18. Portré, emberábrázolás

A húgom pózol

Levágtam a sarkait. Ennyi utómunkát használtam. Samsung galaxy s8 al fényképeztem.

Bocsánat, de ebben az értelemben nem tudom hova tenni, hogy a húgod pózol. Amit én látok, hogy egy kislány zavarban van, hogy fotózzák, volt valami pillanat előtte, de az elmúlt, próbál a fotósban bízni, de valahogy nem megy. Láb elvágva, az egész kényszeredett. (hegyi)

Őszinte mosoly

Kingával ritkán találkozom, de amikor igen, akkor a nap is mosolyog az égen.

Madárka / Birdy (1992)

Az első képem, ami kiállításon falra kerül január 16-tól.

A fotográfiában az emberábrázolást tartom magam számára a legfontosabb területnek, legyen szó portréról, önportréról vagy az ember környezetének bemutatásáról. A Madráka/Birdy című képemet 1992-ben készítettem analóg kamerával fekete-fehér filmre, amit kinagyítottam és utána kézzel Ilford Cibachrome festék segítségével színeztem ki. A modellemre egy átlátszó műanyag fóliát adtam, az arcára pedig élesztőt kentem, így értem el azt a hatást, ami a fejemben Alan Parker mozija óta jelen volt. Kerestem a tekintetet, ami az egyetlen kapaszkodó lehet két ember között a kommunikációban, amikor a szavak már nem elegendőek. Az eredeti vintage képből egyetlen példány létezik a kézi festés által válik megismételhetetlenné.

Katona

Vannak olyan képek, melyeknek története, talán örökre titok marad. :)

Egy pillanat

,,Az élet rövid, de a mosoly csak egy pillanat." (Történet: A legjobb barátnőmről készült ez a kép. Semmi előkészület, csak egy pillanatkép. Nézz ide!- felszólítással.)

Apám

Tavaly készítettem egy sorozatot apámról, ez a kép abból egy portré. Nagyon sokat jelentett mindkettőnknek ez a közös munka, hálás vagyok a sorsnak, hogy megörökíthettem.