2. Építészet, enteriőr

kazánház_2

Lyukasztás az egykori kémény kitörésnek és a mennyezetet, falakat behálózó csövek rajzolata. Megcsonkított épület és a használat itt maradt lenyomata.

Ezzel így kevésbé vagyok elégedett, a kompozíció nem győz meg. Lenn van az a létraszerű mittudoménmi, abból kéne több, fenn viszont simán vágnék, hiszen a kémény érthető, ami utána van, az már nem fontos. Nem tudom, hogy lehet-e ezt ismételni úgy, hogy az vedd figyelembe, hogy ami a képhatáron kívül van, az neked ott hozzá tud adni az élményhez, mi, a nézők viszont ebből semmit se látunk. (hegyi)

kazánház_1

a padló és a csőalagút keretezése, a simított beton és a szennyeződések. Száraz falevél lágy és a befoglaló beton kontrasztja. Próbálkozás a kép három térnegyedre osztására.

István, örülök a próbálkozásnak, ahogy írod és annak is, hogy újra látlak, várom a munkáid továbbra is. A kompozíció tetszik. A tónusokkal van problémám, leginkább az, hogy a mélyebb tónusok már közel feketék maradnak, így a kép azon része, ahol sötét van, tényleg kivehetetlen és emiatt billen fel az egyensúly. (hegyi)
értékelés:

Lenyomatok

Zsófi, elmondom, mi a bajom a képpel, ami javarészt mondhatóan egyéni problémám, bár, fene tudja, majd eldöntöd. Nem tudok mit kezdeni azzal, ha a 3:2 vagy a 4:3 képaránytól nagyon eltérő fotót látok, mindig az az érzésem, hogy a készítő nem tudott mit kezdeni a kompozícióval és ezért vágta körbe kisollóval az egészet. Nem voltam ott a helyszínen, nem tudom, mi volt, de szerintem bárhogy is volt, a földből és a falból is lehetett volna többet adni lenn és fenn. Vagy vágni oldalról. Miért kell ez az elnyújtott képarány? A másik, hogy ha jól látom, van egy ajtószerű áttörés, ami mögött is grafika van. Ez lehet izgalmas, de akkor ezt valahogy érzékeltetni kell azzal, hogy a teret szabdalod, és odakomponálsz valakit például a másik térbe. Persze, könnyű mondani, ha nem járt épp arra senki rajtad kívül. Ilyenkor jöhet jól az állvány és az időzítő, hogy át tudj oda szaladni, vagy egy barát, aki beáll neked oda valahogy. Szóval szívem szerint ezt úgy adnám vissza ismétlésre, hogy ezzel a térrel, mint egy színpaddal, kezdj valamit. Már ha megoldható. (hegyi)

Váci

Nem a személyes kedvencem, mivel a város ezen része nagyon zsúfolt és tele van felesleges üzletekkel, ugyanakkor ez akkor sem hétköznapi. Szeretek úgy végigmenni rajta, hogy nem ezekre figyelek...

Szeretném érteni azt, amit a leiratban írsz, de ott abban némi ellentmondást érzek, hogy nem érdekelnek a reklámok és üzletek, mégis elég sok elég jelentős helyen szerepel a képeden. De maradjunk a fotónál. VAn egy vöröses beütése a képnek, ami lehet attól is, hogy nagyon hajnalban készült, de lehet fehéregyensúly kérdés is. A tónusrend az, amiben én módosítanék, mert most a mélyebb tónusoknál eléggé bebukik a kép. Nem HDR kell, mert az nagyon nem illene ide, de azért a mélyebb tónusokon lehetne valamennyit emelni. Nekem ez kellene ahhoz, hogy a kompozícióban megjelenő hangulat erősebb legyen és egyértelműbb. V-rom a munkáid. (hegyi)
értékelés:

A hatalmas körhinta

Samsung galaxy s8al fotóztam.

A helyzet az, hogy ha ez pontosan van megfotózva, érdekes játék lehet a körhintával és az épülettel mögötte, de ehhez elsőként is középre kell állni, másrészt a felső végpontján kell a játékot fotózni. És hát igen, mondjuk 3 órával korábban. (hegyi)

Retro város

Sokan látják,érzik retro helynek Budapestet, magyarok és külföldiek egyaránt. Én is egy elidegeníthetetlen romantikát látok a képen. A Duna az épületek és a hidak egyfajta romantikus városképet adnak.

Trinity

Felmerülhet pár emberben, hogy mégis hogyan kapcsolódik ez a cím a képhez, mi értelme van. Mondhatnánk, hogy semmi, de adok neki. (Nem én adtam a címet, csak a jelentést. ) Trinity = Szentháromság, ugyebár. Az Atya az égbolt, a Fiú a sárga fal, és a Szentlélek a tükröződés. Igen tudom a Szentléleknek a jele a felhő, a fény... de én ezt a szerepet adtam neki. (Az Atya, mint égbolt, mert minden értelemben felettünk áll, mint apa, ő nevelt, ő az akire felnézhetünk, aki segít. A Fiú, mint sárga fal? Az örök fény, a közvetítés jelképe emberek és istenek között. (Nem össze keverni a zöldbe hajló sárgával... És a Szentlélek, mint a tükröződés, egy nem megtestesült dolog. Egy olyan dolog amit sosem tudunk megfogni, egy illékony ,,anyag"...)

Ablak

Idővel a különleges dolgok is átlagossá válnak. Egy budai galéria ablakában fogadott ez a látvány. Több minden is megfogott a kilátásban, aztán eszembe jutott hogy vajon milyen lehet annak aki minden nap ezt látja? Ezért komponáltam szándékosan a kép szélére a parlamentet, talán előcsalogatja ezt az érzést. Az ablakkeretet csak érzékeltetni akartam hogy ne vonja el túlságosan a figyelmet, ezért úgy állítottam be a fényerő/kontraszt arányt hogy kevés részlet látszódjon belőle.

Ódon Parázs

Egy hosszú és fárasztó nap után, amit az új szerzemény próbálgatásával töltöttem. A kék óra már rég óta a végét járta, mikor megpillantottam ezt az "Ódon Parázst" a téren.

„Meredő holdszem
Múlt romos hagyatéka
Dimenziók közt.” Csergő Tamás

Kettesben

Szépen futnak a vonalak, jó a ritmusa a képnek, a tőled megszokott minőséget kapjuk formában. Amivel bajom van, az a szürkeség, az a fád fátyol, ami az egészen rajta van. Lehet ez kontrasztosabb és világosabb, jót tenne neki a dinamika, hiszen a forma is erre utal. És Áron, akármi is van a karanténnal, ha lehet, várnám a képeid, talán épp most lenne itt az ideje annak, hogy kicsit befelé is dolgozz, magaddal, ami eddig a sok épületfotó mellett elmaradt. (hegyi)
értékelés:

Horgászhal

A budapesti M4 metró lejáratát a Bikás parknál a kék órájában fényképeztem. Bár nem ez volt az alapötlet, csak utólag vettem észre, de a sikerül nagyon elvonatkoztatni, akkor kirajzolódhat egy horgászhal is a kompozícióból :)

Na, most meg vagyok lőve ezzel a horgászhallal, én csak enni szeretem a halat, abból is a tengerit. Szóval lehet, hogy kirajzolódik, elhiszem, csak én nem látom, mivel nem tudom, mit kell keresni. De ez mindegy. A kompozíció jó, a kék óra ahogy írod beltérben nem biztos, hogy elég fényt ad, ami kültérben fontos és izgalmas lehet, az beltérben jócskán módosul. Ha a struktúra érdekes, akkor ahhoz több fény kell, vagy még hosszabb expozíció. De ennek ellene szól az, hogy ha nagyon hosszú az idő, akkor a beltéri világítás még jobban be tud égni. Ennek ellenére az atmoszférája jó a képnek, utómunkában lehet, hogy kicsit kijjebb hoznám a szürkéből. (hegyi)
értékelés:

Elszalasztott lehetőség

Portugália

Itt is a függővel van valami. És itt nekem sok az ég. És még valamit hadd mondjak. Oké, neked az épületfotó megy, élvezem a képeid, jól csinálod. És nem azt akarom mondani, hogy ne küldj ebbe a leckébe, mert mondom, üdítően jó képeid vannak. De ez a komfortzónád, és nem nagyon látom, hogy ki akarnál jönni, márpedig ki kéne. Első lecke. Kérlek. És ezek mellett a képek mellett azért a többi leckét is próbáljuk megoldani. (hegyi)
értékelés:

Elvesztett emlék

Portugália

Jók a színek és tetszik, hogy mindig igyekszel valami cselekvést, embert belekomponálni a képbe, ez az arányok miatt is fontos, meg hát egy épület mindig valami viszonyrendszert is kialakít maga körül. Abban nem vagyok 100%-ig biztos, hogy a függőleges most valóban az, bonyolult a forma és a perspektíva ahhoz, hogy ez egyértelmű legyen, nekem mintha dőlne balra. Lehet, hogy ez a kerítés miatt van, nem tudom. (hegyi)
értékelés:

Színház

"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő."

Imre, ezt én nagyon szeretem. Tónusaiban is jó, tetszik, hogy olyan, mint egy kirakós, amit akár más sorrendben is össze lehetne rakni, miközben az alap, a bejárat szigorúan őrzi a rendet is, és ez a kettősség az, ami miatt a képed játékossága mellett hordoz feszültséget is. Talán, nem tudom, mert nem voltam ott, valamennyi a környezetből oldalról még bekerülhetne, hogy a környezet adhasson egy harmadik síkot is. (hegyi)
értékelés: