13. Életkép, zsáner

A debreceni Apollo mozi neon reklámja nagyon tetszett. Sajnos nem tudtam elég sokáig ott álldogálni ahhoz, hogy megvárjam, míg sötétebb lesz. Azt azonban éreztem, hogy a bejárat önmagában nem elég izgalmas/mozgalmas, ezért megvártam egy járókelőt, hogy besétáljon a képbe.

Szintén a jordániai Ammánban járva pillantottam meg a beszélgető időseket, mire kattintottam, egyikük ki is szúrt. Tartózkodó tekintete egyébként nem volt szokványos az utatás során, többnyire szívélyesen láttak bennünket.

A jordániai Ammán utcáit járva pillantottam meg ezt a három férfit, akik délelőtt pihengettek-szundítgattak a forgalmas főutcán.

Fehérváron, minden év májusában megrendezik az Ezer lámpás éjszakája című eseményt, az eltűnt, elkóborolt gyerekekért. A kép a Kistehén - kedvencem- zenekar koncertjén készült.

Minden Látszóteresnek szuper Mikulást kívánunk!
Jóska és Zsolt

Tartok tőle, hogy az érzéseim nem tudom átadni, de megpróbálom. Ez a kép olyan érzetet kelt, hogy ki lett vágva valami nagyobb és fontosabb szituációból valamiért, de hogy miért, azt nem indokolja a kép, és marad a hiányérzet, hogy biztos az, ami a kép elkészítését valóban indokolta, az a kép keretein kívül maradt. Kedves pár, persze, és most a megmaradt realitásról beszélek, de gyakorlatilag annyira nem érdekesek, hogy megörökítsem, mert nem értem, mi volt előtte, mi lett utána, miért épp ez a kiragadott pillanat, miért ők, most épp mi történik és miért, miközben a háttér esetleges, kompozícióban zavaros, nincsenek súlypontjai, olyan, mint egy összedőlt jenga vár. (hegyi)

Hát, ezzel nem tudok sok mindent kezdeni. Értem, de zavaros és sok. A megfigyelés fontos, keresni kell olyan helyet és helyzetet, amikor ez kevesebb figurával és koncentráltabban működik, két szelfibot még kevés. Ráadásul ez a világ és ez a jelenség igényli a színeket is. (hegyi)

Jó hangulata van a képnek, persze a pasi nélkül a szélen perfektebb lenne, de nyilván nem mindig adódik vegytiszta helyzet, ez szerencse kérdése. A hordótorzítás és az a pici dőlés korrigálható. De az erény, ahogy a kint és bent most találkozik. (hegyi)
értékelés:

Ez a kép egy kihagyott ziccer. Így nem nagyon érdekes. Ha letérdelsz, vagy ha kell, hasra fekszel, akkor a két szereplő közép bekerül a férfi szobor, és máris izgalmas lesz a történet. Így csak egy dokumentál valamit. Persze, értem, a két szereplő egy kulturális közegben is egymással van elfoglalva, nem azzal, amit látni kell, korkritika is akár, de még ez is erősebb lenne, ha közéjük ékelődne a szobor. (hegyi)

Annyit, ami a 3:2-es arányhoz kell, ha vágsz felül, minden rendben lesz, ez egy jó kép, egyszerre humoros is, és közben meg jó formai játék, tetszik. Van valami színpadi hatása pluszban, nyilván a drapériák miatt is. (hegyi)
értékelés:

a telefon befér a húrok alá

Nem tudom, mondtam már a képarány megválasztást, meg a filmes-fotós vizuál közti különbséget? :) Na, a kép amúgy tetszik, de itt különösen fáj, hogy ez a szélesvásznúság van, mert így valahogy szétszalad minden, elveszik a történet és a fókusz valahogy a francba. Nem véletlen volt Fibonacci és az aranymetszés, hogy miért azok az arányok, amik, és nem ezek a fura szélesebbek. No, maradjunk két csillagban, mert az ötlet szuper, de jobban figyelj, amikor ismétled majd a képet, hogy mi van a szobában, a szereplők hogy helyezkednek el, hogy a kép szélein mik lógnak be és ezeket tisztázd magadnak. (hegyi)
értékelés:

Nem tudom, ez mi ez a játék, nem ismerem, és fenéktől fotózva lehet, nem is adja ki jól a formát, ráadásul a Slayer zenekar pólója elviszi a figyelem egy részét is. Én nem innen fotóztam volna, persze ezt úgy mondom, hogy a helyszínt nem ismerem. És az élességnek a számokon kéne lenni, vagy még jobb lenne, ha ott is lenne, meg a karnál is. (hegyi)
értékelés:

Innen ez nem működik, ha volt lehetőség, akkor máshonnan kellett volna fotóznod, ahonnan a figura és az, amit csinál, jobban kiugrik a háttérből. Ha nem volt erre mód, hát, akkor ez egy ötlet, amit ott nem lehet megcsinálni jól. Van ilyen. (hegyi)

Bár ne lennének ott a kukák. Azok most elviszik a figyelmet, ami ha nem kukáról lenne szó, még működhetne is akár, de a kuka tárgyiassága nem illik ebbe a kompozícióba, kilóg belőle formai és hangulati értelemben is. A másik bajom, hogy mi a fene történt itt a zajjal, a tónusokkal, valami nincs rendben. Pedig ha jól látom, verőfényes napsütés volt, szóval nem nagyon értem, mire ez a sok zaj. És ennyire nem kéne maszkolni, hogy ekkora vignettálás legyen. A téma jó. (hegyi)
értékelés: