1. Önportré, önábrázolás

Szelfi?

Szerettem volna, egy kicsit megfricskázni a szelfik világát. Mert manapság minden erről szól. Az ÉNRŐL! Csak az a fontos, hogy megmutassuk az "álomvilágot."

Az vagyok, aki vagyok

Igen rövid ideje fotózom ez a szám hónapokban számolva mindössze kettő. Napokban számolva már sokkal többnek tűnik, de az csak illúzió, hogy az is. Ezt a képet készítettem magamról pár hete, így éppen fel tudom most használni az első lecke önportréjához. Zárt szűk térben készült a fotó és igyekeztem játszani a megvilágítással,de ennyit tudtam "most" kihozni belőle.

Tekintetek találkozása

Érteni vélem, mit szerettél volna ezzel, de Feri, az a helyzet, hogy ha nincs fény, akkor a zaj veszi át a szerepet, a digitális zaj meg nem szokott szép lenni. A szakálladnál is van valami pöttyözés, meg a képen összességében is vannak fura zajok, és amit még nem értek igazán, hogy miért van ez így komponálva. Minden fel van csúszva, így az alja nem ad infót, viszont a fényhiányos helyzet miatt valahogy ez most nem tud egyensúlyba kerülni, akárhogy nézem. Az ötlet jó, kéne ismételni, több fénnyel. (hegyi)

Muszáj

A lecke miatt leülnöm és magamról képet készíteni már hetek óta nem megy. Nem tudom rávenni magam. Valahogy sokkal több, érdekesebb fotózni való téma van, egyedül kevés vagyok a képen magamnak, Szerencsére itt a tükröződések segítettek. Nem leckének szántam a képet, de elég szabálykövető ember vagyok, így mielőtt a többi témához hozzákezdenék, ehhez a leckéhez is kellett találnom valamit. A kép telefonnal készült, a közeljövőben igyekszem ezt mellőzni. Zajosítottam a képen, így a technikai hiányosságokat próbáltam művészire faragni.

Nikolett, üdv a téren, ez egy jó első lecke lett, nincs miért aggódnod. Külön blokkban majd elmondom, mi az oka az első leckének. Tetszik, hogy játszol a tükröződéssel, a valóság, a kettős tükör, a környezet, a tónusok, mind egy irányba terelnek és segítenek, egységes és jó munka. Persze lehet mondani, hogy a szemed hogy ennyire oldalra nézel, picit fura, de mg ez is belefér, hiszen akár lehetsz riadt is attól, amit látsz. Kedvelem, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Legszebb öröm a söröm

Karácsonyi kultúr sörözés közben készítettem a képet.
27mm F1.6, 1/60 és ISO 500 + Huawei P30 Pro telefonnal.

Boldog Karácsonyt és Új évet kívánok minden Latszoteresnek.

Máté, leckekép, tehát elemzem. A kép azt mutatja, hogy nem ártana folytatnod az első leckét, többet itt lenni, mert ez a kép önarcképnek nem elég jó, poénnak se erős, a cím főleg nem, egy srácot látni, bebukott szemekkel, csáléra fotózva. Ez kevés. (hegyi)

A király"nő"

Azért kezdeném a bemutatkozásomat ezzel a képpel, mert az egész fotós pályafutásom úgy indult el, hogy akkoriban még tranvesztitaként léptem fel, és szükségem volt magamról "női" képekre, viszont nem szívesen mentem volna fotóshoz. Tehát ez volt az első motiváció, hogy a fotózás felé fordultam. Ez a kép a már öregedő transzvesztitát mutatja be, aki elhalványuló "szépségével " próbál hódítani. A kép idén készült Sony a 6000 milc géppel és Kamlan 50mm F1.1-es obival.

Köszöntelek a téren, erős képpel mutatkozol be, tetszik, úgy ahogy van, mindegy, hogy montázs, vagy effekt vagy hogy érted el ezeket a régi képekre jellemző sérüléseket, de ez az a kivételes eset, amikor ezzel az időjátékkal egy újabb jelentésréteget adtál a képhez, és ez jót tett neki. Azon lehet vitatkozni, hogy az arc picit talán jobban sötétben van, mint nekem kényelmes lenne, de mondhatod erre, hogy a régi képek így öregszenek és én meg ezt elfogadom. Mostanában nézem RuPaul drag race sorozatát, teljesen más világ, harsányabb, erőszakosabb, alig van megjegyezhető szereplő vagy ruhakreáció, amit te mutatsz, más irány. Köszönöm a többiek nevében is a bizalmad, és várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Első önarckép

Ez életem első önarcképe. Világításhoz egy ledes spot lámpát használtam, amire egy zsebkendőt terítettem. Fotózással nem olyan rég kezdtem el behatóbban ismerkedni, de egyre jobban beszippant ez a világ. Sokat kell még tanulnom, ezért is vagyok itt. Technikai részletek: f/2.8, 1/20, iso800, 50mm(aps-c)

Újra az ortopédián

Most épp a teniszkönyökömtől szabadultam meg, újra az ortopédián, újra Jánossal. Lesz belőle rádióműsor is, ahogy az eddigiekről is.

Mögöttem a fény

Azt hiszem azzal kezdeném, hogy nem ismertem a Látszóteret ezelőtt. Akartam készíteni egy új profilképet a social media profiljaimhoz és ehhez gondoltam keresek ötletet, tippeket stb. Így jött velem szembe a Tér. Nézegettem az oldalt és elgondolkodtatott, hogy milyen önportrét is "érdemes" készíteni. Nyilván az első kérdés az, hogy mit akarok mondani a képemmel. Őszintén szólva először valami "trendi", elegáns,városi önportrét akartam készíteni amit az ember esetleg büszkén rak ki a face-re meg instára. Nem feltétlen gondolkodtam olyan önportré készítésében ami inkább őszinte mint "fancy", hisz a social media felületekre akartam új profilképet. Viszont egyre jobban megrémít a social media hatása, az amikor már azt látni, hogy rengeteg fiatal mindennapos kommunikációját, életét alakítja át egy abszolút teátrális personal brand-é. Ami mögött sokszor komoly munka van, viszont ez a munka felemészti az embert és az őszinteséget. Így kedvet kaptam szar önportrét készíteni. Technika: Nikon D3100, Sigma 70-300mm

A teljesség igénye nélkül

Első képem az oldalon, de azt hiszem nem vagyok teljesen idegen, néhány történetemet már ismerhetitek. Technikai adatok: 13", f/5.6, 42mm, ISO 200

Been there, done that

Sziasztok! Első képem a látszótéren, mellyel megkezdem itteni virtuális utamat is. Régóta érlelődött bennem az önportré elkészítése, de ma jutottam el a megvalósításig, miután YT-on láttam egy amerikai srác videóját, aki városban -modellek híján- magáról készít felvételeket, méghozzá nem is akárhogy. Szóval meghozta a kedvem és sokat fogom még gyakorolni! :) A kép címe: "Been there, done that" mely sok szempontból is elég kifejező rám illetve az életemre nézve. Na nem mintha annyira idős lennék, csak eddig elég sok mindent kipróbáltam -több kevesebb sikerrel- és a fotózás is valahogy így indult: egy újabb hóbort amit majd megunok. Nem így lett. Értelmezés: a farönkök szimbolizálhatják mindazt amit az életemben tettem és elrontottam. Viszont ezekből mindig tanultam, felálltam és mentem tovább. Volt részem újrakezdésben is, mellyel az erdők, fák folyton szembesülnek. Mindig meg kell újulniuk. Mindig a következő célt tartom a szemem előtt, ahogy most sem a kamerába nézek, hanem már a távoli horizontra összpontosítok, ahol a következő feladat vár. Sosem késő valami újba fogni és kezdeni, főleg ha az kellő örömmel és motivációval tölt el. Az én életemben kissé megkésve, de eljött a fotózás is ami iránt a kedvem az idő múlásával nem hogy csökkenne, hanem folyton több és újabb kihívásra vágyom. Valamint ne felejtsük el azt sem, hogy az életben végső soron nem a cél a fontos, hanem az oda vezető út. Legyen az göröngyös, sok buktatóval, de én örömmel vágok neki! Technikai infó: Canon Eos 4000D + Canon EF-S 24mm f/2.8 STM + Rollei Compact Traveler No. 1 Carbon Tripod + Szigetközben készült naplementekor. Utómunka = Lightroom.

Dunaparti naplemente

Egész nap gyönyörű idő volt,ezért úgy döntöttem,hogy számomra az egyik legkedvesebb helyen szeretném elkészíteni ezt a képet magamról.A fényviszonyok és a bizonyos technikai korlátok(fix 50es obi) miatt nem lettem teljesen elégedett a képpel,de a végeredménynek azért így is nagyon örülök,mert nem volt annyira könnyű elkészíteni,mint azt gondoltam... :)