2019.02.02.-én ébredés után hoztam egy döntést. Nemet mondtam a klasszikus értelemben vett cigarettára. A környezetem nem nagyon hitt bennem, de az idő múlik, az elhatározásom pedig bizonyosságot nyert. Az első 2 hét elég kemény volt, de aztán egyre jobban gyengült az érzés, hogy nekem márpedig a megszokott cigaretta kell. Ma már a gondolattól is kiráz a hideg, hogy nekem arra lenne szükségem. Ha lehet azt mondani megszerettem az e-cigarettát és csak biztatni tudok mindenkit, hogy váltson vagy tegye le teljesen. Legyetek kitartóak és céltudatosak. Semmi sem lehetetlen, ha van kőkemény akarat. Késő este készült a kép, természetes fény nélkül, egy fárasztó nap margójára megemlékezésképp az idei év egyik komoly döntésére.

nikon d7500, nikkor 18-105
otthon, lámpa fényénél

Ismét Szocreál. Saját elméletem szerint, akkor a legszebb a város amikor felhős és/vagy csepereg. Az lágy fények ilyenkor nagyon jól dolgoznak a formákkal. Ez is ilyen időkben készült egy városházáról, ami a négyemeletes belváros felé emelkedik szimbolizálva a hatalmat. Egy másik oldalt látunk most ahol inkább a merevség és a szabályok mutakoznak. Az arányok talán lehettek volna máshogy elosztva, ezt így utólag belátom. Sokat gondolkoztam még a fán, hogy esetleg retusáljam, de nem tetszett. Talán pont a fa ad neki egykis egyensúlyt. 1/125 Iso1000 sajon nem tudom milyen objektív

A képet egy esős, borongós napon mobiltelefonnal készítettem. Szerettem volna fényképezőgépet használni, de olyan kevés fény volt a szobában hogy nem láttam értelmét elővenni a DSLR gépem és az állványt. Lámpafényt és vakut sem használtam csak természetes ablakon át bejövő fényt + fotó készítése közben egy másik telefon bekapcsoltam az elemlámpa funkciót. Jó időben nagyon szép fények vannak a szobában de ezt most napsütés hiányában nem tudtam kihasználni. Később jobb időben újra próbálkozom fényképezőgéppel is.

Régen próbálkoztam már magamról készített képpel jelen esetben képekkel, így most újra nekifutottam a dolognak. Vacilláltam, hogy az 1-es vagy a 13-as leckébe tegyem, de végül a 13-asnál maradtam, mivel rendszeresen lejátszódó jeleneteit próbáltam megörökíteni unalmas napjaimnak. Azokat a dolgaimat próbáltam képre vinni amiket beltérben űzök amikor van egy kis szabadidőm. Ha ki tudom, gondolni hogy hogyan lenne jó akkor megpróbálkozok majd egy kültéri verzióval is.