Szorgalmi

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
…
következő ›
utolsó »

Mindenkinek jó mindent az ünnepekre, és jobb 2023-at, mint 2022 volt.

Kedves Tagtásunk, arra kérünk, hogy idén is támogasd adód 1%-ával a Látszótér Alapítványt. Adószámunk: 18296666-1-42

2015-ben 53 514 Ft, 2016-ban 68 763 Ft, 2017-ben 103 312 Ft, 2018-ban 84 051 Ft, 2019-ben 110 507 Ft, 2020-ban 76 470 Ft, 2021-ben 87 734 Ft, 2022-ben 100 508 Ft jött össze az egy százalékokból, hidd el, érdemes és sokat jelent számunkra a hozzájárulásod. Köszönjük!
(fotó © Hegedűs-Gáspár Vera)

Boldog új évet kíván a kibővült kiccsalád: Kisanna, Lilla, Ányesz és Bandesz

A Schloss Hof a nagy vízesés teraszáról nézve -- a GórCső 2021.11.09-i adásához ajánlóképnek

Mindennek megszabott ideje volt
In memoriam Balla Demeter
(1931 – 2017)

A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel várja híveit és barátait
2021. szeptember 26-án, vasárnap 16 órakor
(1038 Budapest, Mező utca 12.)

az Arcok egykor és ma
című kiállítás megnyitójára.

A tárlatot Kincses Károly fotómuzeológus rendezte
és Bánkuti András fotográfus nyitja meg.
Vidovszky László Páros című darabját
Tornyai Péter és Zétényi Tamás adja elő.

A kiállítás 2021. november 30-ig hétköznap 9 és 16 óra között
a Gaudiopolis Szeretetházon keresztül, valamint vasárnap délelőtt látogatható.

A Rijks múzeum falának részlete.

Ismétlés, először, villanyfénynél , de ezzel nem vagyok elégedett, nappali fénynél megismétlem.

Látni, mikor mások csak néznek,
Lassítani, mikor mások rohannak,
Kitartani, mikor mások feladják,
Kiállni, mikor mások elrejtőznek.
A fotózás a Te döntésed:
A történeted,
A perspektívád,
Az okaid,
A kamerád.
-Ezt egy Leica prospektusban olvastam, és sokat járt a fejemben azon a délutánon is amikor a kép készült.
Egy idős bácsi állt meg mellettem aki szintén fotós berkekből származott. Megnéztem a masinámat, és így szólt.
-Mikor fogsz feljebb lépni Öcsi?
-Feljebb lépni? kérdeztem Épp hogy ezt a kamerát is ki tudtam köhögni.
Azt mondta- félreértesz.Mikor kezdesz el filmre fotózni?
Ezen meghökkent kissé, de csak egy pillanatra, mert valahol tudat alatt, valamiért tudat alatt, értem, mire gondol, és miért kérdezte. És azt hiszem valami megváltozott bennem azóta, azóta a délután óta.
Láss, ne csak nézz. Láss fekete-fehérben láss színeket, torzíts ha kell, hágj át minden szabályt, valósítsd meg önmagad. A lényeg hogy élvezd, és légy önmagad.
Hát ebben a lelkiállapotban készült ez a kép. Látszólag nem mutat semmit, és mégis mindent megmutat.
Mindent.
Ami én vagyok.

Oszi és Dezső a bőröndömben.

Mostanság a Látszótér passzív felhasználója vagyok. Ha ez egyetem lenne, akor azt mondanám, hogy halasztottam egy évet. Az elmúlt időszak - számomra - legfontosabb fejleményéről késztettem a képet.

Majdnem egy évig én is passziváltam, már ha jól használom a szót, és nem készültek elemzések. Erről majd lesz egy bejegyzés hamarosan. Most azonban elkezdem bepótolni a lemaradásom. És remélem, te is reaktivizálod magad. A képről pár szó. Nem vagyok nagy barátja a gyerekfotóknak, vagy inkább úgy mondom, szuper kritikus vagyok velük, mert olyan terület, aminél a modellnek nincs beleszólása a történetbe, apa vagy anya mit és mikor kattint el. Ehhez képest ez egy egészen jól sikerült fotó. Jól eltalált helyzet, jó, hogy a párna motívumait is használod, a gesztus is kedves, sőt, ha akarom a középső ujj felmutatása még akár egy új jelentésréteget is bekapcsolhat. Talán egyetlen megjegyzés, hogy az objektív használatánál a teleobjektív felé kell elmozdulni, nyilván, amennyire a tér és hely engedi, hogy ne adjon hozzá ahhoz, hogy a fej formája torzuljon. Beküldhetted volna leckébe is, és akkor lenne 3 csillagod. (hegyi)