Köszönöm István és Zoltán!
Néha... kell egy ilyen pad, amire leülünk, mielőtt tovább megyünk az úton... :)

Elmondom :) Semmi pro vagy kontra, csak amit látok. Szerintem a kompozícióhoz választott mélységélesség és fókuszpont okozza ezt a különös zaklatott érzetemet.
A fotó jobb és bal felén más elvek uralkodnak. A bal felén egy nagy sötét téglalap, egy kacskaringós pad, illetve az élesség vonzza a figyelmem. Ott történik valami. De jobbra ott a távolba, és gyorsan a homályba vesző perspektíva, egy nyílszerűn előre mutató út. Azt is figyelem. Vonz az út, ez kitörölhetetlen ösztön. De a komplett jobb felső kétharmad részt a sejtelmes homály uralja.( Kivéve egészen a jobb szélét, amely élessé válik a közelsége miatt, és némi figyelmet kap szintén ezáltal...)

Közben balra itt van a pad, amire leülhetek, mert egyértelműen az van aláhúzva a fókuszponttal. És a kép üzenete nekem, hogy le kell ülnöm ide, mielőtt tovább merek menni.... és közben nézhetem a lábam előtt elterülő csodás falevél pöttyözetet... :) Szóval itt kell maradni, ne tovább! Ezt üzeni nekem, miközben mutatja, hogy lehetne arra is...

Nekem jó ez így, nem zaklat fel, sőt olyan nekem tetsző elmerengős (nem elemzős :-)
Nekem inkább olyan ez a pad, mint egy pihenő az élet rögös ösvényén.

Köszönöm a hozzászólásokat :), igen a paddal volt némi kompromisszum, illetve gondolkodás. Tervezetten került a sarokba, mert előtte még egy fa volt a sorban.. Nekem is inkább a lámpa, viszont ha vágok, borul a tömeg, legalábbis azt érzem.

Szerintem ez így teljesen rendben van, én egy kicsit teret hagytam volna a pad körül, de ha nincs benne a leírásban, akkor lehet nem foglalkozom vele. Ami engem jobban zavar az a villanyoszlop a jobb oldalon. Túlságosan egybeolvad a fával, meg dől is egy kicsit, lehet le kéne retusálni a képről, mert funkciója nagyon nincs, mert nem esti kép, amihez hozzátenne. (Lehet elég csak levágni, ha jobban belegondolok(

Az a biztos, hogy a padra akarod terelni a figyelmet, és az a legzaklatottabb pont is szerintem. Felzaklat ez a magányos séta, miközben teljesen nyugodt, statikus minden. Kicsit hiányolom (vagy csak nem látom?) az egyénítési törekvést.