Vonatra várva

Kora reggel, mielőtt a MÁV kocsiai felráztak volna minket, álmosasn merengtünk a horizontba kapaszkodó sínek irányába az elkövetkező esti póker party gondolatába temetkezve.

Gondolkodó gondolat

Otthoni elmélkedés közben született meg a koncepció, . Egy monocrome lencsés telefonnal készítettem a képet. A sötét szoba komorságából az egyetlen égő lámpa felülről világítva emeli ki az arcomat. Némi akrobatikával a sötét háttérből előnyúló kezem a megszállottság manifesztuma.

Máté, üdv a téren, jó kezdés ez, és várom a folytatást is! Tetszik, hogy gondolkodsz, hogy mondani szeretnél valamit, hogy eltervezed és megvalósítod, és az is, hogy van ebben valami szarkasztikus humor is. Jó a kompozíció, alapvetően a tónusok is jók, bár fenn, ahol a kezed van, ott egy kicsit szürkébb a kelleténél, de ez utómunkában javítható. Egy valami van, ami javaslat. A könyv. Az, hogy ez egy új könyvnek tűnik, azt is hozza, hogy nem fekszik ki, és ahol nem fekszik ki, ott zavarosabbak a formák, ez elbillenti az egyensúlyt. Érdemes olyat választani, ami ennél akár öregebb, akár még talán viseltesebb is. És még az, hogy ha ennyi hely van a könyv előtt, akkor ez az üres tér óhatatlanul igényelne még tárgyakat, tollat, vonalzót, akármit, ördög tudja, de sok így az üresség. Csináltam egy verziót, ettől függetlenül simán megvan a 3 csillag is, és várom, hogy folytasd, csinálj még akár önportrékat is. (hegyi)
értékelés: