Róma - óváros

(2015) januári séta rómában. Azt hiszem valami Nikon bridge-géppel készült.

Erdőn

December végi kirándulás. D5100 - kitobi

Az van Oldy, hogy ez egy olyan helyzet, amiben benne lenni nagy és fontos élmény lehetett, de a képen ez nem jön át úgy, ahogy szeretted volna. Ha fáradtak voltatok és ez már az út vége, lemégy a lábhoz és onnan fotózod. Ha asszonyod fontos, őt teszed meg főszereplőnek, szóval megannyi lehetőség, hogy kiemeld, ami miatt ez fontos pillanat volt. Erre kell törekedni. Várom a munkáid. (hegyi)
értékelés:

A zongorista

Nikon D5100 - 18mm- F/3,5 - 1/30sec.

Én ezt kedvelem, jó ritmusa van, de alapvetően a kompozíció lehetne feszesebb. Egyrészt arra figyelj, hogy a képhatároknál ne legyenek ottfelejtett darabkák. Nem szabad, és ez most főleg fenn jelentkezik. Másrészt fenn amúgy is a kotta tetejénél vágnék, mert felesleges az a sok ott felül, nincs benne már információ. (hegyi)
értékelés:

Elvonulás - Éjszakai ülés

“Mily csodálatos! Mily csodálatos! Minden dolog tökéletes, pontosan úgy, ahogy van.” – a Buddha
A szangánk elvonulásán (több napos meditáció) készült. Lehet, hogy lehetne vágni, megpróbáltam, nekem zavaró volt mindenhogy, úgyhogy eredetiben hagytam.

Nyilván oka van annak, hogy a lámpák nem középre lettek téve, ezzel ott persze nem sokat lehet tenni, hiszen ha elkezded rendezgetni, kizavarnak az elvonulásból, aztán vonulhatsz el még jobban. Utómunkában talán valami picivel lehetne a csúcsfényekből visszább venni, az árnyékokat meg feljebb hozni, de azt hiszem, hogy túl sokat az se segítene. Ez így neked egy fontos emlék, ahhoz, hogy ez egy kívülűállónak is magyarázat nélkül átélhető legyen, macerálni kellett volna a fényekkel még. (hegyi)
értékelés:

Szobafogság

Reggeli után kávéztunk,.. vártuk a szállodában, hogy jobb idő legyen.... a többiek is vártak,... egyedül a kertész haladt el az ablak előtt. Nem értettük mit csinál a csöpögő esőben, de aztán Ő is bejött és kapott egy forró teát. Utána már sokáig senki nem mozdult csak vártuk a jóidőt.

Hol a kertész? A kérdés komoly. Ez a bent és kint kép igen jól adja magát. Nem is sok hiányzik, hogy tökéletes legyen. Ha elmozdulsz jobbra, akkor máshová kerül az ablak osztó függőlegese, és máris többet látunk a kinti székekből. Még az ablakkilincsből is kaphatnánk. És akkor ez így megállna, mint kompozíció. Vagy, ha nem ez az irány, akkor kellene a kertész oda balra. Szóval azt jól érzed, miben van hangulat, ahhoz, hogy ezeket begyakorold, képeket kell csinálni, többet. Várom, küldjed. (hegyi)
értékelés:

Végállomás

Rozsdás gőzmozdony(részlet) a didcoti vasúti múzeumban. A képet elsősorban a hihetetlen színvilága miatt gondoltam elkészíteni. (ezért a kategória) Nincs rajta semmilen módosítás vagy vágás, tényleg igy nézett ki...

Oldy, örülök neked, hogy küldesz képet, várom a többit is. És most be fogok szólni. Tudom, hogy az instagramon erénynek számít, ha kiírják, hogy #nofilter, de azt kell mondjam, hogy az utómunka nélküli kép az esetek 99 %-ában nincs kész. Nem erény, ha nem utómunkázol. Ez csak egy újkeletű hülyeség. Engem, mint nézőt a kép érdekel, annak belső törvényei, esztétikája. Ez nem szocio, vagy dokufotó, de még abba is bele lehet tónusban és vágásban, kompozícióban nyúlni. Ez most nekem olyan, hogy lett egy kép, de sietni kellett, mert indult a másik vágányról haza a vonatod és a masiniszta másodszor fütyült már. Nem tudom, készült-e még kép erről, ha igen, dolgozz vele, hozd egyenesbe valahogy a formákat is, mi hol vágódik, hol van a vízszint, ha nem a megszokott helyen, akkor mi az indoka a forgatásnak, szóval melózz ezzel és küldj újat. (hegyi)

Magány

Magány

2013 július 31.-i adásom kapcsán belinkelt kép, de úgy érzem a kategóriába illik...

Érthető számomra az, hogy miről akar mesélni a kép, ugyanakkor azt is hozzá kell tegyem, hogy nekem nem ilyen a magány. Valószínű, hogy azért nem tudom értelmezni ezt az üzenetet, mert nem történt meg a valóságban az, amit a kép üzenni akar. Lehet az, hogy a kép készítőjében felmerült, mint élmény az, hogy van egy szereplő, aki nézi a tengert, és egyedül van ott, fújja a haját a szél, és ez egy kicsit lírai, magába fordulós, melankolikus érzést is ad, ugyanakkor, ennek ellene dolgozik a verőfény, az a nagy fénymennyiség, amit itt most kapunk. Egy viharosabb helyzetben, egy komorabb fényviszonynál valószínű, hogy jobban működne. Abban sem vagyok száz százalékig biztos, hogy ennek színesben kell megjelennie. Ez a rózsaszín kiskabát nekem túl vidám ahhoz, hogy igaz legyen az állítás, hogy ez magány. Még egy kérdés, ami felmerül, hogy ha nincsen a horizonton semmi, ha nem történik az égen sem semmi, akkor mi szükség van arra, hogy ezt az egy ujjnyit otthagyjuk a képen? Lehet, hogy a tenger, ha végtelennek ábrázolom, már segít ezen a dolgon. Ha fekete-fehérbe áttennék ezt, akkor lehet, hogy már többet mesélne. De azért én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy ez a dolog megtörténjen, érzelmileg erősebben rá kell hangolódni. (hegyi)
értékelés:

Hiányérzet

Hiányérzet

Ez a képem nem politikai mondanivalót "akar" elmesélni, de a belegondolható tartalmat mindenki maga értelmezheti szerintem. Sok kép készült már erről a szoborról, a nézőpont megválasztása direkt ilyen... az időjárás pedig a "kezemre játszott". Régi képem, de sokat vacilláltam a kategórián, Látszóteres javaslatra került ebbe, szerintem páran láthatjuk, mi is hiányzik innen, persze mindenkinek más, nekem is megvan a saját sztorim, remélem másnak is meg lesz.

Lehet, hogy más javaslatát fogadtad el, de én nem érzem ezt annyira erősnek, hogy ez a magány leckébe került. Szerintem simán be lehetett volna tenni az ünnepbe, mert tegyük hozzá, hogy Budapest szimbólumáról beszélünk, de akár azt is mondhatnánk, hogy nem csak Budapestnek, hanem az országnak is egy nagyon fontos szimbóluma, a Szabadság szobor. Mondd ki ezt a szót, hogy Szabadság szobor. Az egész már önmagában nagyon sok mindent elmond, nagyon sok dumát ez nem igényel. Ami a képet illeti, alapvetően egy jól megfogott helyzet, és örülök annak, hogy nem a szokványos megközelítést kapjuk. És valóban, mint ahogy a leiratban áll, az időjárás is a segítségedre ebben az egész háttér helyzetben, hogy ami esetleg fellelhető lett volna, a városnak bármilyen panorámája, az eltűnt, és ettől válik az egész felkiáltójelszerűvé, mert azt gondolom, hogy ennek most itt ez a lényege - áll ő itt most egyedül, hát, ettől az időjárási helyzettől és persze mondhatjuk, hogy ez a szabadság felkiáltójele, és ebben a hiány a környezet, de ez így nekem még verbális üzenet. Azt gondolom, hogy ez egy jó ritmus, szépek a fényeid, plasztikus is az egész, kicsit távol vagyunk tőle, de ez ugye technika kérdése is, hogy mit lehet megvalósítani. Az ötletet abszolút jónak tartom. Azért 2 csillag, mert távoli leképezés ez, távolságtartó és hiányollak belőle. Nincs előtér, ezért nincs közünk ehhez az egészhez, ha behelyettesítem a szobrot egy szereplővel, akkor azt is mondhatnám, hogy lesifotó. Te voltál ott, te tudod, mit lehetett volna kezdeni az előtérrel, hogy fokozd a feszültségét ennek az egésznek, és akkor rendben lennénk. (hegyi)
értékelés:

Régi és új

Régi és új

Hát Oldy, nekem ez a kép tetszik, jók ezek a ritmusok. Arra nem biztos, hogy rájöttem volna rögtön, hogy az ott egy régi és egy új híd és akkor itt valami híd darabokat látok, nem biztos, hogy ezt meg tudom fejteni. Nyilvánvaló, erre te is rásegíthetnél azzal, ha hagytad volna, hogy ez önálló életet is tudjon élni. Persze, nyilvánvaló hogy az látszik, ez itt egy vágás, hogy valami darabjait elmetélték itt a bal oldalon, de annyira nem jelentős, hogy ezt jól tudjam beazonosítani. Ez nem baj, csak nekem mást üzen, mint amit itt elmondasz. De a konstrukció jó. (hegyi)
értékelés:

Nagyváros, Hegyi Zsolt-2012.09.08. 19:54, Hegyi Zsolt-2012.09.08. 19:54

Nagyváros
Nagyváros
Nagyváros

Párizs - új üzleti negyed.

Oldy, ezek többé-kevésbé jól megfogott ritmusok, nekem a leginkább a harmadik állt össze, a második esetében nem nagyon tudok mit kezdeni a nagy éggel, mert ez éppen hogy csökkenti a házak nagyságát, nyomja őket össze. Ha van még a kirándulásról kép, mutasd. (hegyi)
értékelés:

Demeternek

Demeternek

A saját szerény eszközeimmel készített kép. Úgy gondolom, egy filmre, analóg géppel készített kép illik ide. Boldog Születésnapot Demeter!

A leiratot olvasom, abszolút értem, hogy miért erre a képre esett a választása Oldmannek, nagyon jók ezek a ritmusok, itt is megvan az utalás a Demeter mákos csendéletére, de itt is az a fontos, hogy a saját eszközeivel, a saját gondolatiságával dolgozik Oldman, és a saját érzelmeit így kapcsolja be. Ez is egy olyan helyzet, amit kifejezetten egy jó megoldásnak gondolok. (hegyi)
értékelés:

Tavaszváró

Tavaszváró

Matatok, keresgélek, mert keresek egy képet, erre ez akadt a "kezembe". Emlékszem, amikor készült (talán 2 vagy 3 éve) már nagyon vártuk a tavaszt, Gabikámmal sétálgattunk Szentendrén, amikor egyszer csak előbújt a nap...

Vasfog

Vasfog

Régi csavarok, még a felújítás előtti északi összekötő hídon.

Itt is van egy keretezés, nem olyan nagy baj, de ahhoz, hogy több féle helyen használható legyen egy kép, én ezeket a kereteket nem használnám. A megfigyelés jó, és a ritmus is jó, bár én azt mondom, hogy a képnek a bal oldalából egy ujjnyit én vágtam volna ahhoz, hogy ez az egész ritmus elmozduljon egy picit, mert elmozdítja a háttér maga azzal, hogy ezek a ferde vonalak bekapcsolódnak, és a fényviszonyok is olyanok, hogy a tömeget elbillentik a kép jobb oldala felé. Ezt úgy lehet visszahúzni, ha a kép bal oldalából vágunk egy kicsit, és magát ezt a három csavart mozdítjuk egy keveset, és akkor visszabillen a kompozíció. Ez inkább az absztrakt leckébe lehet jó megoldás, az Idő leckébe azért nem tartom túl jó megoldásnak, mert értem én, hogy itt az elkorrodált csavarok azok, amik az időt akarják jelezni, de azért annyira sem építészetileg, sem technikailag, sem a maga pusztulásában nem jellemző ez a helyzet, hogy jól illusztráljon egy történtet. Ha már ilyen dolgot keresünk, mert ez is érvényes megoldás lehet az időre, akkor szélesebb gesztusokkal dolgozzunk. Értem ez alatt azt, hogy nagyobb pusztulattal fogalmazzunk, és a technikai része is fontos, hogy ezek a csavarok nem olyan nagyon szépek. Nyilván egy Lánchídnak, vagy egy Szabadság-hídnak a részletei, ha már hídról beszélünk, izgalmasabbak tudnak lenni, mert ott a kivitelezés gondosabb volt. Erre én most egy csillagot tudok adni, Oldy, azért, mert a besorolással sem nagyon értek egyet, és a kompozíció is egy kicsit billeg. (hegyi)
értékelés:

Merengés

Merengés

Sajnos - már látom - a fényeket nem jól választottam meg itt, de egyébként azt hiszem, rám jellemző az arckifejezés, a testtartás, szóval ez tényleg én vagyok.

Írja Oldy a leiratban, hogy a fényeket nem jól választotta meg, ezzel nem tudok vitatkozni. Ezeknél a külső felvételeknél azt tudom mondani, hogy arra figyelni kell, hogy mekkora fénymennyiség van, mert nagyon túl tudja világítani az alanyt, főleg a bőrszín az, ami ilyenkor sérül, és ezért ez most annyira nem erős. Jó a gesztus, de én azt szeretem, amikor a modell valamilyen kommunikációt folytat a kamerával. Ez most esetlegesnek tűnik nekem, hogy a kiskabát a kis szíjjal, meg az, hogy most hol vagyunk, hova nézünk, mi történik, nem tudjuk. Ez jobb híján megvan, de csak jobb híján, nem egy koncentrált munka. Egyetértek, mert valóban jellemzőnek mondható ez a gesztus, de a jellemző gesztusaid közül nem a legerősebb. Én, ahogy megismertelek, azok közül az arcok közül, amiket láttam, sokféle arcodat mutattad már, de ez az arcod a várakozás, a figyelés pillanata, és ez nem hordoz akkora dinamikát. Ismétlés. (hegyi)