2. Építészet, enteriőr

A kilátó

Amikor megláttam, akkor tudtam, hogy fekete fehér kép lesz belőle. A hangulata tetszik. Irány a véggelen.

Az a helyzet, hogy nem vagyok meggyőzve arról, hogy ez a kép innen, alsó gépállásból át tudja adni azt, hogy ez egy kilátó. Lehet, hogy ha egy kicsit hátrébb lépsz, akkor jobban átjön az épület mérete, de nem voltam ott a helyszínen, ezért ezt nem tudom megmondani. Így, kiragadva környezetéből és hanyatt döntve nekem most inkább olyan érzésem van, mintha ez egy járólap lenne, vagy valami híd. A tónusai viszont nagyon anyagszerűek, úgyhogy ez mindenképp pozitív dolog. (hegyi)
értékelés:

Polin 3.0

Kaptunk ebből már, érződik a szerelem. Az első a kép, a második nem áll össze úgy, ahogy az első igen. Szóval az elsőre mondom, hogy ez így jó, ahogy van, kis piszok alul az a fekete háromszög, azt ki kell javítani, de egyébként jó ez a ritmus, mintha zongorabillentyűk lennének a fényben. Az első kapja a 3 csillagot. (hegyi)
értékelés:

Ipolyság - egy tavaszi reggelen

A fényviszonyok tetszenek, De azt te is látod, hogy ami így kialakul, az a körív részlet az tulajdonképpen meghatározza azt is, hogy hol kéne húzódni a képhatároknak. Balra van egy nyílt rész, ami nem fontos, és az ég elég sematikus ahhoz, hogy abból is nyugodtan le lehetne hagyni jócskán. Én nem mondom azt, hogy könnyű tájképet fényképezni, legalábbis jó tájképet, olyat, ami elég izgalmas és egyedi. Az nem elég hozzá, hogy az ember szerelmes legyen egy helybe, vagy a szülőföldjén legyen. (hegyi)

Állványozók

Még tavaly nyáron készült. Technikailag egy gyengus mobillal lőtt, több képből álló összefűzött fotó.

A technikával nem foglalkozom, de a kompozícióval igen - ez egy tök jó kép lenne, ha egyrészt nem lenne alul az a sok ember, vágható lenne, másrészt ha nem lenne ennyire sötét. Nagyon kontrasztos, kevesebb is elég lenne úgy, hogy a középtónusokat világosítod. (hegyi)
értékelés:

Tel-Aviv repülőtér

Ez egy nagyon izgalmas építmény és nem mondom, hogy könnyű elsőre jól megfotózni, mert a vonalak, a fények mind képesek az embert összezavarni, de annyi látszik, hogy valószínű nem álltál tökéletesen szemben, a gép bal felső része hanyatt lett döntve valamelyest, ebből adódhat, hogy míg a kép alján a vonalak még jól futnak, addig a függőlegesek a bal oldalnál már dőlnek, és a hátsó vonalak is ferdébbek. Ezekre oda kell figyelni. A másik, hogy a méret érzékeltetéséhez nem árt, ha valami figura valahol megjelenik - oké, most is van szereplő valahol a háttérben, de elég pici és bele is olvad a környezetbe. Szóval jó helyszín, ha újra arra jársz, adj időt magadnak, hogy újra megfotózd. (hegyi)
értékelés:

London

Ezt a fotót néhány éve készítettem. Véletlenül voltam ott naplemente idején, a színek valóban ilyenek, vagy nagyon hasonlóak voltak.

Kedves Koppány, ez egy alapvetően képeslapszerű fotó, gondolom a cél is valami hasonló lehetett. Szép a naplemente, a színek, felismerhető a hely. Ugyanakkor az a helyzet, hogy ezek a képek tömegével megtalálhatóak a stockfotós oldalakon. Ez alapvetően nem baj, azért vagyunk itt, hogy kipróbáljuk magunkat minél több helyzetben, és erre ez a kép is alkalmas, csak azért mondom el neked, amit írok, mert hogy nehogy bevidd magad valami olyan utcába, aminél aztán baromi nehéz lesz majd kapaszkodókat találnod. Máshogy is megfogalmazom. Az ilyen képek szemcukorkák a fotóval nem foglalkozó nézőknek, ismerősöknek, barátoknak. De becsapod vele magad, ha elhiszed, amit mondanak rá, mert valóban, nehéz dolga van annak, aki őszinte akar lenni, hiszen minden rajta, akkor mi a baj? A személyesség hiánya. Az ebből fakadó egyéni látásmód, egyediség hiánya. És hacsak nem akarsz stockfotóból megélni, ami nehéz kenyér, akkor én óva intelek ettől. Ami amúgy a tömegelhelyezést illeti, az a helyzet, hogy a két hajó most rossz helyen van, és ez például az a része ennek az alkalmazott műfajnak, ami borzalmas türelmet igényel. Órákig kell figyelni a helyszínt, mikor merre mozognak a vízen, hogy elcsípd azt a pillanatot, amikor van hajó, de nem olvad össze a háttérrel. Szóval én most erre adok neked két csillagot, de arra bíztatlak, hogy keresd magad még az épületfotókban is, mert akkor lesz a siker valós, ha abba magad is bele tudod fotózni, a személyiséged, az egyéniséged. (hegyi)
értékelés:

Országház kék szalaggal

Jobbra nagyon hiányzik még a kék oszlopfény mellől valamennyi. Ez is picit szűk. Szép, és kifejezetten jó a kék hozzá, szóval ez a része oké, de épp a kék okán kell nagyobb tér oldalt. És a perspektívát érdemes lenne korrigálni, nem sok, de valamennyi torzítás van benne. (hegyi)
értékelés:

Vásárcsarnok

Zoli bácsi, szépek a fényeid, a tónusok, kicsikét szűk a világ nekem, nem csak Majkának, na de a lényeg, hogy az épület előtti járdarész üres. Ha valaki áttolna ott egy bicajt mondjuk, akár ha bemozdulna, az se volna baj, átsuhan egy árnyék, kéne valami, mert így hiába a szép tónusvilág, de az élet valahogy nincs jelen. (hegyi)
értékelés:

összkomfort

Összkomfort, magyar-ázat nélkül. mobilfotó, vaku nem villant, utómunka PS bw + crop

Hogy a vaku nem villant vagy de, mell-ékes Jánosom, de az a partvisnyél, az kár. Melyik? A jobbra közelebbik. A másik kevésbé zavar, bár én azt is kivettem volna, de így most nem elég fókuszált a cucc. Na, ettől még persze a hangulat megvan. Gyere fotózni, ne hanyagold. (hegyi)
értékelés:

Lépcsőmászás

A lehel csarnok lépcsőjén született a kép, kézből kattintva (Canon 1300D). Nagyon szeretem a vonalakat, a lépcsőket, a ki és lejáratokat. Régóta terveztem, már, hogy lencsevégre kapom ezt a lejáratot és most volt időm is és kedvem is.

A kép feszültsége abból adódik, hogy nem középre komponáltál, balra több van, ráadásul a két felület, bal és jobb nagyon markánsan különbözik. Ha valakit odaállítasz a második pihenőhöz, háttal a bal oldali korlátnak, az megtartaná a feszültséget, de kiegyensúlyozná a tömegelhelyezést, mert az most billen. Ha tudod, mivel kedveled is, kérek ismétlést. (hegyi)
értékelés:

kirakat

egy magánnyomozó iroda kirakata a 11. kerületben. MIt is rakjanak az ablakba, ugye?

Szerintem ha már behozod alul a ráccsal az ellenpontját ennek a tüchtig művirágos boldogságnak, akkor végig kel csinálni. Azaz akkor kevesebb elég fenn, és több kell lenn ebből, akár ha lehet a járdáig is elmenve, megint azt mondom: viszonyrendszer. Ez fontos, gyakorlással egyszer csak menni fog, hogy amit meglátsz, kontextusában alkosd meg képpé. Ugyanaz, mint előbb, a megfigyelés szuper. (hegyi)
értékelés:

stocek

fogynak ezek a helyek ahol eredeti negyven évvel ezelőtti hangulat uralkodik még. A legtöbbet átalakítják, vagy rátelepszik a retró. Ennek a belső térnek is csak ez a szelete maradt ilyen.

Építész szemmel ez egy jó kép, van hangulata is. Kicsit élettelen is, meg életlen is. Vagyis inkább a mélységélesség lehet kevés. És ha én vagyok, vagy egy embert, vagy legalább valamelyik asztalra egy virág, vagy a franc se tudja, de nekem üres így. Ettől még tetszik ez is, De ennek Tolnától Baranyáig élesnek kéne lennie. A megfigyelést viszont díjazom, ez fontos! (hegyi)
értékelés:

átkelés

foglalkoztat az a hangulat ami a téli Budapestet megüli. Hogyan lehet visszaadni ezt a szürke bevonatot ami mindenre rátelepszik. Ez valahogy annyira sajátunk, ez a letapadó por és a borús ég.

Amit láttál, jó, de kicsit elkéstél. A másik, hogy engem nem érdekel a betontalapzat. Egyszerűsítés, ez a jelszó. Mi az érdekes - fel kell tenni ezt a kérdést. A híd, a csávó, esetleg a háttér és ezek aránya. Akkor ez kell a képre. Csináltam egy hevenyészett verziót, mire gondolok. (hegyi)
értékelés:
gyulovicsistvan180129_3jav.jpg

útszélen

szeretem ezeket a vonalas műtárgyakat

Aha, igen. Ez fekvőben szuper lenne. Állóban egy albumba kivágott fura emlék, de nincs arányítva, nincs környezet, miközben van feleslegesen sok ég. A másik, hogy erre ahhoz, hogy működjön, rá kell játszani kicsit a tónusokkal, a szaturációval, már ha színest akarsz mindenáron, keresni valaki ismerőst, aki elsétál ott egy mondjuk vörös ruhában, vagy ernyővel, szóval a statikusságból a játékos, a meseszerű felé kell mozgatni. (hegyi)
értékelés: