20. Akt

A homofób törvény margójára.

Önakt. Karanténban készült kép.

Ennél a képnél teljesen egyet tudok érteni a kompozícióval. Talán a tónusok azok, amiknél picit emelnék, hogy a térbeliség még jobban megmutatkozhasson. Viszont itt is van egy olyan technikai probléma, ami a tájképednél is volt, hogy a tónusváltásnál olyan, mintha körbe lenne ollóval vágva, a váll vonala ahogy találkozik a háttér sötét tónusával, ott van egy éles kontúr. Ennek utána kéne menni, mi okozhatja, mert minden egyéb rendben, de ez "báncsa" a szemem. Gratulálok a képhez, a kettő együtt is, meg külön is izgalmas, értékes, időtlen alkotás. (hegyi)
értékelés:

Ma két önaktot hoztam nektek, a két kép arról mesél számomra, hogy ugyan azt a testet mennyire másképp lehet ábrázolni és milyen hatalmas szerepe van a fotós szándékénak, abban, hogy mit akar láttatni .

Külön köszönet illet a két képért, mert valóban nagy különbség van a két kép között. Én külön elemzem őket. Kedvelem ezt a 70-es évekbeli hangulatot, ami a tónusoknak és színvilágnak köszönhető. A képnek története van, nekem egyfajta lolita-történet, és ha innen nézem, akkor a cipő is értelmezhető, viszont ha van cipő, valahol, akár az ágyon, akár a talán kabát, talán köpeny helyett is lehetne valami ruha. Ez, ami most a modell kezében van, ez határozatlan, bár az esése szép, de jellegzetesebb valami kéne, ami ellenfényben is megél. Vagy, ha csak drapéria, akkor viszont nem kell a cipő. Egyébként is nehéz dolog minden fehérnemű, ékszer, akármi, ami fenn marad a modellen, mert ezzel könnyen a playboynyuszis világba csúszunk. Szóval bár érzek némi bizonytalanságot azt illetően, mi a szerepe a kiegészítőknek, de összességében ez egy igen jól sikerült önakt. (hegyi)
értékelés:

Köszönet Zsófinak a képért. Szépek a formák, az ívek, és az is jó ötlet, hogy mindezt szembe szeretné állítani a test kiszögelléseivel. Örülök annak is, hogy a drapériákra is figyeltél. A vágásoknál van mit fejleszteni, de mondom, ez nem hiba, ráadásul semmi sincs kőbe vésve. A lábbal kezdem. A térdnek meg kéne lennie, ,mert a vágással pont azt az ellenpontozó hatást gyengíted, ami az így létrejöhetne a háromszög és az íves formák között. A lábfejjel is az a helyzet, hogy ha vágunk, annak valamiféle szerepe kell legyen, miért és hogy hozunk létre torzót. Kerülni kell, hogy orvosi vágás hatását keltse, vagy azt, hogy nem volt hely, ezért jobb híján vágunk. Még egy dolog, ami a tónusokat illeti: a FF konverziónál arra kell figyelni, hogy a középtónusok, a lágy és tompa szürkékből minél kevesebb legyen, inkább átmenetek, jöjjenek létre. Magyarán minél kevéssé legyen szürke az egész. És az utómunkában az is kérdés, hogy milyen tömörítés jön létre, hogy a tónusok átmenete mennyire lépcsős - itt a combnál van valami ilyesmi. Mégis, mindennek ellenére ez egy hangulatos kép, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Formai és kompozíciós értelemben semmiféle kérdésem nincs, minden jó, a kép kifejező és finom - lenne, ha az utómunka nem vinné el ennyire. Egyrészt alapvetően nagyon be van bukva minden, alig kivehetőek a részletek. És persze megnéztem PS-ben, hogy mi lehet ez mögött, amiért ennyire afroamerikaira vitted az egészet, és látom, hogy a helyszínnel akadhatott problémád. Igen, ez nem egyszerű, sokan vagyunk, akinek nincs külön műterme, a lakásban kell megoldani mindent. Ilyenkor azt javaslom, hogy kell keríteni textileket és azokat fellógatni valahogy, nyilván konkrét ötletet csak a hely ismeretében lehet mondani, de azt ki kell valahogy találni, hogy ne a kép roncsolásával kelljen megoldani, hogy ne legyen civil tárgy a háttérben. Ugyanis egyrészt a zuhanyfejből jövő víz hiányzik, másrészt a bőrön lévő vízcseppek így most túl kopogósak, elveszítik a víz jelleget. Hát, tudom, nem könnyű. (hegyi)
értékelés:

Természetes fényben a teraszomon készült a kép, Canon 700D, 50 mm. Szeretek üveget használni fotózás közben, mert érdekessebbé teszi azt, ami mögötte történik.

Kedvelem ezt a képed, mert van benne üzenet, mert érzékeny munka, tetszik a tónusvilága is. Két megjegyzés: az egyik, hogy valószínű forgattál rajta, így egy pici sávnyi maradt balra fenn, ami nincs levágva. A másik a fej fölötti tükröződés, ott lehet, hogy ha picit a tónusba belenyúlsz, visszább hozod, akkor nem viszi el a figyelmet ennyire. De abszolút jó irány, tetszik. (hegyi)
értékelés:

Mondok valami durvát. Az orr fölött és a szem alatt vágnám. Csonkolás, igen. Mert akkor nem zavarna az, hogy hiteles-e ez így, vagy sem, benne vagy-e az ellazulásban vagy sem, akkor valahogy ez az egész átértelmeződhetne. És keményebbre venném a fényeket, kopogósra. Mert hát ez az ellazulás kemény meló, és ezt a keménységet a kezeid mutatják is, nyista relax, csak koncentrálás, kurvára akarom már a nyugalmat, de annyira, hogy a körmöm beletörik. Szóval hát valami ilyesmi. De mindezt figyelmen kívül hagyva, amit próbálok itt nyökögni, ez egy fontos lépcső az utadon, értékelem. (hegyi)
értékelés:

Ez egy finom és elgondolkodtató kép, nincs sok minden, amibe bele tudnék kötni, talán csak annyi, hogy a száj szélébe, és a szem fehérjébe kicsit bajos, hogy belelóg a függöny. De ez nem von le annak az erejéből, őszinteségéből ahogy a kamera elé állsz, és a magad szubjektív megjelenését általános érvényű üzenetté formálod. (hegyi)
értékelés:

Cseresznyés akt

Strand

Hát, aktnak nem tudom látni, mert hogy annyira roncsolt a test, hogy ember legyen a talpán, aki kihámoz belőle bármit. Ha ez egy mozgatható objektum lenne, persze egy valódi aktmodellel együtt már érdekes képi összhatások lennének elérhetők, de így önmagában ebből a szobor méretéhez képest túl korrekt távolságtartásból a dolog nem tud személyessé válni, leíró jellegű marad, leltári tárgy. Érdemes lenne vele foglalkozni, de nagyobb elmélyüléssel, hogy mit is szólít meg benned ez a tárgy. (hegyi)

Részlet

Csak kísérleteztem.

Lépésről lépésre lenne jó haladni abban, hogy mit kezdjünk a testtel. Nem kell egyből mindennek sikerülnie. Kisebb falatokban a dolog felépül és eléred azt a tapasztalati szintet, ahonnan már az önkifejezésben használni fogod tudni a test formáit. Kezdjük azzal, hogy aktnál fontos a hőmérséklet. Hidegben libabőr van, és ha nem azt akarod kifejezni, hogy valami mennyire hideg, rideg, embertelen, akkor kerülendő, mert a néződ kezd el fázni. A másik kérdés a világításé. A surlófény kiemeli a bőr struktúráját, ami jó lehet, de a bőrhibákat is, ezt retussal utómunkában kell akkor majd javítani, tehát mérlegelendő, mennyire viszed el a fényt érintőbe. De a legfontosabb, hogy egyelőre nem csinálnék színes aktot, mert az a lépés szerintem akkor lehet fontos, ha a FF már megvan. Ugyanis nehezebb a színesnél elérni, hogy ne legyen primer a közlés. Szeretném, ha folytatnád. Ja és a libabőrhöz még egy általános tanács, hogy aktfotó előtt a modellnek 20 perccel kb már le kell vetkőznie és olyan köpenyt venni, ami nem hagy nyomot a bőrön, a bugyi, a gatya gumija, a melltartó pántja, szóval ezek a nyomok nem jók, ha megmaradnak. (hegyi)