Szorgalmi

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
…
következő ›
utolsó »

Tanyakapu,valahol az alföldön.

amit Finn az óriás épített, hogy átmenjen Skóciába és lerendezze azt az ügyet végre Benandonnerel.

Egy, még 2017 nyarán készült fényképet vettem elő az archivúmból újrafeldolgozásra. A képarány azért ilyen, mert két fekvő képből lett a végleges elkészítve. Az újrahasznosítással az utómunka gyakorlása volt a cél, így végül a szorgalmit választottam kategóriának. Technika: f/13, ISO 100, 1/200 sec záridő, 18 mm gyújtótáv mind a 2 fénykép ezekkel a beállításokkal készült. A 2 felhasznált fénykép valójában inkább csak másfél, mert a teljes képbe belefért az autó majdnem a kaptárakig, míg a második képre a kaptárak miatt volt szükség, aminek a felesleges részét levágtam. Mivel az eredeti RAW fájlok már nincsenek meg, így a JPEG -en próbáltam picit finomítani: a színek korrigálására és a kontraszt módosítására mentem rá. Ezeken kívül csak átméretezés történt. Az utólagos élesítésről lemondtam, mert azt tapasztal, hogy a kitobis képeken a legtöbb esetben csak kihangsúlyozza az optika nem túl acélos teljesítményét ez a művelet, így már leszokóban vagyok a képkidolgozás ezen lépéséről (majd talán újra alkalmazom valami jobb optikával).

A müncheni új tudományos ismeretterjesztő intézmény, az ESO Supernova Planetarium előcsarnoka. Bővebben a Látszótér rádióban, szeptember 28-án este hallható Górcső c. rádióműsorunkban hallhatsz majd erről a helyről. Várunk szeretettel az adás közben a cseten is! :)

Kedves Látszóteresek! Mindenkit szeretnék arra bíztatni, hogy látogasson el az idei ARC közérzeti plakátkiállítására, melynek témája “UNFAKE! - Vedd észre, leplezd le, mutasd meg!”

A kiállítás helyszíne Budapesten, az Örs vezér terétől 300 méterre, az Örs vezér útján, a METU mellett található. Október 7-ig tudjátok megnézni a plakátokat, amik egészen este 23:30-ig ki is vannak világítva. A kiállításon kint vannak még a Közös Halmaz ajtói, valamint ők egy slam poetry esttel is készülnek szeptember 29-én este 18:00-tól.

Jó szórakozást kívánok, és ha kint jártatok, légyszi, írjátok meg, milyennek találtátok az idei ARC-ot.

Nem tudom mi ez a pici szobor a rakparton, de vicces.

A pici szoborból van még néhány szerte a városban, sőt, nem csak nálunk, Mihajlo Kolodko ukrán szobrászművész munkái Ukrajnában is láthatóak. A kép ezzel a panorámával a háttérben jó megoldás, adja a méretet is, jó rajta a fény is, szóval működik, köszönöm. (hegyi)
értékelés:

Szerettem volna egy minimalista képet készíteni a vidéki nyári napok jellegzetes, álló levegőjű, tücsökciripelős, időtlenséget sugalló hangulatáról. A szántóföldeken mozdíthatatlanul perzselődő, grafikusnak(?) mondható textúrájú, de amúgy szabályos geometriájú szalmabála ellenpontjának szántam a kiszámíthatatlan formavilágú, folyton változó és mozgó felhőt. Mindkét elem úgy gondolom hozzátartozik a visszaadni kívánt hangulathoz, ezért próbáltam ezekkel operálni. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a szalmabála a képen egy szabályos negyed körcikknek látszódjon, de sajnos nem sikerült ehhez megfelelő nézőpontot találnom, ezzel még később teszek egy kísérletet.

Amit látok, hordozza nyomokban azt, amit szerettél volna, valóban van benne egy ilyen tikkasztó hatás, de a nézőpont nem jó. Értem én, hogy szerettél volna egy formalista megoldást, de épp emiatt rekednek az érzelmek kívül. Ha lehet egy javaslatom, koncentrálj a környezetre, a hangulatra, az ég ha elég nagy a blende, amúgy is éles lesz, akkor is, ha nem ennyire lentől fotózod meg, komponáld úgy a bálát, hogy valóban bála legyen, és ne valami más, mert ez most akár lehet egy fonott kosár is. A formája fontos. (hegyi)

Kisfiú néz egy repülőt, egy csíkos textil kerítésbe kapaszkodva. A kép a Duna-parton készült (dunaparty megálló), mikor a hajókat nézegetve észre vette a magasan elszálló gépet. Gép: Nikon D5600 + 18-70 obj, feketefehérré konvertálva

Norbi, amit írsz, meg ami a cím, abból a képen semmi nincs, ami nem baj, de abban az értelemben fontos, hogy az ember ne azt vegye számításba, amit átélt ott a helyszínen, mert a fotón ebből kevesebb jelenik meg, hanem azt, ami a képen látszik. Ez az első lépés, hogy magad ne vidd az erdőbe. Vagy, fotózd úgy, hogy lássuk a repülőt. A második lépés, hogy az adott helyzetet látva alakul ki benned egy kapcsolódás, mondanivaló, és azt fotózod. Ez a kép jó kép, de nem a gyerek repülőnézése miatt, hanem mert az, ahonnan fotóztad ad neki egy erős feszültséget. Látni az akadályoztatást, azt, hogy a gyerek el van zárva, menne, de nem tud tovább, segítséget kérő a pozitúra, szóval erős üzenet, de nem az, amit írsz és ilyenkor felmerül annak a kétsége bennem, hogy azt akartad-e fotózni, amit látunk, vagy ez csak mellékterméke annak, amit szerettél volna. (hegyi)