Reggeli magány
Lőrincz Péter István
Reggeli magány
Me Meself and I
Hegyi Zsolt
Me Meself and I
Az elhatározás évében
Lőrincz Péter István
Az elhatározás évében
Fényjáték
Török József
Fényjáték
Orchidea
Szakonyi Eszter
Orchidea
Félszemmel már majdnem a valóságon
Nagyváradi Csilla
Félszemmel már majdnem a valóságon
cudaridő
Gyulovics István
cudaridő
Fényre várva
Keskeny Judit
Fényre várva
Talp
Nagy Kálmán
Talp
Rétegek
Lality Áron
Rétegek
Én(ek)
Kovács Ádám
Én(ek)
Gondolkodó gondolat
Dervalics Máté
Gondolkodó gondolat
Parafrázis

Dániel Miklós
Parafrázis

Azért érdekes ez a kép igazán, mert úgy sikerült megoldani az újraértelmezést, hogy bár az eredeti kép javarészt azért nem egészen pontosan ilyen, de valahogy a kollektív emlékezetből így is sikerül lehívni a fotót, és valóban, működik minden, beindul az időutazás. Jó a modell, itt a tónusok is... »
75 évvel később

Dániel Miklós
75 évvel később

A kép hatása jó, a helyszínhez kapcsolódó története azt hiszem, működik. Azért írom, hogy azt hiszem, mert abban nem vagyok biztos, hogy ez egyfajta kritikai megfogalmazás, vagy történetmesélős kép akart-e lenni. És ez az arányok miatt nem egyértelmű. Ha sztorimesélés, akkor több kéne a srácokból,... »

Látszótér. Nevünk nyelvi játék, ahol minden szótagnak jelentése van. Lát, hiszen igyekszünk meglátni egymás képeiben az embert, a gondolatot, a világot, egymás arcát. Szó, hiszen van saját rádiónk is, ahol a közösség tagjai készítik a műsorokat. Ezekben az adásokban aztán szó esik sok mindenről: hétköznapi élményekről, kultúráról, közéletről, és arról, hogy mi hogy érezzük magunkat a világban. És végül, de nem utolsó sorban Tér, hiszen minden közösség megteremti azt a saját teret, ami nemcsak virtuálisan épül, hanem a valóságban is, legyen szó egy kis szobáról, ahol beszélgetünk, egy műteremről, vagy magáról a nagyvilágról. A Látszótér olyan hely, ahol lenni, alkotni és beszélgetni is érdemes! Látásoktatás az interneten.

»