Hónap képe

Hív a vasút

Az elmúlt évem kicsit zűrös volt, így az utómunkára csak ebben a téli nemszeretem időben van lehetőségem. Nem mondom, hogy ez életem képe, de fogjátok fel kísérletként. A vágásnál igyekeztem nagyon ügyelni a szimmetriára. Vasút bolond vagyok, ezért van néhány (ezer) vonatos képem. Amikor virágzik a repce, a közösségi oldalakat ezrével özönlik el a sáraga virágos képek. Ezzel a képpel ötvözni szerettem volna a két dolgot. Talán így érdekesebb a repce és a vonat is.

Tükrös

Egyetlen dolgo, amiben bizonytalan vagyok, hogy kell-e az ablakkeret, vagy sem, hogyan működik jobban a kép. A kerettel a szocio irányába megy, keret nélkül az absztrakció lenne erősebb. Most valahol a kettő között vagyunk. Olivér, azért néha tölts ide is képet. (hegyi)
értékelés:

kilátás

Nem csodálom, hogy Ádámnak ez a kép lett a hónap képe, szép munka. Az éles, hegyes, kemény vonalakat szépen oldod fel azzal, hogy ennyire finom tónusokat használsz, miközben nem megy át szépelgésbe, megvannak a sötétek is, ott, ahol kell. Az is jó, hogy elbillen a valóság, hogy semmi se marad meg annak, ami, függőlegesnek, vízszintesnek, és azzal, hogy a nézőpont úgymond hanyatt esik, ez egy forgás, szédülés érzetet is hozzáad, szóval több irányt mixeltél össze, és eból egy szép végeredmény született. Csaba, várom a fotóid, kérlek. (hegyi)
értékelés:

Nézőpont

Egy régebbi, bár annál jobban szeretett önportrém, sokat foglalkoztam a kép megkomponálásával, főleg, mert a technikai feltételek nem voltak a legjobbak, pontosítva állványnak dobozokat, világításnak egyszerű, szobai állólámpát használtam, 12 mp időzítővel exponáltam. (2017)
Olympus E-450
f/5.6
1/60
ISO100
86mm

Kedves Ádám, elnézést, hogy eddig kellett várnod, engem is elért a karanténdepresszió. Szóval, a kép jó, tetszik a kompozíciója, hatásos ez a nézés és a gondolkodói póz is, bár engem inkább a 70-es évek bűnügyi sorozataira emlékeztet, a nyomozók között volt ilyen karakter. Amivel vitatkoznék, az két dolog. Egyik, hogy a tónus nekem sötétre sikerült, így a formaiság nem adja ki annyira. A másik, hogy oké, hogy az egyik oldalad sötétben tartod, de mivel amúgy meg kommunikálsz a nézővel, szóval így a félszeműség nem elég jó. Valami pici derítés kell az árnyékos oldalra is, hogy ne érezzem magam kényelmetlenül. Várom a folytatást, ha lehet, akkor még önportrét is kérnék, megy ez neked. (hegyi)
értékelés:

Eletkep Benavente-bol (Spanyolország)

£5mm/f1.4 Objektiv,
Apertyre: f8,
zarsebesseg: 1/100,

Jó megfigyelés ez az utcakép, a kis Fiat 500-as nagyon idegenül hat a mai modern autók között, sőt, a gyalogosok mai kor szerinti ruházata mellett is. Az utcai szemlélők is derülnek a látványon, szóval a kis autó jó kedvre tud ma is deríteni embereket. Nyilván ez a retró egyik, mondjuk jótékony hatása. A mosoly. Ehhez képest nekem a tónus borús. Egy fokkal élénkebb, világosabb felé víve jobban kapcsolódna a hangulathoz. (hegyi)
értékelés:

Az öbölnél

Kijöttek a partra napfürdőzni. Mobillal készült, haldoklik a fényképezőgépem.

Én nem tudom, mi lelt téged, Gábor, de ez a kép hibátlan. Csinálj nyugodtan képeket mobillal, amíg nem veszel új gépet, nem baj az, fotó az is, ha tudjuk a technika korlátait. Jók a tónusok, a kompozíció precíz, a kép több síkon is üzen, szóval GG, a fene vigye, ez három csillag, sőt, fel vagy szólítva, hogy növeld az aktivitásod és lássak képeket tőled. (hegyi)
értékelés:

Karanténmindennapok

Én-ábrázolás karanténhangulatban. A lét összeszűkül, a tér örök. Figyelek befelé, az otthonom én vagyok.

Fény az alagút végén

A felszíni eredménytelen kísérletezés az aluljárókba kényszerített, ahol egyre inkább jöttek a jó formák.

Pelyhek

Nem csodálom, hogy hónap képe lett, ez egy igen sokrétű kép, Vikinek sikerült egy olyan térérzetet megfogalmaznia, ami nem csak azért trükkös, ami a hópihék elrendezkedéséből a mélységélesség megválasztásával létrejön, de közben a kép alján lévő kövek és a part és a víz, mintha egy teljesen más dimenzióból törne át. Nézegetném én ezt a falamon, szívesen. Köszönet. (hegyi)
értékelés:

Fa

A kedvenc fám a bükkben, Szentlélek környékén található szerelmesek fája.

Szeretem ezt a szinte édeni hangulatú képet, jók a köd miatt létrejövő rétegek, nem csak az opitka, de ez is ad egy különös mélységet, teret. De akár hozhatnám ide Bódy Gábor filmjét is, a Nárcisz és Psychét, ahol bár egy nagyon más hangulat miatt jelenik meg hasonló fényjáték, de az a filmes eszköz ehhez hasonló. Abban is örökmöm lelem, hogy úgy szép a kép, hogy nem primer módon akar hajtani a szépségre, hanem egyszerűen az esztétikája erős és ezen az úton haladva mégis becsempész valami többet, valami maradandót. Köszönet. (hegyi)
értékelés: