Régi csavarok, még a felújítás előtti északi összekötő hídon.
Itt is van egy keretezés, nem olyan nagy baj, de ahhoz, hogy több féle helyen használható legyen egy kép, én ezeket a kereteket nem használnám. A megfigyelés jó, és a ritmus is jó, bár én azt mondom, hogy a képnek a bal oldalából egy ujjnyit én vágtam volna ahhoz, hogy ez az egész ritmus elmozduljon egy picit, mert elmozdítja a háttér maga azzal, hogy ezek a ferde vonalak bekapcsolódnak, és a fényviszonyok is olyanok, hogy a tömeget elbillentik a kép jobb oldala felé. Ezt úgy lehet visszahúzni, ha a kép bal oldalából vágunk egy kicsit, és magát ezt a három csavart mozdítjuk egy keveset, és akkor visszabillen a kompozíció. Ez inkább az absztrakt leckébe lehet jó megoldás, az Idő leckébe azért nem tartom túl jó megoldásnak, mert értem én, hogy itt az elkorrodált csavarok azok, amik az időt akarják jelezni, de azért annyira sem építészetileg, sem technikailag, sem a maga pusztulásában nem jellemző ez a helyzet, hogy jól illusztráljon egy történtet. Ha már ilyen dolgot keresünk, mert ez is érvényes megoldás lehet az időre, akkor szélesebb gesztusokkal dolgozzunk. Értem ez alatt azt, hogy nagyobb pusztulattal fogalmazzunk, és a technikai része is fontos, hogy ezek a csavarok nem olyan nagyon szépek. Nyilván egy Lánchídnak, vagy egy Szabadság-hídnak a részletei, ha már hídról beszélünk, izgalmasabbak tudnak lenni, mert ott a kivitelezés gondosabb volt. Erre én most egy csillagot tudok adni, Oldy, azért, mert a besorolással sem nagyon értek egyet, és a kompozíció is egy kicsit billeg. (hegyi)
értékelés:
Új hozzászólás