2. Építészet, enteriőr

Főváros ünneplőben

A Gellért hegy tetejéről az egész város látható. Ez az egyik fő célom volt amikor BP en voltam hogy a goldenhour ban csináljak egy képet amikor a nap meleg színei még karcolják az eget de a város már izzik az elektromosságtól. Számomra sikerült az elképzelés. :) Olcsó 4 ezer ft os állványommal a söröző részeg külföldi turisták kezein lábain át sűrű "sorry " keretein belül készítettem ezt a panoráma képet. Az állványom gyakorlatilag használhatatlan volt úgyhogy időzítővel fényképeztem. A leg lágyabb fuvallat is bemozgatta a gépet mivel a tripod om nak nem volt hely hogy maximálisan kinyissam. Ebbe volt meló ebbe a képbe. Nekem ezekért a pillanatokért éri meg fotózni. :)

Buda vára

Buda. A nap mikor alvásnak indul mielőtt becsukná szemeit még álmosan ledobja aranyló köntösét világunkra. És felöltözteti ugyan abban az ékességben és ragyogásban. Mindent hirtelen arannyá és drágakővé változtat ez az erő. Hirtelen azt hihetjük hogy az örök valóságban vagyunk. Megáll az idő ilyenkor és megszűnik a tér. Mély levegőt veszel ami ugyan ezzel a langyos érintéssel tör utat magának a tüdőig és meg sem áll a szívig. Szívod magadban ezt az érzést és szemlélődsz. Az arany idővel rézzé, majd sárgarézzé fakul. Már tudod hogy ez csak káprázat volt. Az idő rabja vagy de hálás vagy hogy ha csak egy kis időre is átélheted azt a csodát ami az élet.

Belső udvar

Természetesen kedvenc helyszínemen Budapesten kattintottam a képet. Lenyűgöznek a nagy épületek belsejében lévő belső kis kertek amiket teljesen körül ölelnek a falak korlátok emeletek. Kicsit magába húz ez az egész. Romos omladozik minden. Nagyon trash érzése van az embernek. Régi életek szaga érződik ezeken a helyeken. Először bántó szagot érzel a nyomorúság és reménytelenség érzése majd az egész valahogy illattá romantizálódik. Talán azok a könyvek történetei, vagy a filmek amik itt játszódtak. Van valami kettős érzés ami egyszerre vonz és taszít. Zárva vagy. Amerre csak nézel falak kosz és az idő munkája szembesít a kevés beszűrődő fényben. Felnézel és ott van az ég a szabadság üzenetével a remény romantikus illata. Valami ilyesmit érzek az ilyen belső kertekben. Dolgoztatok már ezzel a témával? :) Akinek van kedve megtisztelni a véleményével szívesen fogadom! :)

Isten Háta Mögött

Szeretem ezt a képet nem tudom megmondani miért. Talán mert ilyennek képzelem a purgatórium várószobáját. Talán mert benne van az elmúlás . Talán mert egy olyan helyet találtam a világban ahol mindegy ki milyen autóval állt a parkolóba és mindegy milyen a cipőjének a márkája. De vajon elbújtunk Isten és az az angyalai mögé vagy beálltunk isten katonái közé ?

Kálvin fényei 2

Kétezer-tizennyolc egy tavaszi délutánja a Kálvin téren.

Ez a kép egy dolgot bizonyít, hogy a pénzhez nem jár ízlés, ha a tervezőnek nincs fogalma egy város életéről, forgalmáról, akkor így el lehet cseszni egy teret. Minden egyebet leírtam az előző képre. (hegyi)

Kálvin fényei

Kettőezer-tizennyolc egy tavaszi délutánja a Kálvin téren.

Na. Nézzünk szét ezen a képen. István téged kérdezlek most, hol van ennek a képnek tartalmi középpontja? Mire megy ki a fuvar? Mert az igazán érdekes része, az ablakokról visszaverődő fények játéka az aszfalton, a gyalogosok között. Maga az épület nem fontos, sőt ellene dolgozik az egésznek. Ha tudjuk, hogy mit akarunk, hogy mi a fontos és a lényeges, mindig ezt mondom, hogy az meghatározza az eszközt, a módot, mindent ahhoz, hogy fókuszáltan, összeszedetten elkészüljön az a kép, ami a nézőnek is egyértelmű lesz. Ez, amit most látok, ez rendezetlen mondanivalójában, sok rajta a felesleges rész, úgy is mondhatnám, mellébeszél. Ha a kép izgalmas részét kivágom, az mindössze a kép tizedét teszi ki. Azt értékelem, hogy megragadja figyelmedet ez a fényviszony. Ez így egy naplójegyzet. Ha az exponálás mellé rögzítetted a dátumot, az órát a percet, akkor legközelebb visszamehetsz úgy, hogy már tudod, mikor történik ez a varázslat, és erre felkészülve megkomponálhatod a képet. Ismétlést kérek. (hegyi)

Alagút és híd

Ezek a képek azok, amiknél nem tudok mit mást mondani, naponta 23 turista csinálja meg, talán annyival másabb ez a kép, hogy este készült, amikor a turisták már berúgtak. Nem könnyű dolog egy nagyváros (másoknak világváros) nevezetességeit lefényképezni úgy, hogy abban legyen bármiféle egyediség. Ez egy korrekt kép, de semmi dolog, semmi extra nem történik. Adhatok rá három csillagot is, meg nullát is. Ha nem tudnám azt, hogy mennyi ideje fotózol, akkor nem tenném fel a kérdést, hogy István, ezt a képet minek fényképezted le? (hegyi)

Híd és hegy

Gellért-hegy az Erzsébet híd budai lehajtója alól.

Mértanból nem vagyok tökéletes, ezért lehet, hogy hülyeséget beszélek, amikor parabolaívnek nevezem, amit látok. Ráadásul a képen négy ilyen ív is felfedezhető. Ez jó ritmusokat ad, de elég lenne belőle három, mert a bal szélhez közeli ív több bajt hoz a képbe, mint amennyit hozzáad esetleg. És van még egy bajom, amit nehezen mondok el, mert tisztában vagyok vele, hogy vitatható az igazsága, de mégis elmondom. Az rendben van, hogy ezeket az íveket észrevetted és ez fontos. De ettől még ez a kép nekem üres és unalmas. Valamennyi érdekességet visznek bele az autók, de ez kevés. A kép több mint egyharmadán az előtérben, és még a középtérben is, nem történik semmi. Ilyenkor szoktam javasolni, milyen jó is lenne ott egy hajléktalan, vagy bármi emberi figura, persze tisztában vagyok vele, hogy ez nem könnyen kivitelezhető. Ettől még a problémám megmarad. Valami van, de nem az igazi. (hegyi)
értékelés: