5. Absztrakt és struktúra

kilátás

Nem csodálom, hogy Ádámnak ez a kép lett a hónap képe, szép munka. Az éles, hegyes, kemény vonalakat szépen oldod fel azzal, hogy ennyire finom tónusokat használsz, miközben nem megy át szépelgésbe, megvannak a sötétek is, ott, ahol kell. Az is jó, hogy elbillen a valóság, hogy semmi se marad meg annak, ami, függőlegesnek, vízszintesnek, és azzal, hogy a nézőpont úgymond hanyatt esik, ez egy forgás, szédülés érzetet is hozzáad, szóval több irányt mixeltél össze, és eból egy szép végeredmény született. Csaba, várom a fotóid, kérlek. (hegyi)
értékelés:

F(x)

Nem tudom, ez mi. Olyan, mint egy lépcsőházi konstrukció, forma, amihez egy könyvespolc is csatlakozott. Mint absztrakt, kiváló. Egy almával például meg lehetne bolondítani azzal, hogy odateszed valahová a polcra, nyilván mondom ezt úgy, hogy nem tudom, ez kivitelezhető volna-e vagy sem. És persze ez személyes is, hogy kit mire inspirál vagy késztet a rend látványa. Jó kép, köszönöm, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Végállomás

Rozsdás gőzmozdony(részlet) a didcoti vasúti múzeumban. A képet elsősorban a hihetetlen színvilága miatt gondoltam elkészíteni. (ezért a kategória) Nincs rajta semmilen módosítás vagy vágás, tényleg igy nézett ki...

Oldy, örülök neked, hogy küldesz képet, várom a többit is. És most be fogok szólni. Tudom, hogy az instagramon erénynek számít, ha kiírják, hogy #nofilter, de azt kell mondjam, hogy az utómunka nélküli kép az esetek 99 %-ában nincs kész. Nem erény, ha nem utómunkázol. Ez csak egy újkeletű hülyeség. Engem, mint nézőt a kép érdekel, annak belső törvényei, esztétikája. Ez nem szocio, vagy dokufotó, de még abba is bele lehet tónusban és vágásban, kompozícióban nyúlni. Ez most nekem olyan, hogy lett egy kép, de sietni kellett, mert indult a másik vágányról haza a vonatod és a masiniszta másodszor fütyült már. Nem tudom, készült-e még kép erről, ha igen, dolgozz vele, hozd egyenesbe valahogy a formákat is, mi hol vágódik, hol van a vízszint, ha nem a megszokott helyen, akkor mi az indoka a forgatásnak, szóval melózz ezzel és küldj újat. (hegyi)

Piramistető, belülről

Keszthely, főtér, ivókút színes teteje belülről. Amikor bementem és felnéztem, nagyon megfogott a látvány. Ezek a színek varázslatosak.

Színes háromszögek

Ismétlés gyanús ez a lecke. Kemény dió így elsőkörben. Absztrakt eddig számomra semmitmondó volt, de így hogy alkotnom kellene eggyet, így egészen átértékelődött,, bennem,, e művészi ág, annyira nehéz, hogy normális címet sem tudok adni a képnek. Rögtönzött fénykép, élesség nélkül. Lapszűrőtartóba applikált háromszög bokehval próbálkoztam.

Nagyhal

Ki tudja miért a zarándokházban felborogatták az asztalokat, de rendesen. Hiszen egy rendben, rend van.

Bubi

Sikerült hozzájutnom egy parádés makró lencséhez, így próbálok felnőni hozzá. Első kísérletként egy szappanbuborékot vettem célba. Ezt sikerült kihozni belőle.

A felület szép, én nem bánom a fekete-fehéret sem, gondolom persze, sokaknak hiányozhat a szín, de nekem tetszik a redukció. Alul van azonban egy rész, ami olyan, mintha valami retus vagy javítás lenne, a közepe felé egy flekk, ami eltér és ami ettől olyan, mintha valami foltként oda lenne téve. Az igazán érdekes rész az a felület mintázata, az az ív, arra kell koncentrálni. (hegyi)
értékelés:

Absztrakt természet

Köszönöm szépen a befogadást! Megvallom az első lecke nagyon-nagy fejtörést okoz, mivel 9,5 éve nem készítettem magamról önarcképet. Ezért az lesz a második bemutatkozó képem. Valójában ez tény leírja az egész hobbifotós mivoltomat: nem szeretek embereket fotózni, csak a természetet, a csendet, a harmóniát. Mindenben a természetet keresem. Még a vonalakban, a formákban is. Ez a kép pedig egy ilyen próbálkozás eredménye.

Üdv nálunk. Először a leírásra: alapvetően a fotóval foglalkozók nagy része gondolja úgy, hogy neki a kamera "rossz oldalán" nincs dolga, ő a fotós. Igen ám, de ha nem tudod, milyen a másik oldal, akkor hogy fogsz tudni érvényes portrét készíteni? És hát erre persze az is megoldás, hogy ahogy te mondod, nem érdekel az ember, nem érdekel a portré, nos, talán majd ezt később érdemes lenne mélyebben is megfejteni, miért van így, hiszen az ember a természet része, tehát ha nem érdekel, hogy fogsz a természettel tudni boldogulni az ember nélkül? Na, ami a képet illeti, ez egy jó, ötletes és ha akarom, humoros kivágás, absztrakció, és az benne a kiemelendő nekem, hogy úgy fotózod egy állat fenekét, hogy az nem egyből esik le a nézőnek, vagyis behúzod egy játékba, és amikor rájön, hogy mit is néz, már vigyorog, hiszen az ellenállását vagy idegenkedését legyőzted. Ez fontos. Némi bizonytalanság az élességgel van, látom én, hogy van, ami elég éles, hiszen az alján ott vannak a szőrök, de valamiért épp a strukturális rész az, ami mégis olyan, mintha nem lenne elég éles. Nem mondom, hogy harcolni kell a borotvaéles képekért, mert a fene akar állandóan olyat nézni. De itt valami gubancot érzek. Vagy az lehet, hogy az exponálás volt hosszabb és a test bemozdulása, a bőr mikromozgásai miatt lett ez, vagy az iso magas és a zaj tréfál meg, de lehet az utómunka is, vagy az, hogy a mélységélesség izé, nem tudom. Az a lényeg, hogy a kép is jó és az ötlet is tetszik. Várom a képeid, a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Izzó

Az a jó ebben a képben, hogy amellett, hogy mindenkinek érthető maga az, hogy mit is lát a képen, mégis ad egyfajta elvonatkoztatást is. Két dologban lehetne finomítani. Az egyik a színe. Ha ennyire sárga, az nekem túlmegy a melegség érzet határán. A másik meg az, hogy ahogy ezek öregszenek, úgy koszosodnak belülről általában, és ez a kosz látszik az elején a spirálnak. Ha egy új ilyennel csinálod, ez jó esetben nincs ott. (hegyi)
értékelés:

Határvonal

A reggeli rutin munka alatt vettem észre a fóliasátor ívein megjelenő árnyékokat, közelebb lépve a fagyással megjelenő kontrasztos textúrát is a fólia felületén. Napi szinten látom többször is de ilyen formában még sose látam.

Péter, üdv a Téren! Ez egy izgalmas dolog, erős kezdés, amit láthatunk, jó a kompozíció is. Egy dolog van, amiben bizonytalan vagyok, mégpedig, hogy az utómunkában mik lehetettek a lépések, mert olyan, mintha vagy a struktúra emelésben (clarity), vagy az élesítésben a kelleténél egy fokkal több lenne. Azt kell elkerülni, hogy a tónusátmenetek visszaforduljanak, mert a reliefszerű hatás már idegenül mutat egy fotón. Magyarán lehet, hogy kevésbé mutatós, de a klasszikusabb tónusértelmezés fotószerűbb lenne, és ez azért lenne jó, mert az absztrakció líraiságát jobban át tudná adni. Ha van mód, szívesen látnék erről újabb megoldást is. És az első lecke, az is fontos lenne. (hegyi)
értékelés:

űrkarácsony

Én ezt szeretem, jól megáll magában is, de lehetne sci-fi film vagy könyv plakátja, illusztrációja is. Ritka, hogy az inverzbe fordítás ilyen jól működjön, hogy nem is érdekel, hogy mi volt eredetileg a kiindulási forma, mert annyira egyben van az egész. Amit érdemes lett volna viszont még a konverzió előtt egyenlíteni, az úgy kábé 4 óránál a sáv, ami most túl világos, ott úgymond ereszt a kompozíció. Javítható, szóval emiatt nem vonok le csillagot, de érdemes figyelni az összképre, mert mindig elviszi a figyelmet a legvilágosabb rész. (hegyi)
értékelés:

November

Érdekesek ezek a tükröződések, jó formai játék. Nem tudom, hogy ez egy autó motorteteje vagy mi lehet eredetileg, ez csak azért fontos, mert amibe lehet, érdemes belenyúlni valahogy, személyesíteni, hogy a tiéd legyen. De így is jó hangulat, köszönöm. (hegyi)
értékelés: