Hónap képe

Karanténmindennapok

Én-ábrázolás karanténhangulatban. A lét összeszűkül, a tér örök. Figyelek befelé, az otthonom én vagyok.

Fény az alagút végén

A felszíni eredménytelen kísérletezés az aluljárókba kényszerített, ahol egyre inkább jöttek a jó formák.

Pelyhek

Nem csodálom, hogy hónap képe lett, ez egy igen sokrétű kép, Vikinek sikerült egy olyan térérzetet megfogalmaznia, ami nem csak azért trükkös, ami a hópihék elrendezkedéséből a mélységélesség megválasztásával létrejön, de közben a kép alján lévő kövek és a part és a víz, mintha egy teljesen más dimenzióból törne át. Nézegetném én ezt a falamon, szívesen. Köszönet. (hegyi)
értékelés:

Fa

A kedvenc fám a bükkben, Szentlélek környékén található szerelmesek fája.

Szeretem ezt a szinte édeni hangulatú képet, jók a köd miatt létrejövő rétegek, nem csak az opitka, de ez is ad egy különös mélységet, teret. De akár hozhatnám ide Bódy Gábor filmjét is, a Nárcisz és Psychét, ahol bár egy nagyon más hangulat miatt jelenik meg hasonló fényjáték, de az a filmes eszköz ehhez hasonló. Abban is örökmöm lelem, hogy úgy szép a kép, hogy nem primer módon akar hajtani a szépségre, hanem egyszerűen az esztétikája erős és ezen az úton haladva mégis becsempész valami többet, valami maradandót. Köszönet. (hegyi)
értékelés:

Erdei gyakorlásErdei gyakorlás

Az erdei képek készítése kezdett el a legjobban érdekelni mostanság. Egy korábbi gyakorló túra eredménye ez a két fénykép is. Késő délután készültek amikor a Nap már lemenőfélben volt.

Úgy is mondhatnám, az egyik tárgyias, a másik mágikus realista, meg úgy is, hogy az egyik úgy tűnik, hogy kapott egy kis HDR-szerű valamit. Ha egy sorozatba fog az ember, azt jó előre tisztázni, milyen mozgásteret hagy magának, milyen elvekhez vagy szabályokhoz ragaszkodik, hogy ne legyen nagyon szerteszét az egész. Hát, majd meglátjuk, a téma érdekes, de egyelőre így ezek alapján nem látom még, mire megy ki a fuvar. A kettőt összehasonlítva nyilván az első az, ami látványosabb, de javarészt ez ennek a furcsa fénynek köszönhető, a másikban nem találom a kapaszkodót. (hegyi)
értékelés:

Cseppek

,,Tartsd vissza a könnyeidet, tegyél úgy, mint aki jól van. Vagy zokogj a zuhany alatt - a víz a könnyek terepszínű álcázása."

Visszatekintés - kora reggelVisszatekintés - kora reggel

Nem akarok úgy tűnni, mint aki örökké elégedetlen és nem éri a küzdelmét a helyzetnek, magának akár a mezőgazdasági munkának, és annak, hogy közben még valakinek arra is marad elég ereje, hogy fotózzon, mert de, érzem. Viszont ha nem mondom el, hogy igazán a fenti képről hiányzik a melós rész, akár csak a gép kormánya, valami, amivel küzdesz, a lentinál meg baromira zavar az újbóli túlélesítés, amit pedig már többször megbeszéltünk, akkor meg az van, hogy az a dilemma, hogy ha nem mondom el, akkor minek vagyok itt. Szóval örömöt nem elrontani akarva kell mondjam, hogy Feri, a hibák, amiket ismételsz megvannak most is, és ezeken érdemes lenne gondolkodnod, miért fontos pl számodra az, hogy sharpent erissz rá, mikor tudod, hogy csak rontani lehet vele. Hát, ez van. (hegyi)
értékelés:

Könyves

Talán ezt még bele tudom szuszakolni az impresszióba :-) Nincs történet, csak hangulat. Egy utcai könyvárus pavilon Triesztben, eső után este, a Zasszony meg hosszan válogat, pedig nem beszéli a nyelvet. Közben béke van, melegfényű lámpák és csillogó aszfalt. És csend. Még a Zasszony se beszél :-D

Szeretem ezt, mert van hangulata, nem csak primer módon a története okán, hanem általánosságban a formai játéka miatt is. Viszont tartsd ide az ujjaid, hogy egy körmöst adhassak. Mi a fenéért nem álltál párhuzamosan, hmm? Nem nagy dolog, utómunkában is egyenesre húzható, de annyira adja, annyira ott van a járdánál akár még segédvonalnak is beillő módon a széle, hogy kívánja, hogy az rendezve legyen, szóval persze, lehet mondani, hogy izgultam, hogy az esernyős ne menjen el, de ha így van, ezt akkor gyakorolni kell, hogy egyrészt ne izgulj, másrészt hogy gyorsan reagálj és korrigálj ott a helyszínen. Ígérd meg, hogy erre figyelni fogsz. (hegyi)
értékelés:

Virág az ablak előtt

Molyotam délután picit a géppel. Az ablakon beeső napfény a virágot átvilágítva érdekes képet mutatott, ez lett a vége. Technika: ISO-100, f/11, 1/3 sec záridő, +0,3 expoeltolás a fényképezőgép állványon tartózkodott.

Ádám, én ezt kifejezetten szeretem, főleg, ami a virággal történik. Nagyon szép ez a légiesség, a rajzosság. Finom. Viszont a háttér bajos. Vagy mindenütt az a tapéta kéne, ami a virág mögött van, vagy az, ami a szár mögött, de az a téglalap, ami ott kiégve szerepel, az nem jó, mert nem értelmezhető, miért és mi az. Adok én erre 3 csillagot, ha megígéred, hogy keresed a módját, hogy ezt valahogy megismételd. Tudom, tudom, el vagyok maradva, emiatt ezzel a virággal ez már nem megy. De ügyes fiú vagy te, megtalálod a szereplőd, érdekes kihívás, hogy fogalmazd ezt meg így, de újra. (hegyi)
értékelés: