Munkák | Látszótér

Szűrés

Sikerült hozzájutnom egy parádés makró lencséhez, így próbálok felnőni hozzá. Első kísérletként egy szappanbuborékot vettem célba. Ezt sikerült kihozni belőle.

A felület szép, én nem bánom a fekete-fehéret sem, gondolom persze, sokaknak hiányozhat a szín, de nekem tetszik a redukció. Alul van azonban egy rész, ami olyan, mintha valami retus vagy javítás lenne, a közepe felé egy flekk, ami eltér és ami ettől olyan, mintha valami foltként oda lenne téve. Az igazán érdekes rész az a felület mintázata, az az ív, arra kell koncentrálni. (hegyi)
értékelés:

Egy suzhou-i elektronikai gyár termelésirányítási rendszerének teljes átalakítása után esélyünk volt egy napot Shanghai-ban tölteni. Egy híres "képeslapkészítő ponton" készült a fénykép. Pontosabban fényképek, ugyanis ezt egy 5x4 másodperces expozíciós panorámából sikerült összeesetlenkednem. Őszintén nehéz meghatároznom, hogy a látkép szép, vagy se. Nekem csak fotón látva a 'giccses' szó jut az eszembe, de a monumentalitása miatt órákig tudtam volna nézni a helyszínen a fényjátékokat.

Aki ismer, tudja, hogy a panorámaképek igazán nem az én műfajom, ezt a hiányosságom nézzétek el nekem. Elismerem a technikai dolgokat, mindazt, ami a képen szerepel, szép, esztétikus, jól megcsinált fotó, tényleg nem tudok semmibe belekötni, és nyilván, például egy cég fogadóépületében igen jól mutathat ez, ha van benne elég anyag, hogy 2-3 méteresre fel lehessen húzni, szóval minden oké. Három csillagos is. De pont az van, amit írsz is, hogy nem tudok továbbmenni annál, hogy szép, hogy tényleg jó ideig lehet nézegetni, ha elég nagyban látom, az meg nem ennek a képnek, hanem magának a panorámaképeknek sajátja, hogy általában el is felejtjük őket, mert nincs olyan momentum benne, ami emlékezetesen meg tudna ragadni. (hegyi)
értékelés:

Üzleti úton voltunk pár kollégával Pécsett és mivel nagyon szeretem ezt az épületet, megmutattam nekik. Ha pedig már hogy-hogy nem nálam volt a gép is, nem tudtam megállni, hogy el ne készítsem ezt a képet. Színkorrekciót nem alkalmaztam és ezúttal arra is ügyeltem, hogy ne csak a gép legyen adode RGB-re állítva. (Azt se felejtettem el, hogy Hegyi úr kért tőlem ismétlést az első leckére is. Amint elkap az ihlet arra nézve, pótlom az elmaradást.)

Kedves Sándor, az a helyzet, hogy ez formailag teljesen rendben van, jó ritmus, jó helyen vannak a figurák is, talán ha picit közelebb vannak a kamerához, akkor lehet, hogy még izgalmasabb lenne. Viszont a gondom az, hogy annyira sötét van már és az utcavilágítás annyira gyenge, hogy nincs elég fény ahhoz, hogy az arcukon elég fény maradjon. Ezen valamennyit lehet az utómunkában segíteni, valamennyit talán exponálásnál is, de a legjobb megoldás az, ha olyankor készül a felvétel, amikor még nincs ennyire este. Persze, ha épp akkor vitt az utatok arra, ez a tanács csak elvi. (hegyi)
értékelés:

Sziasztok! Nagyon régen vártam, hogy elküldhessem az első képemet, mint feladatmegoldást, bár a megoldáshoz lehet indokolt itt még az idézőjel... Tavaly regisztráltam, viszont mostanra állt össze a minimális technika, amivel már szívesen készítettem el a képet, amivel be szeretnék mutatkozni. Ha lelkesedés nyomait véli felfedezni rajta a szemlélő, akkor nagyon jófele tapogatózik.

Helyszínt, körülményeket tekintve a kép az otthonunkban készült kisfiam kisszékén ülve egy a6000-es milc kamerával, kanapéra maszekolt kis rendszervakura szerelt softbox-al és egy könyvek mellé támasztott vázlatfüzettel egy kis derítés gyanánt. Hogy miért készült?

Volt főnököm nagyon szerette a fényképészetet és olyan képeket készített, amik nagyon inspirálóak voltak. Sok szép, örömteli, felkavaró, művészi, bizarr és tulajdonképpen az érzelmek széles skáláját megindító képet láttam már és mindig mozgatott a dolog miben rejlik a titok nyitja. Hogyan lehet olyan módon megörökíteni egy adott pillanatot, hogy az ember ne tudja róla levenni a szemét. Elkerülhetetlen volt, hogy egyszer én is kipróbáljam és a lehető legtöbbet tanuljak róla. Kíváncsian várok minden kritikát.

Kedves Sándor, üdv a Téren, öröm, hogy előbújtál és belefogtál a képbeküldésbe. Ez egy alapvetően jó irány, jó önkép, őszinte, szerethető. Van azonban technikai problémám vele. Valószínű sRGB-ben lehet a géped hagyva, ha lehet, a menüjében ezt állítsd át Adobe RGB-re, mert az sRGB egy idejétmúlt és erősen csonkolt színtér, a kőkorszakból maradt velünk, sajnos a gyártók lustasága okán még velünk van, bár már kimúlhatna igazán. Erre azért is szükség van, mert az sRGB egyik fő baja a színvisszaadás, a túlszaturáltság, kitörések, rossz átmenetek keletkeznek így. Az is fontos persze, hogy az utómunkánál is maradj az Adobe RGB-ben, és amikor webre mentesz, akkor se legyen konverzió. Photoshopban a Save for web parancs felhoz egy ablakot, ott van egy jelölőnégyzet, ott azt ki kell kapcsolni, ahol írja, hogy convert to srgb, és a dolog helyreáll. Egyébként meg, ha a gépeden ez nem kikapcsolható, akkor meg érdemes átkonvertálni a munkafolyamat kezdetén az utómunkánál, és figyelni a színegyensúlyra, a szaturációból simán 15-20%-nyi is visszavehető, hihetőbb színvilágot kapsz. Most ez el van a sárgába tolódva, ettől lesz a bőrszín narancsos. Jó munkát, várom a folytatást, még erre a leckére is simán jöhetnek képek. (hegyi)
értékelés: