozni a képet, hogy ezt az apró testi hibát eltüntessem.

Itt úgy látszik, hogy Domján Péter elindított egy olyan retro hangulatot, amelyben a szárnyas fejvadászo, a vesztern kalap és a máv, mintegy karcos filmen, ahol a kerítés is a MÁV vasútállomást idézi, és hozza a romantikát, annak ellenére, hogy az optika becsillog, igazi cseh hangulata van ennek a munkának. Egy disznót elveszünk. Azért, mert bízz annyira magadban, hogy nem teszel rá mű csillogásokat, a fülhöz és egyéb helyre, megáll ez anélkül is, működik. (szőke)
értékelés:

Piramisok árnyékában

Hogy a piramis hol van, azt nem tudjuk, de ez egy jó absztrakt kép, finomak a színek és árnyékok, a szorgalmira jár az egy disznó, az épületfotós lecke meg ha lesz, jöhet majd több is. (szőke)
értékelés:

Mozgás

Nagyon szeretjük a képet, a ferde árnyékok amik balról jobbra haladnak, nagyon jó, hogy nem a kép aljára vagy egy nyugodtabb kompozícióba kerültek, az is tetszik, hogy belevág a forgóajtóba, így az előtér márvány formái is látszanak. Mivel ez az árnyék balról jön a fény miatt, nagyon izgalmas, hogy az emberi alak már kilép a képből, tehát egy olyan mozgással halad, hogy ugyanennek az árnyékoknak a folytatásaként már csak egy pillanatra van a képben, miközben álló képet látunk, ez a furcsa dekomponált mozgás utolsó pillanatának elcsípése hoz létre az álló kép ellenére egy jó mozgás stúdiumot. (szőke)
értékelés:

Összetartozás
A fotózás nehéz, de modellnek lenni se könnyű.

De minek kellett belerajzolni? A kép enélkül szép és értelmezhető lenne, megvolna a drámaisága, és bíznod kellene magadban, hogy ez a grafikai játék miatt is meglenne és három disznós lehetne, de így ez kettő, mert elviccelsz valamit, ami mindeközben nem vicc kategória és ettől komolytalan és súlytalan lesz a kép. (szőke)
értékelés:

Pihenő
Kimentem a rétre talpleckét fényképezni, de ez a kép inkább tavaszra sikeredett.

Mácsai Feri megszokott, de mivel a lelke is egyre jobban nyílik, színes felhőit láthatjuk, tehát a Mácsai oeuvre erősödik, és ennek a képnek a főhőse maga a láb, Feri lába, az elmúlt időszakok történelmét hordozza ez a láb, ami nagy őszinteséggel tárul elénk és a barokk felhők mellett megjelenik egy új szereplő ebben az akciófilm sorozatban, és ez Feri lába, és ezt mi nagyon fontosnak tartjuk, egy nagyon őszinte képnek és jó, hogy a Feriben lévő pantomimes mozgásszínész megjelenik és a lábtánc egy kompozícióját láthatjuk. Bár az aláírás tavaszról szól, és ez nagyon jelentőségteljesen ott is van, de ezt mi átminősítjük talp leckére és így három disznó. (szőke)
A Hegyi is beleszól, mégpedig azért, mert odáig rendben van, hogy a photoshopot vagy más módosító szoftvert használtok labor helyett, de két eset lehetséges. Vagy úgy használjátok, ahogy a laborban tennétek és akkor nem csináltok vele olyat, ami a laborban klivitelezhetetlen (lásd: maszkolás, amikor egyes területeket, képrészeket erősíteni vagy gyengíteni akarunk, ezért a kép és a papír közé tesszük a kezünket és azzal árnyékolva több-kevesebb fényt engedünk rá), vagy azt mondjátok, hogy nincs ilyen határ, és mindent lehet, de akkor pedig elvárom, hogy ne bukjon le a képmanipulálás, ha egyébként a kép témája nem teszi indokoltá ezt a lebuktatást. Itt a felhők sötétítése érthető, de az ujjak körüli udvar jelzi, hogy nem tökéletes ez a megoldás még. Ezért most nem vonunk le disznót, de most szólunk, nem csak Ferinek, hogy akármilyen tökéletes ötlet vagy kép érkezik, ha a képmódosítás rossz, pontatlan vagy nem adekvát, akkor az disznóba fog kerülni. (Hegyi)
értékelés:

Ahogy a maci látta
Az itt (http://szakkor.estiskola.hu/2008/03/18/az-agyunk/) látható sarokból az egyik maci csinálta a képet, míg én aludtam. Én csak annyit tettem vele, hogy a függőlegest függőlegesbe hoztam, mert kicsit ferdén tartotta a gépet.

Abban az esetben értelmezhető a kép, ha valaki mint egy történetvezetést, tudja az előzményeket, de ha ehhez nem tud hozzáférni és csak ez a kép marad meg nekünk, akkor izgalmas az a felvetés, amit a cím próbál közölni és erősíteni, hogy egyfajta szubjektív képet látunk, de ez a beállítás, amennyiben a jobb alsó sarokban látható szőrös kis szerkezetet nevezzük macinak, akkor ez nem a maci szubjektívje, hanem egy ansnitt kategóriában látjuk ezt, főleg a veszternfilmeknek volt ez sajátja, amikor az utolsó jelenetben lőnek egymásra a hősök, akkor látunk ebből példát, főleg az amerikai verzióban, ahol a pisztolynak is látszania kell, ez a nagyon híres példa, de ez itt a címmel nem adekvát választás, hisz a fotós valami olyat nézhet, amit a maci is lát, tehát a maci is a képen van. Nagyon jó az irány és az ötlet, de kompozícióban kellene még foglalkozni ezzel, hiszen egy gegről van szó, ahogy a maci látta, és a geg, vagy a humor mindig akkor működik a cirkuszban is, ha a bohóc el tudja dobni a tortát és eltalálja a másik bohócot, és a néző látja ezt és érzékeli, tehát a nézőt segíteni kell ebben, ezért ezt ismétlésre visszaadnánk. (szőke)
értékelés:

Csendélet I

Nagyon jó érzéseim vannak ezzel a képpel, nagyon jó ez a sötét háttér, az ablak fénye a víztükröződéssel, nagyon érdekes, hogy a tulipán szirmaiban ugyanazok a színfoltok vannak, ami az almákban, ugyanakkor azok a felületek, amik az újság fehér felületén és az asztalterítőn a ritmusokat adják és ezeknek a határoknak a találkozásai, tehát ahogy a két hasonló tónusú szürkésfehér felület találkozik, ezek esetlegesnek tűnnek, márminthogy a varrottas felület hullámritmusai és a Szolnok megyei néplap kapcsolódásai picit véletlenszerűek. Valahogy azt érzem, hogy szeretettel és jó ízléssel van megkeresve egy csendélet, de mint üzenet, azon túl, hogy van egy örömteli aspektusa, mi a mondanivalója, elmúlás, a nagymama, régmúlt, mert ez a tárgyakból színekből érződik, nincs a történetisége, dramaturgiai egysége logikailag összefűzve, ebben a formavilág rendezettsége segítene. Például, hogy a horgolt felületek motívumai idézik-e az előző korokat, vagy sem. És ki kellene vasalni a terítőt, mert a hajtás zavaró. Ugyanezekkel a tárgyakkal meg lehetne ezt ismételni úgy, hogy az újság és a terítő kapcsolatba kerüljön és általuk az almák és a váza is. (szőke)
értékelés: