Vörös juhar

Egy tavaszi reggelen készült a kertünkben.Alacsony de már erős napsütésben.

Kedvelem ezt a fát, van a kertünkben, ha nem is pont ez, de valami változata. Jó ötlet a háttérben a zöld fa, és az is jó, hogy többféle vöröset mutatsz. Két meglátás: az egyik, hogy ha van zöld fa, akkor a kamerát kicsit még jobban felé kellene fordítani, hogy a kompozíció szempontjából ne esetleges legyen a jelenléte. A másik, hogy fenn ott van az az ág, ferdén, ami belóg, azt ki kéne valahogy hagyni. Az olyan, mint egy ütőér, nagyon kemény forma a levelekhez képest, nagyon elviszi a szemet oda, nem tudok igazán a levelekre figyelni, mert mint egy ilyen fenyegető drámai elem, ott figyel az az ág. Ha van mód, szeretnék ebből látni egy ismétlést. (hegyi)

Fridául

Ez egy baromi jó ötlet lenne, ha a fa leveleinek ágainak árnyéka nem verné szét az egészet a francba. Andi, olyat nem lehet, hogy meg is akarom mutatni, meg el is akarok bújni, itt most épp elég lenne, ha megelégednél azzal az elbújással, amit a párna eleve ad, de magát a párnát nem kéne elbújtatni. A másik, hogy én aztán igazán szeretem a fekete-fehér képeket, de ez színes kellene legyen, nyilván az felvet színdinamikai problémákat, amit meg kell és lehet oldani, de Frida színes volt, nem fekete, épp ez adta az egzotikumát, hogy minden körülménye és baja ellenére sem mondott le a színekről, mondhatni ezzel mutatott fityiszt a világnak. Szóval azt szeretném kérni, hogy dolgozz ezzel, és kérek egy ismétlést, ahol ezt a dolgot kidolgozod, ahol amellett, hogy a párnát használod, adsz még más utalást is hozzá, és komponálsz egy Frida-hommage dolgot, mert te is szereted, én is szeretem, fontos. (hegyi)

Közel

Ez már többet mesél, mint az előző önképed, nekem olyan a történet, mintha a kamasz lány épp valamiért leszúrást kapna, és már nagyon nem érdekli, már kifelé figyel. Fura otthonosság érzet is van a képen, hiszen a haj, a gesztus keresetlensége olyan, mintha egy baráttal vagy barátnővel történne, amit látunk. Ez jó és fontos, mert ez szerintem kell ahhoz, hogy az ember elinduljon valamiféle önismereti úton. (hegyi)
értékelés:

10000 naposan

Egy fokkal közelebb jöttél, mint ami kényelmes lenne, vagy jobban mondva ami nem okozna feszengést bennem. Formailag is talán fél-fél centi minden irányban ráférne a képre, mert ez így most nagyon sok feszültséget hordoz a formák kicentizése és vágása okán. Ráadásul a világítás és az élesség egymás ellen dolgozik, a távolabbi szemed a világosabb, oda menne a figyelem, de a közelebbi az éles. Ez is plusz feszültség. Nos, a kérdés az, miért akarod a nézőt feszültségben tartani? Máshogy is mondom. Nem vagy kegyes magaddal. Szóval Andi, ha jelentkezel a Zártosztályra, megvan a feladat is hozzá. (hegyi)
értékelés:

Én

Sziasztok. Három hónapja találtam erre az oldalra és videókra. Sok hasznos ötletet útmutatást kaptam. Amit szeretnék tovább bővíteni. Ezt a képet tavaly, egy túrázás pihenője közben készítettem egy kompakt géppel.

Üdv a Látszótéren! Erős kezdés. Nincs mellébeszélés. Nincs szépítés, ez vagyok, itt vagyok, tessék. Ez fontos, ez erő, erre jó törekedni minden esetben. Ez egy kettős portré, és egy viszonyrendszer is kialakul, egy sorrend. A főszereplő te vagy, és aki még a képen van, ő láthatóan nem is fordul ide, más érdekli, másra figyel, háttérben is van. Nincs ezzel baj, csak fontos tudni, hogy a szereplők elhelyezése, elhelyezkedése alapvetően határozza meg azt, hogy a néző milyen fontossági sorrendben halad a képen. Így, hogy a másik szereplő nincs kontaktusban velünk, ez a helyzet várakozással teli, hordoz feszültséget. Az arc, a mimika is ezt erősíti nálad, fürkésző, nem vidám tekintetet látunk, aminek picit ellentmond a szalmakalap formája és az, ahogy a fejeden hordod, mert az meg vidám. Jó ez így, már ha ezt akartad elmesélni. (hegyi)
értékelés:

Pihenő

Nos, nem vagyok elégedett, mert minden adott ahhoz, hogy egy jó kis minimál tájkép jöhessen létre, de ami most van, abban a bajom az, hogy minden nagyjából középre van összegereblyézve, és ettől üres marad a többi rész, viszont a formák összeakadnak egymással. HA elindulsz jobbra a kameráddal, a pad átkerülhetne egészen a bal oldalra, tükörkép helyre, mint ahol most van, és akkor ha a fát kihozod jobbrább, akkor a kereszt is elválhat tőle talán kicsit. Mindezt persze helyismeret nélkül mondom, és csak akkor érvényes, ha nem ugrik be ettől valami idegen dolog a háttérbe. Az biztos, hogy most az egész tömegelhelyezése jobbra borul. A megfigyelésé és helyzetfelismerésé a csillag. (hegyi)
értékelés:

Önarckép

Ez lenne az én önarcképem. Nem tudom ,hogy magyarázatra szorul e a kép , de 2 képből lett 1 ezért is olyan mintha koszos lennék. A körülmények elég szegényesek voltak , a kamera , a telefonom , illetve a régi telefonom vakuja. Nekem az ilyen típusú képek tetszenek ,szeretek játszani a fénnyel ,hihetetlenül remek eszköze a fotózásnak.

Örülök, hogy eljutottunk az első leckéig, mert szerintem ez a lecke az alapozás bármi további irányokhoz, ezzel lehet a legtöbbet elmolyolni és igazából azt gondolom, hogy az önarckép az, amihez a legtöbb személyes közünk van. Ahogy látom, ez egy dual expo, vagy régi szóval szendvicsnega, több layer, réteg van itt egy képpé gyúrva. Ilyenkor szerintem az a legnehezebb kérdés, mikor elég, mikor mondjuk azt, hogy készen van. És ahhoz, hogy ez valóban jó eredményt adjon, nagyon erős kontroll kell, mert az effektek, a rétegekkel való meló be tud szippantani rendesen. A fő motívum az arc, és ez jól meg is marad, értelmezhető, nem veszik el az információk tengerében. A második réteg valami tájkép lehet, ház fenyőkkel, legalábbis a bal arcfélen ezt látom én. A kérdés az, hogy ennek mennyire kell hangsúlyosnak lennie, és erre az ad választ, mennyire fontos a közlés egészét tekintve neked. Ha az, ha jelentése van a háznak, akkor egy fokkal lehetne értelmezhetőbb is. Ha nem, akkor viszont kosz szinten van jelen, mint egy bányásznál, de akkor meg túl hegyesek azok a fák. Mindegy, melyiket választod, vagyis ez a te döntésed, most nekem a meséhez picivel több kéne a másodlagos layerből, de az nagy erénye a munkának, hogy ízléssel dolgozol és nem vitted el valami trendi cukorka irányba. Várom a folytatást, és felhívom a figyelmed a Zártosztályra is. (hegyi)
értékelés:

Üdv Tamás újra itt, örülök neked. És jó ez a kép is, jó a helyszín, nem kell magyarázni, mit látunk. Egy dolog, az időpont. Nem tudom pontosan, hogy jár a nap, de ha volna olyan időpont, amikor ez a hátsó udvar kevésbé bukik be, az azért lenne jobb, mert neked maradna több mozgástered, hogy utána az utómunkával mennyit módosítasz, de ha minden majdnem fekete, azt már nem lehet előrehozni tónusban eléggé veszteségek, zajosodás nélkül. Na, szóval a kép tetszik, amit meg írtam, nyilván akkor értelmezhető, ha a természet is a kezünkre játszik. Ha nem, akkor marad az utómunka. (hegyi)
értékelés:

Készül az adás

A címből indulok ki. A képen egy férfi van, aki talán zenét hallgat, közben talán olvas valamit, vagy olvasott, és most mélázik rajta. De hogy csinálna is valamit, készülne az adás, az nem látszik, nincs a képen. Ez ugyanaz a probléma, mint korábban, hogy ami a te fejedben evidens, azt a néződnek is meg kell mutasd, mert ő ha nincs a képen, el kellene higgye bemondásra, de miért? (hegyi)

A hangulat abszolút megvan, de két dolog még pontosítandó. Az egyik a tömegelhelyezés. Valamennyire kimozdítottad a fő motívumot középről, de még kívánna többet, jobbról még vághatnál. A másik a tónusok kérdése. Azt gondolom, hogy ennek van eleve drámája, nem kell ennyire ráerősíteni, mert ha ilyen kopogós, borús tónusokkal operálsz, akkor olyan érzetem van, hogy valamit nagyon el akarsz hitetni, és elkezdek gyanakodni a valódiságáról. Ráadásul így minden úgymond összekoszolódik, a növények is, minden a környezetből, és emiatt laposabb lesz a kelleténél, nincs arányrendszer a ház és a természet között. (hegyi)
értékelés:

Önarckép

Kedves Kálmán, üdvözlünk a Látszótéren. A helyzet, amit mutatsz, érthető, átélhető. Ember a volánnál. Nyilván fontos számodra az autó vagy az utazás, vagy mindkettő, bár a képen a gesztusból azt érzem, mintha mindezt a hátad közepére kívánnád, de az is lehet, hogy a forgalom volt erős. Erre abból következtetek, hogy nincs öröm az arcodon, és nem nézel ránk. Várom a folytatást, küldj képeket. (hegyi)
értékelés:

Vízió

Sziasztok, pár nap kihagyás után újra felvenném a fonalat és folytatnám a leckék megoldását. Zsolt, az eddigi sikeresen megoldott leckék törlésre kerültek?
Köszi szépen! Sziasztok,
Csaba

Szia Csaba, örülök a folytatásnak. A kép hangulata abszolút jó, fenn talán vágnék kicsit, és meg kéne nézni a tónusgörbét, mert az aljából, a feketékből nekem most hiányzik, és ettől olyan a hatása, mintha ez egy iskolai tankönyvből kivágott fotó lenne, mondom, ez a tónusok miatt lesz ilyen. Érdekes elgondolás az építészethez tenni, mert nekem erősebb a hangulati hatás, mint a geometriai, bár ha akarom, akár Hundertwasser is építhette volna ebben a formában. Valami hiányérzetem van, talán az, hogy a szürrealitás érzetét erősítené egy fotó esetében, ha lenne valami reális is, valami vagy valaki. (hegyi)
értékelés:

Tájkép #1

23 évig az Alföldön éltem és szerettem azt a tájat, viszont ha most elmegyek sétálni egyet a folyó parton ez a látvány fogad. Egyhamar biztos nem fogom megunni. :)

Szép ez a helyszín, megértem, hogy tetszik neked, formailag megvan benne minden ahhoz, hogy egy nyugalmas, de izgalmas tájkép szülessen. Nem tudom, milyen eszközzel fényképezel, ha telefonnal, akkor óhatatlanul torzítani fog, mivel a telefonokban jószerivel nagylátószögű a lencse. Várom a képeid, tudod, szorgalmira nincs csillag, szóval ha lehet, az első leckével kéne még dolgozni. (hegyi)

Laza kacsák

Ennél a képnél nagyon fontos kérdés a technikai felszerelés. Ugyanis nyilván kockázattal jár, ha az ember közelebb megy, hogy akkor a kacsák maradnak-e a helyükön, vagy megijednek és az egész szituáció összeomlik. Ehhez teleobjektív kell, közel kell hozni a főszereplőket. Most nagyon távol vannak ahhoz, hogy értelmezhető legyen, mi is történik. Ilyenkor, ha nincs más megoldás és van elég pixel, akkor a kép utólagos vágásával valamennyit lehet segíteni ezen. De ahogy látom a képből, valószínű meg is lepődtél, kicsit talán meg is ijedtél, hogy el ne menjenek, és emiatt a környezet formái, geometriája nincs kidolgozva. Nincs ezzel semmi baj, gyakorlat teszi a mestert, szóval hajrá. Várom a képeket! A csillag most a helyzetfelismerésre jár. (hegyi)
értékelés: