18. Portré, emberábrázolás

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
…
következő ›
utolsó »

Vannak olyan képek, melyeknek története, talán örökre titok marad. :)

,,Az élet rövid, de a mosoly csak egy pillanat." (Történet: A legjobb barátnőmről készült ez a kép. Semmi előkészület, csak egy pillanatkép. Nézz ide!- felszólítással.)

A barátom Lengyelországban.

Tavaly készítettem egy sorozatot apámról, ez a kép abból egy portré. Nagyon sokat jelentett mindkettőnknek ez a közös munka, hálás vagyok a sorsnak, hogy megörökíthettem.

Canon 50mm
f/2.8
1/500s
ISO100

Portré, ahogy én látom. Canon, 85 mm-es sigma obi, természetes fény.

Monocrome telefonos lencsével készült kép. Tomi élvezi az életet.

Én ezt kedvelem. Vidám, vicces, nincs túltolva, mondjuk lehet, hogy lenn kevesebb is elég lenne, de jó ötlet. Főleg, hogy kurvára nem strand, amit látunk, ebben van irónia. Hajrá, várom a képeid. (hegyi)
értékelés:

Tanulság: mindig nézzétek meg, hogy mikor van pontosan golden hour, ne előtte 1 órával menjetek fotózni. Instagram értékrend, művészi értéke talán nincs is.

Első blikkre nekem a Csinibaba ugrik be, a hangulata hordoz valamit abból az időből, amit a film is bemutat, és bevallom, engem ez a golden hour dolog se mozgat igazán, szóval hogy pont akkor vagy előtte, szinte mindegy. Azt persze nem tudom, hogy mennyiben volt tudatos részedről ez a fajta időutazás, de mindez mellett vagy függetlenül ettől a karóra fém szíja az kilóg. Érdemes ezekre az apróságokra figyelni, ha a korábrázolás fontos, akkor azért, mert nem korhű, ha csak a szín és forma volt fontos, akkor meg azért, mert hideg, rideg, technikai hatású ügy. Ha nincs nyoma a karon annak, hogy a napozás miatt a szíj alatt a bőr világosabb, akkor simán a fotó erejéig le lehet vetetni. (hegyi)
értékelés:

5 nap Lengyelországban, Wrocław és Łódź. Paweł és Zoé a Piotrkowska utcán.

A Hajógyári sziget egyik lerobbant épületében készült a kép, ami tele volt törött tükrökkel, mivel az épület régen egy szórakozóhely volt. Tetszett a hely hangulata, és furcsa volt így járkálni benne, hiszen még emlékszem évekkel ezelőtti állapotára. A nagy üvegfelületek miatt rengeteg természetes fény volt- A képet Canon 700D, 50 mm-rel készítettem. Ez az első portréim egyike volt, és nagyon tetszett a srác arca, ezért kértem fel a fotózásra. Az egész sorozaton ezt a "tükör" motivumot próbáltam végigvinni.

Kedves Andrea, ez egy jó ötlet, tetszik a megoldása is, néhány technikai megjegyzéssel. Az egyik, hogy nekem ez nem álló, legalábbis nem ennyire. A vállnál vágható lenne szerintem. A másik, hogy talán ha mozgat a modell oldalra még a tükörből, akkor elválik egymástól a két forma, és az önmagában álló tükördarab erősebb hatást adna. A harmadik és talán legfontosabb az az élesség, pontosabban a mélységélesség kérdése. Mivel a modell háttal van nekünk, ez eleve átviszi a tekintetet a tükörre, nincs miért leválasztani a két dolgot egymásról, sőt, épp az lehetne izgalmas, ha az eredeti és a tükörkép nagyobb mélységélesség használatával térben egy síkra lenne hozva, mert akkor a tekintet ide-oda mozogna a két formán. Jó munka, tetszik, várom a folytatást. És jó lenne az első leckére is kapni tőled képet, az önportréra, mert az a bemutatkozás is, és izgalmas terep ráadásul. (hegyi)
értékelés: