2. Építészet, enteriőr

Ez egy szép meglátás, tetszik, de én lehagynám jobbról a házat, az oda nekem nem kell, borítja az egyensúlyt így, elviszi a fókuszt a tűzfalról, az ott megjelenő finomságokról. Érdekes momentumnak az a cső épp elég, az kell, mert az ad hozzá egy viszonyrendszert. (hegyi)
értékelés:

Ezt szétvágja a fenébe a kábelköteg, így nem tudok vele semmit se kezdeni. (hegyi)

Vörösmarty tér, állvány, fuji X-T20, ki akartam próbálni milyen B-vel fotózni.

Nem tudok sokat mondani, csak ismételni magam. A szelektív színezés csak arra jó, hogy a magad bizonytalanságát, hogy elég érdekes-e a téma, elfedd. Nem, nem elég érdekes, zavaros, és ezen nem segít, hogy a kis égők vagy micsodák színesek lettek. Ha ezzel azt akarod nekem mondani, hogy a nagy sötét masszából már csak a kis lámpácskák maradtak, az egész vásár idegen, és a léleknek nem marad kapaszkodó, vagy valami hasonló Oravecz-Coelho, akkor sírva fakadok. Távol vagy a történéstől, ezért nem történik semmi. Van egy feleslegesen nagy előtér, valami háttal történik nekünk, de ez így, ebben a sötétben értelmezhetetlen. Ha B-vel akarsz fotózni, kell fény attól még, demerung, sötétedés előtti időszak, vagy akár ebben a taknyos időben még korábban is, lerekeszeled és hadd szóljon. Ha nagyon sok a fény így is, kell venni szűrőt, hogy csökkentsd. De mindenek előtt meg kell figyelni, mi történik, ha elég érdekes, akkor kitalálni, hogy azt honnan lehet meglőni és úgy nekifogni. (hegyi)

Ez a mozis nézet ez nagyon idegen, ráadásul kurva nehéz ám ezt jól komponálni, hogy értelme is legyen, hogy miért nem a hagyományos 3:2-es képarányt használod. Csináltam egy verziót. Egyrészt balra azt a házat le lehet hagyni, mert csak a távolságot növeli a témától. Másrészt utómunkában javítani kell a jobb szélén levő részt, ott azt az utcát is érdekessé, hívogatóvá kell tenni, ehhez meg az kell, hogy ne legyen bebukva ennyire. És a templom színhőmérsékletét is közelebb érdemes hozni a kép egészéhez. Hát, valahogy így. Jó az alap, de kérlek, ezt a nagyon szélesvásznú képarányt egyelőre hanyagoljuk, mert csak nehezíted vele a dolgod. (hegyi)
értékelés:

Az van, hogy nem szerethetőek a tónusok. Ez elsőre hülyén hangzik, tudom. Azt értem ez alatt, hogy van egy falatnyi csúcsfény, ami éget, a többi meg be van bukva. A tónusgörbével kéne játszani, hogy meglegyen, mi ez. Mert így most találgathatok, de az ember meg olyan, hogy ami rejtvényként kerül elé, ahhoz nincs mindig kedve, hogy kitalálja, mi is az valójában. Ahhoz meg, hogy absztrakt legyen, túl konkrétak a részletei, és lásd mint fent, koszos hatású az egész. (hegyi)

Hármashatár-hegy tetején készült, állványt most használtam először. Zavar, hogy éles a kép, de nem tudom miért. Fujifilm x-t20, 35

Jártam én itt azt hiszem körülbelül ugyanilyen fényviszonyok között, csak nyáron. Lenyűgöző helyszín. És hát igen, én is elkövettem azt a hibát, hogy sötétben akartam esti képet csinálni. Márpedig a helyzet az, hogy esti képet a demerungban, vagyis a sötétedés előtti pillanatban kell csinálni. Ez néhány percnyi, fel kell rá készülni, mert gyorsan elszáll. És hát igen, a havas város is segíthet. A lényeg, hogy ne csak a fénypontok rajzolják ki a képet, hanem némi derengés legyen az épületeken is, mert a képrögzítés érzékenysége és felbontóképessége messze alul marad az emberi szemnél, és emiatt sok lesz a veszteség. Ráadásul, ha világosabb van, azt lehet sötét felé tolni, de ha sötétben fotózol, abból már vissza nem lehet hozni sokat. (hegyi)
értékelés:

Utána kellett néznem, mi ez a Cuha, egy patak, vadregényes hely lehet. A kép egy kisvasút síneit és alagútját ábrázolhatja, azonban a helyzet az, hogy azzal, hogy ennyire kicsi mélységélességet hagytál, nem lett szerethető a helyszín, inkább zavaró ide az orrom elé tolva ez a vasdarab. Csínján kell ezzel bánni. Szuper, ha van egy fényerős objektívünk, amin 1.4 vagy akár 1.2-es blende az alsó érték, de ez nem arra szolgál, hogy megbolondítsuk a térélményt egy realista helyzetben, hanem hogy legyen elég fény a beállításhoz és az exponálásnál. Szóval meglenne a hangulat, de a technika most ellene dolgozik. (hegyi)
értékelés:

Egy templom tornyába vezető lépcsőházban készült kép. Elég nehéz volt függőlegesen tartanom a kamerát ezért lett olyan magas iso-n készítve, amúgy sem sok szín volt jelen ezért került szürkeárnyalatosba.

Szép szerkezet, amit megláttál és jó, hogy elkészítetted ezt a képet, viszont az utómunkával kéne még dolgozni. Jobbra lent világosabb, balra fenn sötétebb a kelleténél, és persze oké, a tér maga is beleszól a fényekbe, de a kép, a fotó dolga ebben az esetben nem az, hogy dokumentáljon, hanem ebben az értelemben szabadon kell használni a lehetőségeket, ha kell, korrigálni. Beteszek egy sebtiben csinált javítást, nyilván az eredetit pontosabban lehet módosítani. A cél persze nem az, hogy mindent egalizáljunk, kivasaljunk, kell bele életszerűség, csak a mértéket kell kordában tartani. (hegyi)
értékelés:

A kép a kedvenc európai múzeumomban készült.

Úgy gondolom, ez sokkal jobb lett, mint az előző, egyetlen, ami nekem zavaró, az a 16:9-es arány, leírtam már, de ismétlem inkább, szóval az egy filmes képarány, nem fotós, a telefonok és a kompakt gépek szoktál volt használni azért, mert ott egyszerre akar megfelelni a gép a filmes és a fotós elvárásoknak, de a 3:2-es vagy 4:3-as arány a szemnek jobb állókép esetén, mert nincs az az érzet, hogy fenn és lenn valami hiányzik. Ettől függetlenül ez jó, tetszik, szép. (hegyi)
értékelés:

Kezdjük azzal, ami a hibája a képnek, hogy gyorsan túl legyünk ezen. Valószínű, hogy vagy mobillal, vagy a hátlapon lévő kijelzőn kontrollálva csináltad a képet, emiatt lehet az, hogy mivel az érzékelő, azaz a gép nem volt síkjában azonosan a fotó tárgyával, így van egyfajta csavarodás a képen, Ez perspektíva korrekcióval javítható, és tudom, hogy akár mobil, akár hátlapi fotózás, ez a probléma sokszor megjelenik, és nehezen kontrollálható. Ezért ha van mód, jobb a keresőt használni. Ezen kívül azonban a kép abszolút rendben van, jó a ritmusa, a tónusai, van hangulata, kicsit a régi horrorfilmekéhez hasonlatos nekem ez az érzet, szóval azt kell ,mondjam, hogy függetlenül attól, hogy nem hibátlan, de mégis három csillag, a hibát meg a későbbiekben több türelemmel fotózva ki tudod küszöbölni. (hegyi)
értékelés:

Maga a helyzet, a ritmus, amit megláttál, szuper, tetszik. Olvastam a kommentben, hogy mi van a szarvassal, azzal nincs semmi baj, viszont onnan azt a lámpát a fotó erejéig biztos elvettem volna. Ami azonban ennél jobban zavar és egy pillanat alatt orvosolható, hogy a formákat nem fejezed be, fenn is sok, jobbra is. Csináltam egy vágást. Egyrészt jobbra az a baj, hogy ott elindul egy új, zavaros ritmus, fenn pedig felesleges, hogy nem a lépcső tetején zársz. (hegyi)
értékelés:

A Hévízi Tófürdő nyári épülete a vízből.

Maga a kép fő dolgai jó tónusúak, jók a színek is. Amivel problémám van, az az, hogy egyrészt a vízszintest meg kellene találni, másrészt hogy így, hanyattdőlve olyan, mintha egy képeslapot fotóztál volna le a kezedben. Ez jót is jelent abban az értelemben, ami az épület színeit és tónusát illeti, de ezt majd máskor ki kéne korrigálni, lehetőleg az exponálásnál már. Oké, tudom, lehet olyan helyzet, amikor az eszközpark nem teszi lehetővé, vagy a helyszín, hogy magasabbra emeld, vagy jól korrigálj. Ilyenkor az is megoldás lehet, hogy több teret hagysz körben és az utómunkánál egyenesíted ki a dolgokat. Ez most egy csillag a belső világ okán, mert az rendben. (hegyi)
értékelés:

Na ez kurvajó. Én a sisakos reklámból még adnék, mert az lenne a szubjektív, személyes fűszere a dolognak, de így is igen látványos és na, hát benne vagy, benne van az építészet zsenialitása, már amikor hagyják, hogy működjön. Köszönöm, ez jól esett. Na, ja, és az a fej ott, az a rendezetlenség, az az, ami az előző képednél is kéne, mármint nem konkrétan a fej, hanem ez a fajta "koszolódás". (hegyi)
értékelés:

Hamburg, parkolóház

Azt hiszem, hogy az, amiért ez megfogott téged, az a képhatáron kívül maradhatott most, mert anélkül, hogy a környezetet látnám, így, ez a maradék, ami képre került nekem annyira nem izgalmas. Gondolom a környezetéből lógott ki ez a nagy rendezettség, de annyira zártak a formák, hogy nem látok be a falon túlra sehol, és hát igen, még valami: a rendhez hogy jól ábrázoljuk, kell egy kis kosz, egy kis hiba, rendezetlenség valahová, egy kilógó autó orra, vagy a fene tudja, itt mi lehetett volna, de ahogy a káoszt se lehet csak rendezetlenséggel mutatni, így ezt se, mert kell valami viszonyítási lehetőség. A mihez képest. (hegyi)

Az Eiffellel szoktam ilyesmit látni, hogy benézünk a hölgy szoknyája alá, jó ez a ritmus, bár jobbra és fenn egy picikét vágva kimozdulunk a centrumból és ez azért lenne jó, mert az egy dolog, hogy a forma adja a közepet, de a fények és a tónusok meg ezt kimozgatják, így ha ennek nem megyünk utána, akkor hiába van formailag középen, mégis mintha lecsúsztunk volna. De mindenképpen jó meglátás. (hegyi)
értékelés: