Őszi hajnal

Házunktól nem messze folyik össze a Sió és a Kapos, ez a kép egyik hídról készült.

Namost az van, hogy minden nagyon jó, minden nagyon szép, csak az a valami, ami talán vonatsín, az bajos. Nem is az, hogy van, mert legyen, de akkor legyenek meg a talpfák is, legalább picit, mert így képhibának hat. És egy kicsit balra mozgattam volna a kamerán, mert az a bokor most nagyon ki van szélre sodródva. (hegyi)
értékelés:

Magányomban

Sziasztok! Bár elég régen regisztráltam, valahogy most értem meg arra, hogy megoldjam a feladatokat. Ez a kép sötétített szobában hasmagasságban elhelyezett vakuval készült. Mivel minden fehér a szobában ezért kisebb utólagos beavatkozásra szükség volt. Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat.

Örülök neked, hogy visszatértél. Ráadásul nem is akárhogy. Erős kép, jó, hogy nem kíméled magad, nem szépelegsz, sőt. Azzal, hogy alulról világítod magad, valami mefisztói, ördögi hangulatot is adsz neki, erre erősít rá a félfordulat is, mintha rajta kaptak volna, és onnan néznél vissza. Szóval erős, jó üzenet. Amire viszont nem utal a kép, hogy miért van ekkora tér, miért épp ekkora. A 16:9-es arány filmes, nem fotós arány, a hatása is ez felé mutat. Kicsit kényelmetlen, de így együtt a pózzal, a fényekkel már nekem túl van tolva a dolog, a kevesebb több lenne, magyarán legalább a 3:2-es arányra kéne menni és balról vágni. Várok még tőled portrét magadról, hajrá. (hegyi)
értékelés:

Önarckép

Én voltam az, aki elsőre szabályt szegett, első feladatként nem önarcképet készítettem, most pótolom (kaptam érte "dorgálást", bár ez erős túlzás). Egy igen viseltes és öreg, Pentax-M 1:1.7-es 50mm-es manuális objektívvel készült a kép, ami egy k-50-es vázon volt. Helyszín a teraszunk, állvány híján az ablakpárkány maradt. Rettenetes idő volt kinnt,borús-esős-szeles (2017.10.23.).

A kép kompozíciója, gesztusa, amit mutatsz vele, az rendben van. Amivel van némi probléma, az a világítás, és az ebből adódó (vagy nem adódó) utómunka hiánya. A felénk eső arcfeled sötétben marad, bebukik, ezt vagy derítéssel kell megoldani - erre jó egy fehér papírlap, újság is - vagy olyan időpont kell, amikor több a fény, vagy olyan helyszín, ami engedi, hogy valamiről vissza tudjon fény az arcra verődni. Szeretném, ha még küldenél önportrét, kérek ismétlést. (hegyi)

A minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elég

Amit látok, az egy jó alapötlet, a helyszín is jó és a technika is megfelelőnek látszik. Ami a probléma a képsorral, hogy nem döntötted el előre, hogy mit akarsz mutatni, mesélni. A képsor mindig történetmesélés is. Annak van eleje, közepe, vége. Itt én tétovázást látok, azt, hogy ott a képek készítése közben hagytad alakulni a dolgokat, majd lesz valami, és mintha kiengedted volna a gyeplőt a kezeid közül, hagytad volna, hogy a modelljeid csináljanak, amit akarnak. A jövőre nézvést mondom, hogy ezt a fotósnak mindig meg kell tartania, hogy a szitu az az ő dolga, neki kell irányítani, ő a főnök, minden és mindenki más őt kell szolgálja, mert rajta keresztül ez a nézőt fogja segíteni. Amit el kellett volna dönteni és tartani magad hozzá, hogy ez most egy véletlennek ható sorozat akar lenni, mintha turizókat kaptál volna rajta, vagy a szeméttel akarod a modelljeid, mint egy divatfotó, helyzetbe hozni. Most ez vegyesen van jelen, az első kép lehetne sztorimesélés kezdete, még a második is, de akkor a harmadik nem jó azzal, hogy belenéz a kamerába a modell. A babakocsi lehetne az a motívum, ami végigkísér, de elvesztjük, már más jön, fényképek, aztán más lomok, és a vége teljesen indokolatlan lábakat mutat. És mi a sztori vége? Meglett az a babakocsi? Elvitték? Mást vittek el? Mire megy ki a fuvar? Ha meg modellek punk környezetben, akkor az a szembenézős lehetne az alap, de akkor a többinek is efelé kéne mutatnia, más ruhákkal is, szóval bármi lehet, csak ezt neked előre el kell dönteni. Majd ezzel kéne kezdeni valamit, ismétlés, vagy keresni más helyzetet, érdemes lenne ha már érdekel a sorozat, újból belemenned. (hegyi)

BBoglár

Balaton Boglári naplemente a Sziget strandon.

A helyzet és helyszín jó. Az, hogy a horizont ferde, az baj, nincs indoka. A csillanás attól is lehet, hogy az objektíved koszos, szóval fontos a nap és a figurák is jók, de ez a csillanás zavaróan hat. (hegyi)
értékelés:

Lebuki

a Hévízi tóban egy kis "lebuki" madárka

Tudom, hogy baromi nehéz jól elkapni egy madarat úgy, hogy a forma is meglegyen, a színek is, a fények is, a helyszín is. Itt most a feje az, ami beleolvad a víztükör fodrozódásaiba, ez az, ami levon a kép erejéből, ami hibaként jelentkezik. Hát, a természetfotózás nem egy könnyű kenyér, sok türelem kell és idő hozzá. (hegyi)
értékelés:

Hévíz Tófürdő

A Hévízi Tófürdő nyári épülete a vízből.

Maga a kép fő dolgai jó tónusúak, jók a színek is. Amivel problémám van, az az, hogy egyrészt a vízszintest meg kellene találni, másrészt hogy így, hanyattdőlve olyan, mintha egy képeslapot fotóztál volna le a kezedben. Ez jót is jelent abban az értelemben, ami az épület színeit és tónusát illeti, de ezt majd máskor ki kéne korrigálni, lehetőleg az exponálásnál már. Oké, tudom, lehet olyan helyzet, amikor az eszközpark nem teszi lehetővé, vagy a helyszín, hogy magasabbra emeld, vagy jól korrigálj. Ilyenkor az is megoldás lehet, hogy több teret hagysz körben és az utómunkánál egyenesíted ki a dolgokat. Ez most egy csillag a belső világ okán, mert az rendben. (hegyi)
értékelés:

Önarckép

Ez az első “leckém”. Arra gondoltam hogy kihasználom a mobil eszközök adta lehetőségeket és a telefonommal készítem el és szerkesztem is meg a képet. Ez két fotó egybegyúrva. Este a szobában vakuval készült.

Üdv a téren, ez egy határozott elképzelést mutató kép, még akkor is, ha én máshogy komponáltam volna, mert a bal oldali arcnál én meghagytam volna a másik szemet úgy, hogy a két fejet közelebb hozom. Ekkor is megmarad a zsinór, ami nagyon jó dolog, mert kapcsolatot teremt, de a jelenlét határozottabb lenne. Szóval jó kezdés, kérek még tőled önportrét. (hegyi)
értékelés:

Októberi este

Jó lenne ez, hatásosak a fények, csak az eszköz nem megfelelő valószínűleg, ebből adódhat nem csak az életlenség, de az is, hogy a tónushatárok ennyire átfordulnak, szellemképesek. (hegyi)

Az önarckép nem szelfi

A fénykép akkor készült, amikor elgondolkodtam azon, hogy beiratkozzak a Látszótérre. Helyszínül a szobám szolgált. Kissé borongós idő volt, így ablak mellett ülve készült a fotó, mely így jobbról természetes fénnyel lett megvilágítva. A kép készítéséhez jó öreg Nikon D3200 típusú fényképezőmet használtam, állványra téve. Az élesség állításhoz (szerintem sikerült) egy puffra helyezett párnát használtam manuális fókuszálással. A kép elkészítéséhez a telefonomat használva távkioldónak.

Szia, üdv a Látszótéren, ez egy erős első lecke, hatásos, szuggesztív. Igen, a kékkel van némi probléma, modoros dolog a színezés, ha öncélú. Jó, ki kell próbálni, hogy az ember tudja, mit nem kell csinálni, ez is igaz. Ez a kép semmit se vesztene erejéből, ha fekete-fehér lenne. Régi technikáknak vannak színei ilyenek, barnítás, cianotípia és a többi, de ezt nem szabad digitálisan imitálni, mert épp az imitáció lesz az, ami kamunak fog hatni. Ha elfelejtem a kéket, akkor viszont egy kifejezetten jó tónusú és határozott munkát látok, és annak külön örülök, hogy bevállalós vagy ezzel a közeli portréval. Az ember sosem szimmetrikus, csak a divat diktálja azt az érzetet, hogy a szabályos a jó, az elvárt. A fenét. Szóval hajrá! Folytasd az első leckét, várok még tőled önportrét. (hegyi)
értékelés:

Gyűjtögetés

Én ezt kedvelem, jó ötlet, van hangulata. De most nagyon szűk a tér, és emiatt a sztori, hogy valahol voltunk és ott gyűjtöttünk, az kevésbé erős. Nem sokra gondolok, egy-másfél centinyi max, ami kéne körbe, és lehetőleg mindenütt kell levélke. Az megfontolás tárgya, hogy kell-e a kosárba is a levél, vagy az emeli ki jobban, ha ott nincs, mindkettő járható út. A tobozt viszont ha kell bele, akkor beljebb hoznám a kosár szélétől valamennyire, hogy ne billentse ennyire meg a ritmust. Ettől még ez 3 csillag, mert értékelem az ötletet és a színek, formák is jók. (hegyi)
értékelés:

Miért ne a közösségi oldalakon oszd meg képeidet? Elkerülhető-e a lájkkurvaság a facebookon, instagramon? Szolgálhatja-e az ilyen közösségi médiafelület a személyes fejlődésedet? Várhatsz-e őszinte véleményeket az ismerőseidtől a lájkjaik mellé?

körte és reszelő 2.

Eltelt némi idő, de megcsináltam a kép egy újabb verzióját. Most egy kicsit a színekkel is próbálkozom, mert még nem tűnik kezelhetetlenül soknak. A háttér az zavar, azzal nem tudom mit kezdjek pillanatnyilag.

A tárgyak megtalálása jó, és az is jó, ahogy elrendezted őket. Két dolog, ami javítandó, akár utómunkával, ahogy én tettem, akár már ott a helyszínen. Az egyik a fényelés. Most sok a főfény és ehhez képest az árnyékos rész derítése hiányzik. A másik a szín, ez a sárgás fátyol nem tesz jót. És a vágás, most jobb oldalon szabad, lifegő terek vannak, ettől az egész tömege kimozdul balra. A csendélet lényege ott keresendő, hogy a valóságból mit emelsz ki és azt hogyan rendezed össze, a csendéleten a valóság nem számon kérhető és nem is kell rá hagyatkozni, mert nem tárgyfotó, ezért a formákra és tömegekre kell a hangsúlyt fektetni. Csináltam egy sebtében javítgatott verziót. Nyilván, ha neked kell jobbra, hogy az íveid megmaradjanak, akkor balra kell még teret adni. (hegyi)
értékelés:

gyulovicsistvan171019_1jav.jpg

Tisza

Nyugalmas, szép fotó, jó színekkel, a horizont viszont lehetne egyenes, most van benne fél fok kábé. Amit én máshogy csináltam volna, hogy eldöntöm, mi a fontosabb, a fenti reális, vagy a lenti tükörvilág, és arra voksolva elmozdítom a középvonalról a képet. Persze ehhez valami kell még, fenn egy madár mondjuk, vagy lenn valami a vízben, ez okolhatja az elmozdulást. De így is szép ritmus, szóval megvan a 3 csillag. (hegyi)
értékelés:

Őszi táj

Az ősz a fotósokat a tenyerén hordozza. Ami a nehéz ebben a témakörben, az az időpont megtalálása. Egyrészt a napon belüli, másrészt azt megfogni, amikor a legattraktívabb a színkavalkád. Alapvetően ezeket jól megoldottad, amit én másképp csináltam volna, hogy hagytam volna előteret is, akár az ég mértékének kárára is. Látok erre utaló jeleket alul, hogy voltak ott valami füvek, persze amit mondok, az a helyszín ismerete nélküli tapogatódzás csak, de ha picit lentebbről lősz, megvan az előtér. Amúgy ez csak abban az értelemben fontos, hogy most ebben a napszakban az ég elég semmilyen, ezért nem adnék neki ekkora szerepet csak. (hegyi)
értékelés: