Alapítvány

Az Alapító (a továbbiakban Alapító) felismerte, hogy szükség van egy olyan Alapítványra, amely többféle közösségi kulturális szolgáltatás biztosításával az alkotók és a befogadók szolgálatába áll.

Alapító a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/A-74/F. §-ai alapján határozatlan időre nyílt alapítvány létrehozását határozza el. Az Alapító az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltv.) alapján alapítványt kíván létrehozni a következők szerint:

1. Az Alapító

Balla Demeter

2. Az Alapítvány elnevezése: LÁTSZÓTÉR ALAPÍTVÁNY

3. Az Alapítvány székhelye:1161 Budapest, Pálya u. 77.

4. Az Alapítvány jogállása: Az Alapítvány önálló jogi személy.

5. Az Alapítvány időtartama: Az Alapítvány határozatlan időre jön létre.

6. Az Alapítvány célja

A/ Az Alapítvány tartós közérdekű célja

1. Látszótér néven alkotói közösség létrehozása, és a közösség működésének támogatása
2. A vizuális kultúra és kifejezőnyelv befogadói és alkotói válfajának tudatosabb szintre emelése a közösséghez tartozó, valamint az érdeklődő vizuális művészek (fotósok-videósok) számára
3. A hazai és nemzetközi klasszikus és kortárs képzőművészek, kiemelten a fotográfusok munkásságának népszerűsítése
4. A képzőművészet alkotói és befogadói számára nyitott közösségi tér biztosítása
5. Tehetséggondozás
6. Közművelődési tevékenység, oktatás, szakmai irányítás
7. A vizuális önkifejezés fejlesztésének elősegítése a Látszótér közösség tagjainak aktív részvételével
8. A Látszótér közösség tevékenységének eljuttatása a nagyobb nyilvánossághoz
9. A Látszótér közösség kisközösségi, nonprofit internetes rádiója működésének támogatása
10. A Látszótér közösség kisközösségi, nonprofit internetes honlapja működésének támogatása
11. Ifjúságvédelem

B/ Az Alapítvány tartós közérdekű célját az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg:
1. A Látszótér közösség támogatóinak felkutatása, körük bővítése
2. A vizuális kultúra és kifejezőnyelv befogadói és alkotói válfajának tudatosabb szintre emelése a közösséghez tartozó, valamint az érdeklődő vizuális művészek (fotósok-videósok) számára
3. A hazai és nemzetközi klasszikus és kortárs képzőművészek, kiemelten a fotográfusok munkásságának népszerűsítése műveikkel való foglalkozás, személyes találkozások, közös együttmunkálkodás, kiállítások, előadások és bemutatók szervezése útján
4. A képzőművészet alkotói és befogadói számára nyitott közösségi tér biztosítása érdekében alternatív értékek felkutatása és bemutatása
5. A vizuális formanyelv terén saját képességeit fejleszteni szándékozó amatőrök számára tehetségfejlesztés, tehetséggondozás biztosítása
6. A kultúrkincsek iránt érdeklődők számára strukturált hozzáférés biztosítása, személyre szabott értékelésen keresztül történő irányított fejlesztés megvalósítása a területen elismert szaktekintélyek szakmai irányítása mellett
7. A horizontális és vertikális tanulás, az önismeret fejlesztése számára virtuális (internetes) és valóságos (műteremmunka, találkozók, táborok) lehetőségek biztosítása
8. A Látszótér közösség amatőr filmesei, fotósai számára megjelenési, bemutatkozási lehetőség, publikációs felület biztosítása az interneten és befogadó terekben - internetes galéria, közösség, kiállítások, bemutatók, szimpoziumok szerevezése
9. A Látszótér közösség amatőr rádiósai és műsorszerkesztői számára műsorkészítési és bemutatkozási lehetőség biztosítása
10. Az ifjúságvédelmi cél megvalósítása érdekében táborok, foglalkozások, összejövetelek szervezése.

7. Az Alapítvány formája

7.1. Az Alapítvány nyitott. Ha a jelen alapítványi rendelés céljaival egyetért, úgy ahhoz belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli és természetbeli adományokkal, valamint vagyonrendeléssel egyaránt csatlakozhat. A csatlakozók azonban a csatlakozással nem válnak alapítókká, tehát olyan jogosítványokat és hatásköröket nem szerezhetnek, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag az Alapító Okiratot Alapítóként aláíró illetve az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyeket illethetnek. A kezelő szervezet a csatlakozást visszautasíthatja. A csatlakozást a kezelő szervezet regisztrálja és igazolja. Az Alapítvány támogatója kikötheti, hogy az általa juttatott pénzbeli, vagy természetbeni adomány részbeni, vagy teljes felhasználására kizárólag az Alapítvány céljain belüli konkrét cél érdekében kerülhet sor.

7.2. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7.3. Az Alapítvány a pártoktól független, fővárosi, megyei továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat, és nem támogathat. A pártoktól való függőséget, a pártok támogatásának elfogadását, fővárosi, megyei továbbá országgyűlési képviselőjelölt állítását és támogatását az Alapító kizárja.

7.4 Az Alapítvány működése nyilvános, szolgáltatásait a céljaiból adódó kötöttségek figyelembevételével bárki nemre, fajra, életkorra, származásra vonatkozó vagy egyéb bármilyen jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül igénybe veheti.

8. Az Alapítvány céljára rendelt induló vagyon és az Alapítvány vagyona

8.1. Az Alapítvány induló vagyona 200.000.-Ft, azaz Kettőszázezer forint, melyet az Alapító elkülönített bankszámlára befizet az Alapítvány javára jelen Alapító Okirat aláírásától számított 30 napon belül, és az erről szóló igazolást jelen Alapító Okirathoz csatolja a Ptk. 74/A. § (1) bekezdésének megfelelően.

8.2. Az Alapítvány induló vagyona növekedhet az Alapító Okirat 7. pontjában meghatározott csatlakozók pénzbeli, vagy természetbeni hozzájárulásával, valamint az Alapítvány gazdálkodásának eredményével. Csatlakozás esetén a csatlakozás által keletkező anyagi forrásokat is az alapítványi célok megvalósítására kell fordítani.

8.3. Az Alapítvány bevételeit és vagyonát köteles az Alapító Okiratban foglalt céljai (a továbbiakban: alapcél) megvalósítására fordítani. Az Alapítvány céljai elérése érdekében, de kizárólag ezeknek alárendelten, azaz másodlagosan a tartós közérdekű célok megvalósítása és a közhasznú tevékenység kifejtése érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. Az Alapítvány működése során a gazdasági vállalkozási tevékenység aránya nem haladhatja meg a tartós közérdekű célok megvalósítása érdekében végzett, valamint a közhasznú tevékenységeket. Az
Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti tevékenységet. A gazdasági vállalkozási tevékenységből elért bevételeket az Alapítvány köteles tartós közérdekű céljának megvalósítása valamint – a közhasznú jogállás megszerzését követően - közhasznú tevékenysége érdekében felhasználni.

8.4. Az Alapítvány tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Alapító - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl -, valamint a Kuratórium tagjai az Alapítvány tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9. Az Alapítvány vagyonának működtetése, kezelése, felhasználása és az azzal való gazdálkodás

9.1. Az Alapítvány céljának megvalósítása érdekében gazdálkodik vagyonával.

9.2. Az Alapítvány vagyonának részévé válik a későbbiek során az alapítói vagyonon túl a különböző alapok, társadalmi és gazdasági szervezetek, alapítványok és magánszemélyek feltétel nélküli, valamint esetlegesen feltételhez kötött pénzbeli és természetbeli, dologi adományai. Az Alapítvány vagyonát gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

9.3. Az Alapítvány gazdasági vállalkozási tevékenységet csak céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez és a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem visszaforgatja a jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységekre. Az Alapítvány vagyonát különösen a tehetséggondozás, az alkotótáborok, az internetes rádió és weboldal működtetése céljából használja fel. Az Alapítvány gazdálkodására a mindenkor hatályos jogszabályok irányadók. A jogszabályok betartásáért a Kuratórium felelősséggel tartozik. Az Alapítvány befektetési tevékenységet nem kíván végezni, így Befektetési Szabályzat készítési kötelezettsége nincs.

9.4. Az Alapítvány vagyonának felhasználásáról a Kuratórium dönt. A vagyonnal a Kuratórium gazdálkodik. Gazdálkodását köteles úgy végezni, hogy az alapítványi cél, valamint az Alapítvány folyamatos működése biztosítva legyen. A Kuratórium az alapítói vagyonnal való gazdálkodásáról és az Alapítvány működéséről évente írásbeli tájékoztatót készít. Az Alapítvány vagyona az alapítványi célok megvalósítása érdekében teljes mértékben felhasználható.

9.5. Az Alapítvány mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

9.6. Az Alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, az Alapítvány által nyújtott juttatásokat, szolgáltatásokat ismertető írásbeli tájékoztatókat, az Alapítvány működésére vonatkozó adatokat valamint a beszámolókat a Kuratórium elnöke a jelen Alapító Okirat 11.5 pontjában meghatározottak szerint hozza nyilvánosságra a szolgáltatások és juttatások, valamint az Alapítvány nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében.

9.7. Az Alapítvány mint közhasznú szervezet a Civiltv. 2. § 9. pontja szerinti felelős személyt, az önkéntest, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

9.8. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

9.9. Az Alapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez alapcél szerinti tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Alapítvány csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

9.10. Az alapítványi vagyon felhasználásának módja követi az Alapító Okirat 6/A., valamint 6/B. pontjában felsorolt célok megvalósításának valamint tevékenységek kifejtésének jellegét. Az alapítványi vagyon felhasználása pályázatok kiírása, ösztöndíj, eseti támogatás folyósítása és természetbeni juttatás nyújtása útján történik. A pályázatok kiírásáról és elbírálásának rendjéről valamint határidejéről, az ösztöndíjak odaítélésének feltételeiről, az eseti támogatások folyósításáról és a természetbeni juttatások biztosításáról a Kuratórium dönt. Az Alapítvány a hozzáfordulóknak kérelem, vagy pályázat alapján nyújt támogatást. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

9.12. Az alapítványi vagyon felhasználásáról a kuratóriumi tagok szavazással döntenek. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni

9.13. Az Alapítvány a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten az alábbiak szerint tartja nyilván.

A/ Az Alapítvány bevételei lehetnek:
a) az Alapítótól kapott befizetés, valamint az Alapító által az Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) egyéb bevétel.

B/ Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek:
a) alapcél szerinti (későbbekben közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az Alapítvány szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) egyéb költség.

Az Alapítvány szervezet bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) a fenti részletezésben és elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
Az Alapítvány a 9/B pont c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

10. Felügyelő Bizottság

10.1. Az Alapító kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az Alapítvány a közhasznú jogállást megszerzi és éves bevétele az 5.000.000.-Ft-ot meghaladja, úgy 3 tagú a Kuratóriumtól független Felügyelő Bizottságot hoz létre a Civiltv. 39. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Alapítványt előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

10.2. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Alapítvány munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagja a Kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Kuratórium ülését a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

11. Az Alapítvány kezelő szerve

Az Alapítvány legfőbb döntéshozó, képviselő, ügyvezető és vagyonkezelő szerve a Kuratórium.
A Kuratórium felelőssége az Alapítvány céljára rendelt vagyon leghatékonyabb működtetése, így feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy az Alapítvány vagyonát a hatályos jogszabályoknak és a törvényes gazdasági lehetőségeknek megfelelően gyarapítsa az Alapító Okirat 6. pontjában meghatározott cél elérésének előmozdítása érdekében.

A Kuratórium 3 (három) tagból áll, annak elnökét és tagjait az Alapító kéri fel.
A Kuratórium tagjainak felkérése az alapításkor 5 éves időtartamra szól.
A Kuratórium tagjai, az Alapítvány, mint közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek minősülnek.
Amennyiben a kuratóriumi tagság a határozott idő letelte előtt megszűnik, az új kuratóriumi tagot az Alapító jelöli ki.

Az Alapító a megbízás lejártakor az új kuratóriumi tagokat felkéri, a Kuratórium elnökét kijelöli. E rendelkezés azonban csak az új Kuratórium, illetőleg az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá. Az Alapító a korábbi kuratóriumi tagokat és az elnököt is újból felkérheti.

A Ptk. 74/C. § (3) bek. szerint nem jelölhető ki, illetőleg nem hozható létre olyan Kuratórium, amelyben az Alapító közvetlenül, vagy közvetve az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorol.

A Khtv. értelmében nem lehet a Kuratórium tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a szervezet megszűnését követő két évig.

A Kuratórium tagja/elnöke, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

11.1. A Kuratórium névsora, tagjai

A Kuratórium első elnöke:

Hegyi Zsolt

A Kuratórium első tagjai:

Török József
Sebestyén László

A Kuratórium elnöke és tagjai megbízásuk teljesítéséért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek a Kuratórium határozata alapján.

A Kuratórium az Alapító Okirat rendelkezései alapján működik.

11.2. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik

- Az éves beszámoló elfogadása;
- A közhasznú jogállás elnyerését követően a közhasznúsági jelentés elfogadása;
- Az alapítói vagyonnal való, az alapítványi cél szerinti gazdálkodás, az Alapító Okirat rendelkezései, valamint a mindenkor hatályban lévő pénzügyi és gazdálkodási előírások szerint;
- A csatlakozás elfogadása, a csatlakozók esetleges visszautasítása;
- Döntés az egyes feladatoknak a kuratóriumi tagok személyére történő megállapításáról;
- Az Alapítvány szervezeti és működési szabályzatának megállapítása az Alapító egyetértésével;
- Saját ügyrendjének megállapítása;
- Javaslattétel az Alapító Okirat módosítására és kiegészítésére;
- A Kuratóriumi tagok és a munkaszervezet tisztségviselői díjazásának és költségtérítésének elfogadására és megállapítására azzal a megkötéssel, hogy a kuratórium tagjai részére kizárólag abban az esetben és kizárólag olyan mértékben nyújtható díjazás vagy folyósítható költségtérítés, amely az alapítvány tartós közérdekű céljának megvalósítását és – a közhasznú jogállás elnyerése esetén - közhasznú tevékenysége kifejtését semmilyen formában nem veszélyezteti;
- A következő évi költségvetés elfogadása
- Mindazon feladat elvégzése, melyet az Alapító Okirat a hatáskörébe utal.

A Kuratórium az Alapítvány általános ügydöntő, ügyintéző és képviseleti szerve, amely ellátja az Alapítvány kezelésével kapcsolatos valamennyi feladatot.

11.3. A Kuratórium elnökének elsődleges feladatai

- A Kuratórium nevében képviseli az Alapítványt és egy másik érdektelen kuratóriumi taggal együttesen rendelkezik annak bankszámlája felett.
- Biztosítja a Kuratórium működését, felelős a gazdálkodási, pénzügyi és adójogszabályok betartásáért, továbbá a Kuratórium döntéseinek végrehajtásáért.
- Előkészíti az Alapítvány által megkötendő szerződéseket.
- Előkészíti a Kuratórium üléseit és nyilvántartja a Kuratórium által hozott határozatokat. Az üléseken a jegyzőkönyv vezetéséről gondoskodik.
- A Kuratórium döntése szerinti, esetleg létrehozandó munkaszervezetet irányítja, az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.
- A Kuratórium éves beszámolóját előkészíti.
- Az alapítványi célt megismerteti a nyilvánossággal és annak folyamatos propagálása útján a vagyont gyarapítani törekszik.
- Az Alapítóval kapcsolatot tart.
- Ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az Alapító Okirat feladatkörébe utal, kivéve az Alapító hatáskörébe tartozó kérdéseket.
- A kuratóriumi gazdálkodási tevékenység vezetésére szakértőt alkalmazhat, vagy arra nézve adótanácsadó vagy könyvelő céget bízhat meg.

Amennyiben a Kuratórium, vagy annak bármely tagja tevékenységével az Alapítvány célját veszélyezteti, az Alapító a Kuratórium tagjainak kijelölését visszavonhatja, és új Kuratóriumot jelölhet ki.

11.4. A Kuratórium működése

A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. A Kuratórium üléseit az elnök hívja össze 15 nappal az ülést megelőzően a napirend közlésével és az érintettekkel való írásbeli közléssel, de a Kuratórium bármely tagjának, a Felügyelő Bizottságnak, illetve az Alapító indítványára köteles összehívni. Szabályszerű összehívás hiányában a Kuratórium csak akkor ülésezhet, ha minden tagja jelen van.
A Kuratórium üléseit az elnök vezeti. A Kuratórium akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tagja jelen van. A Kuratórium határozatait, döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, azaz döntéseihez két fő „igen”-lő szavazata szükséges. Az elnök jelenléte nélkül az ülést megtartani nem lehet.
A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet az Alapító, a Felügyelő Bizottság tagjai és más meghívottak.
Az ülésen résztvevők 1/3 részének kérésére az elnök zárt ülést rendelhet el, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.
A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a döntések meghozatalának időpontját és a hozott határozatokat.

11.5. Határozatok és nyilvánosság

A Kuratórium határozatai a Kuratórium ülését követő napon lépnek hatályba, amennyiben a határozat másként nem rendelkezik.
A Kuratórium döntéseit az Elnök írásba foglalja és nyilvántartja a Határozatok Tárában. Ebben feltünteti a döntések tartalmát, meghozatalának időpontját, hatályát és a döntést támogatók és az ellenzők számarányát, személyét.
Az elnök gondoskodik a Kuratórium, illetőleg az Alapító döntéseinek az érintettekkel való közléséről. A közlés írásban és igazolható módon kell, hogy történjen.
A Kuratórium döntéseit az Alapítvány http://www.latszoter.hu/alapitvany honlapján hozza nyilvánosságra. Az Elnök gondoskodik a határozatoknak az Alapítvány honlapján történő azonnali, 8 naptári napra történő nyilvánosságra hozataláról. A nyilvánosságra hozatal időtartamába a nyilvánosságra hozatal és a levétel napja nem számít bele.
Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén előre egyeztetett időpontban.
Az Alapítvány működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban, elektronikus levélben és a későbbiekben létrehozandó Internetes honlapon tájékoztatja a nyilvánosságot. Az Alapítvány jelen alapító okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a www.latszoter.hu/alapitvany honlapján nyilvánosságra hozza. Az Alapítvány köteles – a közhasznú jogállás megszerzését követően – a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig a saját honlapján, a nyilvánosság részére elérhető úton közzétenni.

11.6 Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása

Az Alapítvány – a közhasznú jogállás megszerzését követően - köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az Alapítvány éves beszámolóját, valamint közhasznúsági jelentését a Kuratórium elnöke készíti elő, és azt a Kuratórium fogadja el. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához a Kuratórium egyhangú határozata szükséges.

12. Az Alapítvány képviselete

12.1. Az Alapítvány képviselője a Kuratórium. A Kuratórium nevében annak elnöke önállóan is jogosult az Alapítvány képviseletében eljárni. A Kuratórium elnökének akadályoztatása esetén helyettese Török József kuratóriumi tag.

12.2. Az Alapítvány bankszámlája fölötti rendelkezéshez a Kuratórium elnökének, név szerint Hegyi Zsoltnak és a banknál bejelentett további egy érdektelen kuratóriumi tagnak, név szerint Török Józsefnek az aláírása szükséges.

12.3. Utalványozási joggal az Alapító Okirat 12.2. pontjában megjelölt kuratóriumi tagok ketten együttesen rendelkeznek

12.4. Az Alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogokat Hegyi Zsolt képviselő gyakorolja.

12.5. Az Alapítvány képviselője és a Kuratórium bankszámla felett rendelkezni jogosult tagjai az Alapítóval nem állhatnak hozzátartozói vagy bármilyen egyéb alá– és fölérendeltségi vagy összeférhetetlenségi viszonyban, egyben az Alapító és hozzátartozói, valamint az Alapítóval bármilyen függőségi viszonyban álló személyek többségükben nem lehetnek a Kuratórium tagjai, ezen személyek meghatározó befolyást az Alapítvány működésére valamint a Kuratórium tevékenységére semmilyen formában nem gyakorolhatnak.

13. Az Alapítvány megszűnése

A Ptk. 74/E §-ában meghatározott okok esetén az Alapítvány megszűnik. Az Alapítvány megszűnése esetén az Alapító csak az általa rendelkezésre bocsátott vagyon visszaháramlását kérheti, amennyiben az Alapítvány megszűnésekor még megvan. A csatlakozás folytán keletkezett vagyont más, hasonló célú alapítvány támogatására kell fordítani.
Az Alapítvány – a közhasznú jogállás megszerzését követően - mint közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

14. A közcélú adománygyűjtés szabályai

Az Alapítvány javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, amely azonban nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Alapítvány írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Alapítvány részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

15. Záró rendelkezések

15.1. A Ptk. 74/A. § (2) bekezdése értelmében az Alapítvány a Fővároisi Törvényszék általi bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint az Alapító a nyilvántartásba vétel után az Alapítványt nem vonhatja vissza.

15.2. Az Alapítvány felett az Ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

15.3. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá a Civiltv. rendelkezései az irányadók.

15.4. Az Alapító Okiratot az Alapító a Ptk. 74/B. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja.

15.5. Az Alapító jelen Alapító Okirat aláírásával a Ptk.-ban biztosított jogainak gyakorlása céljából halála esetére kijelöli Gerlei Gábort (a továbbiakban: kijelölt személy). A kijelölt személyre, az Alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az Alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a kijelölt személy hiányában - a Kuratórium vagy az Ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.

Kelt Budapesten, 2012. április 04. napján

Alapító:

Balla Demeter

Készítette és ellenjegyezte:

Dr. Szilágyi Katalin ügyvéd