Szorgalmi

Kéktúrázó csapatunk a kőszegi vár falai között...

Jóska, Tama, Aureliano és Zsolt közös szülinapi ünneplése Ányezzel, Bandival és Clioval, később Gyulovics Istvánnal. Lilla itt még aludt.

A Csíkszerda tagjai előadás közben a káposztásmegyeri református templomban...

Összegzés: Néha besegítek a geodétának. Futtában, autofókusz. Még teló is játszott. Még beerőszakoltam a végére a levezető kv-t (zöld tea helyett, ma ez folyik) és az "icipici házikót" is (régóta nézegetem).

Ez a kép, én értem, hogy hangulatában ott, akkor rendben volt, de nekem nem működik. Pont a szemét takarja a modell a buborékfújóval. Túl sok a feje fölött lévő rész, rosszul van komponálva, ez a kép így nem működik, főleg szemek nélkül. (hegyi)

Valószínűleg itt kaptál valami instrukciót, hogy másképp küldd be ezt a képet, ezt annyiban jó látni, hogy az aljában sajnos nincsen több, ezek szerint tartom azt, amit az előző képnél mondtam, egyébként nem jobb ez a vágatlan megoldás, mint az előző. Elolvastam a kommentet, ami miatt beküldted a teljes kockát, engem nem győz meg, hogy ez lenne a jobb. (hegyi)

Canon 450D, alap kitobi.

Pontosan nem értem, hogy ez miért Szorgalmiba került, de ez a te döntésed. Hangulatában van egy szociografikus megközelítése ennek az egésznek, ez tetszik, talán az égből kevesebb is elég lenne, a fák tetejénél már vágnék, és az aljából többet hoznék, és akkor ez egy izgalmas meló lenne. Jó a pillanat, amit megfogsz, jókor exponáltál. A tónusok is itt elfogadhatóak számomra, úgyhogy ez egy működőképes kép lenne, billentenék egy picit a kamerán. Tudom, hogy a dekomponálás nagy divat, de nem kötelező minden divatot követni. (hegyi)

Stonehenge-ről bizonyára sok, nagyon szép képet látott már mindenki. A kövek eredete talány, teóriák léteznek csak, de a helyszínre látogatva valami ilyesmi élmény fogadja a turistákat. Az elzárás a kövek védelmében történik. Amit évszázadok vagy évezredek időjárása, a természetes erózió nem volt képes elvégezni, azt a turisták pár évtized alatt megoldották - áll valami hasonló az elzárás indoklásában.

Most minden egyes képet leelemezhetnék, igazából megint azt kellene eldönteni, hogy mire megy ki a fuvar. Ha arra megy ki, hogy azt fotózod, hogy a turisták fotózzák magukat, meg ezt a helyszínt, ez egy jó ötlet, akkor ebből lehetne egy sorozat is, hogy milyen idétlenül tudunk viselkedni ilyen helyzetekben, és milyen pózokat tudunk felvenni. Ez leginkább a második képen látszik, ahol a hölgyek ülnek egymás hátának dőlve, biztos remek kompozíciót hoznak létre, de akkor ezt tudatosan vállalni kell, hogy ezt fotózd meg. Túl sok duma nem kell hozzá, mert ő maga teszi magát a placcra azáltal, hogy saját magát belehelyezi ebbe a helyzetbe, pontosan tudja és látja azt, hogy olyan közösségi helyzetben van, ahol ő is a fotó alanya lehet, ő csinál hülyeséget, nem te belőle. Összefoglalva: ez a kép rendben van, az első kép számomra nem érdekes, és az, hogy ezt történetbe akarjuk foglalni, hogy nem szabad bemenni, de mégis bemennek, ez sem tud annyira lekötni. A harmadik kép megint kérdéses számomra, hogy itt mit akartál ábrázolni. Az utolsó kép izgalmas lenne, ha valóban többet kapnék abból, hogy ott kanyarog egy út, amin autók járnak, a fényképezőgépen kellett volna még az út felé fordítani. Mivel ez szorgalmi, erre nem kell csillagot adjak, de ha javaslatom lehet, akkor afelé az irány felé haladj el, aminél én is tudhatom, hogy mire megy ki a fuvar a képed kapcsán. (hegyi)

Ha az orrod se lenne meg, meg az álladnál az állkapocs csont íve, csak ez a kerek fejforma lenne, akkor ez abszolút rendben lenne. Így most ez picit elviszi a figyelmet, egyébként abszolút működik nekem ez a foltrendszer, megint azt mondom, hogy póló nélkül. Ezt neked annyiszor elmondtam már, hogy nem igazán értem, hogy miért nem lehet ezt elfogadni tőlem, hogy egy ilyen helyzetben, ahol egyébként a valós, az organikus formák, és az épített környezeti formák, az ember, a háttér, a fények, ez a fröccsenésszerű világ nagyon izgalmas lenne, és jön egy ilyen civil dolog, mint ez a póló, ahol nézem, hogy hogy gyűrődik az anyaga, abszolút nem illik ehhez a képhez. Ha nem veszel engem komolyan, akkor feleslegesen koptatom a számat. (hegyi)

A tavaszi kirándulásunk 10 pillanata. Sajnos az utolsó pillanatokban megadta magát a technika, így az esti lazulásról már nem lett dokumentáció... A második csoportkép Dorka közreműködésével készült.

Én köszönöm szépen ezt a beszámolót, biztos jókedvű volt a dolog, látszik, hogy megőrültetek egy kicsit, és ez jó, ez kell, fontos. Főképp a gyerekek körül foroghatott ez a történet, ők azok, akik ezeket a barátkozásokat, ismerkedéseket, helyszíneket valóban nagy emlékként hazavihetik. Ami ezek közül a képek közül igazán tetszik, az a kilencedik kép, ahol ez a tér látszódik, ez nagyon szép. Ha ezt tónusban rendbe teszed, akkor ez egy igazán izgalmas kép lenne. Most egy kicsit fakó az egész, érdemes lenne ezzel a képpel külön foglalkozni. (hegyi)

A Prágai Magyar Intézet pincegalériájában kerül bemutatásra Balla Demeter: Töredékek című kiállításának teljes anyaga, amely egészen július 15-ig látogatható. Bővebb információ az intézet honlapján.

Ezúton szeretnénk meghívni minden kedves Látszóterest egy könnyed tavaszi kirándulásra, és az azt követő esti lazulásra május 20-án vasárnap. Vérteszőlősön meglátogatjuk Samut az előembert, a Növények Világnapja kapcsán pedig az Agostyáni Arborétumot. A napot Tatán zárjuk, ahol ezen az estén zárul a Tatai Patara nevű történelmi fesztivál, de megnézhetjük az Angol Parkot, és az Öreg tónál kisebb sörözéssel vezetjük le a fáradalmakat. Fotósok ne hagyják otthon a gépüket, remek alkalom lesz ez a természetben és városi környezetben is az együtt fotózásra!

Budapesti találkozási pont a Kelenföldi pályaudvar, a reggel 8:28-as Győr felé menő S10-es vonat peronján. Örömmel vesszük ha előzetesen kommentben jeleznétek a részvételi szándékot! Orsi és NyöZö

Ez egy érdekes kép. Olyan most itt a gyerek, mintha alapvetően fűnyíróként kezelné a motrot, mint egy elektromos fűnyírót, amire én vágyom, hogy legyen nekem. De lehet, hogy belöktétek a bokorba, vagy ez egy más baleseti helyzet, de humoros, hogy így van megörökítve. (hegyi)