vonalak reggel

Mobilkép, PS utómunkával fekete-fehérré téve és vágás. Van némi dőlése, viszont kiegyenesítve annyira életszerűtlen lett számomra, hogy maradt az eredeti vágás.

Jánosom, örülök, ha visszatérsz az önkéntes száműzetésből, vagy hol jártál, mert fontosak a munkáid, van egy határozott elképzelésed, és ez fontos, még akkor is, ha elsőre szokatlan, vagy vitát válthat ki, de legalább van miről beszélni. Szereted a kihalt helyeket, a formákat, fényeket, a semmiből építkezel, és ez jó. Itt most egy pici bibi van, a perspektívát utólag érdemes lett volna korrigálni, nem álltál teljesen párhuzamosan az előtérrel, ettől balra szűkebb, mint jobbra a párhuzamosok világa, de tudom, hogy mobillal mindez nem könnyű, ezért is utálok én a hátlapon fotózni, mert ott könnyen becsapja az ember magát, legalábbis én jobban kontroll alatt tartom, amit látok, ha a keresőn át fotózok. Van hangulata, szóval jó ez, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

metu

A kép mobillal készült, forma, vonalak.. utómunka ps

Üdv János, jó látni a fedélzeten, remélem maradsz is. Ahhoz képest, hogy mobil, ez elég jó lett. Némileg dőlünk jobbra, de nem veszélyes. A forma jó, és az is, ahogy ezt a nagylátó torzításával megoldod és ki is használod, amit a technika tud. Folytassuk, gyere. (hegyi)
értékelés:

összkomfort

Összkomfort, magyar-ázat nélkül. mobilfotó, vaku nem villant, utómunka PS bw + crop

Hogy a vaku nem villant vagy de, mell-ékes Jánosom, de az a partvisnyél, az kár. Melyik? A jobbra közelebbik. A másik kevésbé zavar, bár én azt is kivettem volna, de így most nem elég fókuszált a cucc. Na, ettől még persze a hangulat megvan. Gyere fotózni, ne hanyagold. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Tarr Béla Sátántangója jutott eszembe a képről, valószínűleg a fekete-fehér és a kis magyar valóság miatt, mégha Tarr filmjei nem is konkrétan Magyarországról szólnak, hanem egyetemes jelentéssel bírnak. És nekem ez a kép is hordozza mindezen értékeket. Szerintem ez egy nagyon jó szociófotó, annak ellenére, - vagy éppen azért - hogy ember nincs is a képen, ám az emberi lenyomat kézzelfogható. Szóval én köszönöm, és jó válogatást márciusra. (Bach Viktória)

névtelen hármak

Szorgalmi mert valahogy... sehogy :) Kint állva köztük, annyira más volt. Szerintem ide sok volt az 50mm, pedig az elképzelés szerint másnak nem kellene benne lennie, valamiért még sem érzem ezt így jónak. Nikon 50mm f6.3 1/200sec iso100

Nézd, nem tudom, milyen volt kinn, csak sejtem, hogy a vágással lehet baj, a valóságban akarjuk vagy nem, de befolyásol az, hogy mit látunk összességében, ha ebből kivágjuk a magunk képét, abban ha nem vagyunk biztosak, akkor az eredmény se lesz megnyugtató. Ezt érezhetted. ez így képileg nem mond semmit. (hegyi)

tótágas

Néha le kell lassítani, hogy észrevegyük. Nikon 50mm f8 1/320sec iso100

Trükkös, jó megoldás, kell nézegetni, hogy megfejtse az ember, ez jó. Nekem kicsit szűk globálisan, de elfogadom ilyennek is persze, ez egyéni, ki mennyire szereti a levegősséget. Az lenne János a fontos, hogy egy-egy dologba most már ne csak belecsipegess, hanem ha van egy koncepciód, ami izgat, akkor azt járd jól körül, melózz vele még, szülessenek képek, mert azt hiszem, lassan eljön az idő, hogy ebbe energiákat fektess, többet, mint eddig. (hegyi)
értékelés:

Tóparti

Kicsit nehezen találtam a leckéjét, de talán a természetnél megállja a helyét. Nézzük fordítva a természet lecke egyik mondatát: "Még a városi embert is körbeveszi a természet..". Még a természetet is körbeveszi a városi ember... Nikon 50mm f8 1/160sec iso100, PS: crop, bw

Melós a minimál, szó se róla. Valahogy ez most nekem nem áll össze olyan egyértelműséggel, ahogy amúgy a képeidnél szokott. Egyrészt azt az elmerült feneket kihalásztam volna, valami bottal, fene tudja, de az ott így zavaró. Ha meg nem lehet kiszedni, akkor keresnék sok lehullott levelet a környéken és jól beszórnál az egészet, hogy a természet és a mesterséges ellentéte kijöjjön és nem mellesleg akkor nem lenne ennyire hangsúlyos az az elmerült üveg. A négyzetesben sem vagyok biztos. Hát, na, az ötlet működne, de most ez nekem nem állt össze. Amúgy meg Jánosom, többet kellene fotózni, nagyon leálltál. (hegyi)
értékelés:

Budapest

Nem friss kép, tavaszi. Amolyan sétáljunk a városban túra alatt készült. (24mm f8 1/400sec iso100)

Érdekes lett a végeredmény, mintha két fél képből lenne összerakva, annyira kölön életet él az ég és a város. Szokatlan, de nem lenne ezzel baj, csak a sávosodás, ami a fenti részben létrejött, az zavar. Hogy bevert-e a fény, vagy mi az ok, te kell tudd, én csak következtetek. A másik az élesség, lehet, hogy f11 is elfért volna, ha van mivel kitámasztani a gépet. (hegyi)
értékelés:

Nyolcvanas évek

Nem is tudom, igazából alig emlékszem amikor a nyolcvanas években anyuékkal a Balatonon nyaraltunk. Persze fényképekből megvan, de alig emlékszem rá. Viszont amikor egy ilyen képet látok élőben, amikor ez a jellegzetes korlát jön szembe, akkor rögtön jönnek illatok, nyári meleg, hangulatok... Siófok, tél eleje, rendes minimál... (50mm f1.8 1/1250sec iso100)

Van valami fontos, amit szeretnék elmondani. Minél kevesebb a képelem, annál fontosabb a precizitás abban, hogy mi vízszintes, mi nem, mi hova esik, mekkora, szóval ahogy az ember elkezd egyszerűsíteni, úgy válik a dolog egyre bonyolultabb problémák megoldásává. Gursky képe is attól lett híres, hogy egyszerű, ez az, ami lenyűgöz. Oké, nem mondtam, hogy ez a kép egy Gursky dolog lenne, de azt mondom, hogy neked kell ehhez a magad eszközeit megteremteni, hogy a minimalista megközelítés precíz legyen. Itt a perspektíva borul, és az utómunkával lehet még finomítani. Az ötlet jó, de melós. (hegyi)
értékelés:

sétány magány

50mm-n készült kép, különösebb utómunka nem történt csak vágás. A pad elhelyezését illetően vagyok bizonytalan, és erre szokta Zsolt mondani, hogy nem véletlen :D ..

Nem voltam ott, így csak találgatni tudok. Az biztosnak látszik, hogy valami nem kerek. Mintha egy fél képet látnék, balról rendben, jobbról kifut minden, nincs befejezve, határolva. A tónusaid kiválóak, nekem kicsit kevesebb élesítés is megtenné, viszont ahogy látom, a pad mögött is voltak fák és a fák között valamennyi hely, útnak is lehet nézni. Azaz mi lett volna, ha a padot nem szokványosan használod képelemként, azaz előtte hely, hogy le lehessen ülni, hiszen senki se ül rá, üres, hanem kiteszed a jobb szélhez, az a képhatár kábé, és mögötte vagyunk, tehát így egyfajta dekomponálásban lenne a pad, csak a másik irányba, több feszültség lenne benne, és talán kevésbé lenne gyenge a kép jobb oldala így. De ez csak spekulálás, mert fene se tudja innen, a szobából megmondani, mi lehetett volna akkor a kép közepe, bal széle. Van ám olyan is, hogy egyszerűen valami úgy, ahogy van, úgy nem adja magát és nem lesz belőle kép. (hegyi)
értékelés:

égi jelek

Hát, hogy ez miért szorgalmi, fene se érti, de hát ez van, elfogadom, legyen, így a csillagok a zsákban maradnak, pedig jött volna 3. Szép, finom, érzékeny, talán a tetejéből vágtam volna picikét, hogy a sötétek ott ne pilinckázzanak fenn, és hát igen, a horizont vízszintes, de a móló meg ferde, és így ez ferdének hat, ilyenkor én azt szoktam csinálni, hogy a kettő közé lövöm be a dolgot, hogy kiegyensúlyozzam ezt a difit. Jánosom, várom az aktivitásod, kell az energiád, gyere, képezz, írj, minden. (hegyi)

ajtó valahová

Épített környezet leckébe szántam volna, az építészetbe szerintem már nem fér bele, így maradt egy szorgalmi...

Kis becsípődést érzek a színhasználattal, de mondjuk itt ez még elmegy akár, ami viszont inkább kérdéses nekem, hogy ez a kép miért álló formátumú? Így most fenn lötyög, oldalt meg szűk. A sztori határoz meg mindent. Ajtó valahová. A sztori nem felfelé zajlik, hanem oldalra. Onnan jöhet valaki, oda mehet valaki, onnan várunk bármit, tehát ha az a téma, hogy van egy ajtónk és az megfotózható így, hogy feszültséget keresünk abban, hogy nem egyértelmű mi merre, hogyan, és ez így alapban meglenne, akkor a meséhez nyitni kell oldalra, hogy ne egy leltár legyen az ajtóról. (hegyi)
értékelés:

Csendes ősz

Szóval aaaaz vaaaaan, hogy ha csendes az az ősz, miért üvöltenek a színek? Az előző képnél kevésbé zavart, de itt ez a tónus, ez a túlhúzás ellene dolgozik annak a hangulatnak, ami ha meghagyod a lágyságot, egyből kijön, az a kicsit szorongató, kicsit félelmetes mese, hogy vajon mit rejt a hátsó udvar, szóval a sztoriban van némi thrillerszerű, ha nincs ennyire kopogósra húzva. A zöldekkel is ez a baj, hogy hihetetlen így, ami amúgy más mesében jól is jöhet akár, de itt most elhúzza a dolgot. (hegyi)
értékelés:

Parasztház

Szigliget, Kamonkői úti házikó. A struktúra és a minimalista összkép, ami miatt muszáj volt elkészülnie, remélhetőleg vissza ad némi érzést.

Üdv János újra a téren, remélem elkezded magad aktivizálni és lejössz az instagramos lájkvadászatról, erről is szól a legutóbbi filmem. A képről azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon jó ritmus, kedvelem, fenn bal sarokban van egy kis kuszaság, amit vagy retussal kell megoldani, vagy levágni. Ha megnézed úgy, hogy a hátsó ház ablakzsalugáterének tetejénél vágod, egyből világos lesz a ritmusképlet. Igazából az lenne a még jobb, ha amit fenn vágsz, lenn megkapnánk kerítésből. (hegyi)
értékelés:

Esti csend

Szigliget, elcsendesedett a sétány...

Jánosom, annyira megszoktam tőled a maximalizmust, hogy lehet, hogy már olyan elvárást mondok, ami az én hülyeségem, nem is dumálnám túl, mert csináltam erről egy saját verziót. A kép persze így is jó, ahogy küldted, csak valahogy ha lehet még jobb, miért ne? De megvan a három csillag, persze, mert a meglátás kiváló. (hegyi)
értékelés:

Reggeli vonalak

Igen tudom nem voltam a 365 vége óta különösebben jelen, ez sem egy erős kezdés, de vissza kell rázódnom.
#keleti #reggel #dolgozniMegyAzIsAkiNemAkar

Szorgalmira nincs csillag, szóval próbáljuk azt arra használni, ami kísérlet vagy ami nem besorolható. Ez egy jó városfotó. Sikerült meseszerűvé tenni, olyan, mint egy makett, jók a tónusai is, és az, hogy a fenti játékházas világnak ellenpontja a lenti rész. Jelentkezz a Zártosztályra, hogy kaphass személyes feladatot, mert ez a város dolog láthatóan megy neked, de volna kihívásom számodra. (hegyi)