2. Építészet, enteriőr

« első
‹ előző
…
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52

Alsósófalva a világ végén, közelebbről Parajd mellett van. Itt lakik a mesebeli szegényember.

Szép a képben, hogy ilyen festékfoltoknak tűnnek a háztetők, meseszerű az egész, bár jobb oldalon kilóg a kompozícióból a barnás tető forma, ha egy picit a kamera fordult volna, akkor ez a luk ott nincs, és ha még ezzel picit játszik az alkotó, akkor itt is felvethetjük, hogy Gábor hol van ebben a képben, és nem arról szól a kritika, hogy benne kellene állni a képben, hanem hogy ha megérezte ennél a képnél a festékfoltocskákat, tetőcskéket, mint egy plein air impresszionista foltrendszer, akkor ezt erőteljesebbé, tudatosabbá kellett volna tenni az alkotásban. Tehát az érzet megvan, hogy kötődni szeretnél ehhez a világhoz, van róla véleményed, de mindez formailag még nincs megérlelve, nincs összesűrítve. (szőke)
értékelés:

Erdei illemhely
Mártély

Értem, hogy most kapunk egy épített környezetet, ezt kompozícióba rendezzük, mert a fák és az átszűrődő napfény és a foltok a földön, de hol van ebben a Bara? Nincs benne az alkotó, nem a budiban, hanem most felrajzszögeztünk a falra egy képet, ami jó kép, de hol van ebben Bara története, azon kívül, hogy rácsodálkozott arra, hogy van ilyen budi is még a világban. Bara, kérlek ismételd ezt a leckét (ne ezt a képet), amin átjön a személyes érintettséged, történeted is. (szőke)

Bécsi háztető.

Itt is a megfigyelő szerepet látjuk, és ehhez azt fontosnak tartjuk még elmondani, hogy bár nincs szigorúan véve, hogy a leckéket sorrendben kell elkövetni, de azért nem véletlen az a sorrend, ahogy a leckék egymásra épülnek, és ez a sor egy utazás saját magunk belső világában, erre épülnek rá a 10-es utáni leckék, vagyis mindebből az is következik, hogy ez a belső megfigyelés, ez a szembenézés és önábrázolás mivel még nem érkezett el hozzánk és nem tudtunk István képein keresztül ezzel foglalkozni, szinte magyarázza azt, mi az, ami miatt ez a kép nem hordoz személyes üzenetet a megfigyelés tényén kívül. Ezt a sorrendet persze fel lehet rúgni, de akkor győzz meg arról, hogy ezekben a magasabb számú leckékben ezeket a helyzeteket meg tudod oldani és akkor nincs semmi probléma, most ez a kép így nem elfogadható a 13-as leckére, és azt kérjük, hogy az első, második, harmadik leckében mélyedj el még előbb. (szőke)

Szinház

Feri egy nagyon jó diákunk, őt lehet látni az ablak sarkában bal és jobb oldalon, legalábbis azt, amire Feri vágyik, ő nagyon jól el lenne a reneszánszban, ettől függetlenül gondolom addig metszegette a képet, amíg most 100%-osan kitöltődik az a motívum, amin belül ez a színházszerű ablakforma megjelenik. Majdnem minden szimmetrikus, kivéve a bordó függönyt, és a domborműveket, valami mégis hiányzik a képből. Egyik, hogy attól, hogy ennyire levágta a széleit, a kép nagyon steril lesz, nem kerül se térbe se időbe - ez utóbbi is nagyon fontos a fotónál, filmnél - a másik, hogy Ferit hiányoljuk a képről, nem a felhőt, vagy nőket az ablak mögött, de szeretnénk látni, mi a személyes köze ahhoz a környezethez, amit ábrázol. Ennél azt látjuk, hogy Feri megfigyelt egy helyzetet, de nem tudjuk, mi köze ehhez a történethez. A megfigyelés jó, de menjen beljebb Feri magába. (szőke)
értékelés:

köz
Ha már épület, akkor előkapartam az archivumból, mert ezt szeretem.

Szorgalmira küldted, de mivel van ilyen leckénk, így áttettük oda, viszont leckeként azt a mélységet nem érezzük, amit közvetíteni lehetne ezzel a képpel. Van két épület, ami alaphangon rendben is van, de van egy sikátor vagy rézsü a két épület között, ami igazából a fontosabb üzenethordozó lehetne, viszont ebből a gépállásból ez nem érzékelhető, ez a fentről való lenézés nem ad lehetőséget arra, hogy belehelyezkedjünk a helyzetbe. Ez a kis út kifut a fákhoz, előtte egy út lehet, és ez is használható lett volna arra, hogy az is megjelenjen, ami végtére is azt érzékeltethetné, hogy mi köze van az alkotónak ehhez a két épülethez és a köztük lévő úthoz. Most ez nem történik meg, a fentről fotózás egyben kívülállás is marad. Lehet azt mondani, hogy gyerekkorom emlékei, mert itt nőttem föl, de ha ezt akarjuk ábrázolni, akkor személyes lehetne, ha lenn lennénk a földön. A kérdés megint a vállalás, hogy a két tető ritmusa és az ott történő helyzet a fontos, vagy az út, vagy a rézsü, vagy micsoda. (szőke)
értékelés:

Muskátlis ablak
Élet a vakolaton túlról

Nagyon személyesnek mondható üzenet, jól kapcsolódik a témához, érzelmi kapcsolat fűzheti az alkotót ehhez az objektumhoz. Jó, hogy ebben a szórt fényben látjuk ezt a felületet, és ez a fény hozza létre, hogy a jobb oldalon ezek a rusztikus felületek ritmusokat hoznak létre, másrészt ez egy parasztház átalakított motívuma, és ez jót tesz a felületnek, hogy az ablak nem középre van komponálva és ezekkel a javításokkal, vályogfoltokkal, meszelésekkel, cementcsorgásokkal jó ez a jobbra komponálás. Mivel a kamera tengelye nem párhuzamos a fallal, olyan mintha az ablak jobbra kibeszélne a képről. Ez a jobbra húzás indít el egy belső mozgást, és a feszültséget, amit a kép közvetít, ez a ritmizálás hozza létre. Két dolgot mondanánk, az egyik a technika, hogy lehet-e ez egy picit élesebb, mert elmosottak a vonalak, ez nem nagy baj, ha nincs mód élesebbet adni, de ha technikailag megoldható, akkor az élesség a rajzolathoz hozzáadna. Ilyenkor, amikor szemmel nehéz megállapítani az élesség pontját, a filmezésben egy kihúzott mérőszalaggal centire pontosan lemérik a tárgytávolságot, és így tudnak éleset állítani. A másik, hogy ez egy külső világ, de van egy belső világ, ami az ablak mögött van, ami most főleg az egyik ablakszárnyon fekete. Mi van, ha felkapcsoljuk benn a lámpát? Vagy a másik verzió, mivel jobbról felülről érkezik a fény a ház oldala felől, egy tükörrel vagy alufólia vagy más fényvisszaverő felülettel lehet játszani, és ezekbe a sötét felületekbe bele lehet játszani a fényt. Grunwalsky Ferenc például tojástartókat használt, amibe alufóliát nyomott bele és ezek a felületek össze-vissza tükröztették a fényeket és érdekes reflexhatásokat hozott így létre. (szőke)
értékelés:

Középpont

Valamilyen szakrális épület a 10-es 20-as évekből, ez valaminek a kupolája lehet, mint egy kis kaleidoszkópnál ezek a formák egymásba kapcsolódnak, és ez a középpont elcsúszik a bal oldalra és valahogy ettől a kupola ívei is megjelennek középen. Alapvetően a kép szimpatikus és mandalaszerű meditatív játékot látunk egy valós helyzetből kiemelve, valami azonban hiányzik a képből, ami egyrészt megintcsak azt mondom, hogy az alkotó személyes üzenete, személyes kötődésének megjelenése. A geometria keresést értjük, de megintcsak egy védekezést látunk, ahol a valós belső történést nem láthatjuk. Ez a kép jó önmagában, de mélyebbre lehet menni, mélyebbről lehet felhozni a belső történetünket. Fontos dolog észrevenni egy ilyen képi helyzetet, és azt mondjuk, hogy ezt inkább átsoroljuk a 13-as leckére, mert a köldöknél személyes emberit keresünk inkább. Ilyen kerékformát, amire azt mondhatjuk, hogy köldök, találunk a kocsikeréken, egy üveggolyóban vagy más tárgyban is, de ebben a képben az, amit Bara tud, nem tud előhívódni, pedig Barában megvan ez a többlet tudás, csak elő kell hívnia. A 13-asra 2 disznó, mert ha épület, akkor viszont pontosabbnak kell lenni egy ilyen geometriánál. (szőke)
értékelés:

Sokszögekbe zárva

Egyrészt, mivel egy időben érkezett ez az alkotás a 13-as lecke feladásával, így ezt engedelmetekkel oda átsoroljuk. Nagyon szeretitek ezt a problémát a tükröződéssel, ez egy moziterem, aminek a plafonja van felhasználva, és érdekes ez a kettős megjelenés, az alsó gépállás és a tükörképben, mintegy tettenérve az alkotó munkamechanizmusa az exponálással. Annyi megjegyzésünk lenne, hogy talán érdemes lett volna annyit még mocorogni, hogy a Jóska arcmezőjében a haj mellett a plafonba ágyazott lámpát a fej mögé komponálni, hogy ne égjen ki és ettől ne legyen furcsa a forma. (szőke)
értékelés:

Csendes szeretettel

Nagyon jók a ritmusa a rácsnak és a kovácsoltvas résznek, ez egy három disznós megfejtés lesz, ha lesz majd épített környezet lecke, mert ez nem csendélet. Most ez így egy disznócska. (szőke)
értékelés: +

Ez a feladat az ember által épített környezetről szól. Külső helyszínek, mint az épületek, közterek, a város, a falu közösségi színterei, és belső helyszínek, házak, lakások, irodák belső terei, hangulatai. Ezeken a képeken az ember csak mint a méretarányhoz szükséges képalkotó elem jelenik meg, az elsődleges szempont a tervezés, az építészeti struktúrák megjelenítése.

Természetesen ne feledkezzünk meg a világítás fontosságáról, a fényekről, árnyékokról, a kompozícióról, és arról, hogy a bemutatás lényege a személyes élmény, annak megosztása, amivel adott helyszínen az alkotó szembesül. Egy üres tér jellemzi azt, aki benne él, a tárgyai, azok elrendezése, a káosz vagy a rend, a színek, a formák, hangulatok.

Ami a technikát illeti: a kép mérete minimum 1280 pixeles jpg, ne használj erős tömörítést, mert akkor a végeredmény csúnya lesz, bekockázhat. A file neve a következőképpen néz ki: vezeteknevkeresztnevÉÉHHNN_1, azaz a neved, a dátum, amikor feltöltöd, valamint az alsó aláhúzás után egy sorszám, hogy azon a napon hányadik kép lesz feltöltve. (példa: hegyizsolt151116_1.jpg). Magyar ékezetes karaktereket ne használj!

Egy nagyon fontos szempont van: a személyesség, annak megfogalmazása, amit neked az adott környezet jelent, tehát NEM képeslapfotókat várunk és nem kérünk olyan felvételeket, amelyek egy prospektusban mutatják meg az adott nevezetességeket, mert ebben a leckében is az az alap, hogy rád, a te gondolataidra, kapcsolódásaidra, kötődéseidre vagyunk kíváncsiak. Emberi történetek lenyomatait keressük, az építészeten keresztül. Hogy élsz a környezetedben, mi keltette fel a kíváncsiságod, mit láttál munkába vagy iskolába menet a városban, mit fedeztél fel egy kirándulás alkalmával új, ismeretlen helyeken. Kattints ide a feltöltéshez!