2. Építészet, enteriőr

« első
‹ előző
…
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
…
következő ›
utolsó »

Itt van három kép, mindhárom izgalmas részleteket mutat, de mint az előzőnél is, a képkivágást nem érzem indokoltnak, azt a képarányt, amit mutatsz. Az elsőnél simán a csúcsig vágható az ég. A másodiknál ennyi éghez kétszer ennyi épülettömeg kellene. A harmadik meg kb négyzetesben lehetne izgalmas, szintén a csúcsnál vágott éggel. Jó fényekben fotóztad, a részleteket is jól választod ki, ezek erények, de én arra vinnélek, hogy ne rúgd fel a képarányokat, 3:2, 4:3, 1:1, ezekben gondolkodj, mert ez fog segíteni abban, hogy a kompozíciós hatásokat megtanuld. (hegyi)
értékelés:

Nos, az van, hogy nagyon ritka az az eset, amikor valóban indokolt az, hogy eltérjünk a megszokott képarányoktól. Itt sem érzem, mi ennek az oka. Oldalra nem volt több? Vagy ha oldalt ennyit akarunk csak, biztos, hogy kell alul a járda is? Szóval az, amit látsz, a fény és formajáték, az fontos és ebben látni, hogy jó szemed van ehhez. De a kompozíció így ebben a formában szétesik, nehezen befogadható. (hegyi)
értékelés:

Olyan ez, mintha egy repülőgép szárnyát látnánk, hasonló érzetet szokott okozni, amikor a repcsi ablakán fotónak ki. Mivel nincs más, mint az épület és az ég, így a fent és a lent, az előre és a hátra is bizonytalanná lesz. Ez nem baj, sőt, így ezzel a megfogalmazással egy kevéssé érdekes forma is izgalmassá tehető. Jók a tónusok is, szóval tetszik. (hegyi)
értékelés:

Azt nem tudom, mivel lőtted ezt, hogy nem volt megfelelő tér, vagy objektív, vagy mi az, ami miatt ekkora hordótorzítás van a képben, de ez eléggé zavaró. Ezt vagy ott kell átgondolni, megfelelő lencsét választani, vagy ha már így alakult, utómunkában lehet ezt azért valamelyest javítani. Így semmiképp se jó. Az égbolt se segített, és az se biztos, hogy jól van megválasztva, hogy mikor fotóztad a nap folyamán, meg milyen évszakban, ha nincs felhő, kemény lesz az egész, a vetett árnyékokkal lehet játszani, kiemelni struktúrákat, szóval azért ezzel még volna mit molyolni, hogy olyan kép legyen, ami ezt a hotelt jól ábrázolja. Az ember nélküliség is átgondolandó, mennyire vonzó az, hogy nincs semmi lenyomata annak, hogy itt élet volna. (hegyi)

Izgalmas ez a templombelső így, ennyire szinte körbefotózva egészen lentről egészen fölfelé, olyan érzet az egész, mintha több részre lenne a kép bontva, mintha több történet másolódna egymás fölé, rétegekben. Nem tudom, ez mobillal készült-e, talán a technika az, ami itt kevéssé adja ki azt a tónusterjedelmet, ami még érzéktelesebbé tehetné az üzenetet. Nekem így is jó, hogy ennyire üres, de az se lenne rossz, ha lenne valaki valahol, akár csak sziluettként, így is van háttere a dolognak, de úgy talán még több réteg lenne az értelmezésben, a sztoriban. (hegyi)
értékelés:

Talán alul ott vágva, ahol a bal fa kimegy a képből, nem tudom, nekem ez így elég kevés, értem, persze, épített, organikus, bujkálás, minden, de nem működik. (hegyi)

Látod, itt van elég fény, határozottabb is az egész. Fenn vágnék, amennyit csak lehet. És hát az van, hogy az esernyőshöz képest ez azért annyira nem tépi le a fejem, de persze, ez se rossz, megint azt mondom, láttál valamit és exponáltál is, és ez kell a fotóhoz, amit nem csinálunk meg, az fejben maradva nem elég ahhoz, hogy tanulmány legyen, a nem tökéletest, vagy a kevéssé ütőset is le kell fotózni, aztán idővel majd kiesik ez, de addig is jó, hogy van miről beszélni. (hegyi)
értékelés:

Jó dolgot láttál meg, jó az a ritmus, ami az épülettel, a nővel, és a zebrákkal létrejön. Én még lejjebb guggoltam volna, hogy a zebrákból még több jöjjön, és szűkebbre vettem volna valamennyivel. De így is működik, értékelem, hogy figyelsz, mert ez a legfontosabb a fotóban. Látni. Észrevenni, és időben exponálni. Csináltam egy vágást. (hegyi)
értékelés:

Áron, üdv a téren, ez egy határozott kezdés - és remélem, hogy a bemutatkozásod se várat magára, tudod, első lecke - talán annyit tudok hozzátenni, hogy picit kevéssé sötétben ez jobban érvényesülne. Nem azt mondom, hogy szikrázó napsütés kell, de pont a formák miatt a szürkeségét csökkentené és határozottabbá tenné az egészet, ha több lenne a fény, avagy hosszabb az expozíció. Ami viszont erénye a képnek, hogy jó a tömegelhelyezés, hogy alig van zavaró elem, sőt, szinte nincs is, az egész egy jó ritmus, jó formaérzékenységet mutat. Várom az első leckéd. (hegyi)
értékelés:

Jó is az, amikor az ember odabújik egy épület díszéhez, oszlopához, falaihoz, megsimogat kőszobrokat, érezni, érinteni, benne lenni, ez valami elemi élmény és szerintem a megértés szempontjából is igen fontos lépés. Olyan ez így, mint egy harisnya és egy láb. Jó, köszönöm, folytassuk. (hegyi)
értékelés:

Kiskunfélegyháza, kedves kisváros, barátságos lakókkal, üdezöld parkokkal, híres-nevezetes platánfákkal. Itt született Móra Ferenc, itt gyerekeskedett Petőfi Sándor. Az épület a Hattyúház, amelyben Petőfi apja bérelt annikidején mészárszéket. Ma városi könyvtár.

Ez korábban kell fotózni, hogy legyenek már bekapcsolva a lámpák, de ne legyen ennyire sötét, azaz, hogy ne kelljen ennyire belenyúlni utómunkában, hogy a lámpa ne égjen ki. Gyerekként voltam erre, így nem tudom, de talán ha jobbfelé még jössz, akkor az épület is egyensúlyba kerül, de mondom, a legfőbb bajom az a fények hiánya, ettől szomorú, üres, kicsit koszos érzete van most a képnek. (hegyi)

Pécs, Havashegy. Elképesztő magasan van.Lentről nem is tűnik olyan szépnek, mégis, valami miatt nem lehet nem odafigyelni. Aztán, egy szép reggelen döntés: felmászom, ha beledöglök is. Ahogy közeledtem, egyre kevesebb levegővel gazdálkodtam és egyre kevesebbet láttam belőle. Egyszercsak.... Fantasztikus látvány. Megrögzött ateistaként is földbegyökerezett a lábam. A Havas Boldogasszony-templom.

Nem ismerem a helyszínt, így csak tippelni tudok, hogy balról jobbra haladtál, ha így van, még mentem volna, már ha nem volt akadály, hogy az a lépcsősor jobban látszódjon, ami visz felfelé, és hogy kevesebb legyen jobbra a fából, és maga a kereszt és a templom még jobban főszereplő legyen. Mondom, ha ez megoldható egyáltalán, helyismeret hiányában biztosat nem tudok. Ha nem, akkor viszont a kamerát mozgattam volna oldalirányban bal felé úgy, hogy jobbra kevesebb fa legyen, és előrébb kerüljön a fő motívum. (hegyi)
értékelés:

Ez a védőépület tartalmazza a műszert.

0,6 fok. Jó, ezt nehezebb kontrollban tartani a sok amorf hóforma okán, de az épület burkolata segít. És ha már van járda, az izgalmasabb, mint a semmitmondó bokrok, jót is tenne az épületnek, ha kimozgatnád középről, és látnánk a zarándokokat is, akik ilyen időben se riadnak vissza. Ha már ott vannak, itt, ebben a kompozícióban kellenének jobban. (hegyi)
értékelés:

A szállásépület nappalija, vagy közösségi tere. Szemben a két oldalról fűthető kályha és kandalló.

Aha, ez is dől. A lámpa gondolom lógott, szóval az lehet segítség, mert ezek a holmik általában függőlegesen lógnak. Te meg a falat állítottad függőbe, de a perspektívatorzítás az, ami elvitt az erdőbe. Amúgy a hely szuper, kedvelem ezeket a hatvanas éveket idéző szitukat. A bögre és a füzet nem kell. És mennyire jó lenne, ha valaki ezt felújítaná, és utána így visszarendezné, a lambéria nélkül. Nem tudom, én lábrázást kapok a lambériától, na ha valami van, ami kivisz az idegből, az a lambéria és a pvc padló. De ez nem von le a képből. Most erre megadom a 3-at, de csak úgy, hogy legközelebb a bögréért egyet leveszek, ha ott marad. (hegyi)
értékelés:

Az MTA Piszkés tetőn található obszervatóriumában jártam. Kész időutazás a hely. Csillagászok nagyon jófejek voltak a fogcsikorgató hidegben is türelemmel körbevezettek minket. Fent a Szrogh György által tervezett szállás épület látszik.

István, nagyon kedvellek, hogy építészként a vízszintesek és a függőlegesek nem számottevően fontosak számodra, érzem én, hogy ez egy hosszú harc lesz köztünk, de hiszem, hogy eljutunk a célig. Szóval. Ez dől. És nem lenne szabad neki, tudod, statika. Kb fél fok. És ez számít, mert kibillen az egész. Isten bizony, fogok szervezni egy fotós sétát a városban, és kifigyellek, mert könnyen lehet, hogy a gép kézben tartásával van probléma. Olyan is szokott lenni, hogy kicsi a gép és a fotósnak az orra van útban. Na. Amúgy jó lenne, valami notesz az ott a rönkön? Az nem lenne rossz, ha lenne rajta valami felismerhetőbb holmi, de az se rossz, ha közelebb mégy és az már kikerül a képről. Szóval jókat látsz meg, de ha dől, jusson eszedbe, hogy Zsolt sírni fog. (hegyi)
értékelés: