4. Fény és árnyék

Hargita

Egy csúcspont a sok sok közül, közvetlenül a naplemente előtt.

Autóroncs éjjel

Hazafelé tartottam este és ki kellett kerülnöm a szerencsétlenül járt autó maradványait. Nagyon meg van gyűrve, pedig városi út, ahol nem lehet nagyon gyorsan menni, vagy legalábbis nem szabad. Egyik pillanatban drága, hasznos szerkezeted van, de elég egy rossz mozdulat és már csak roncs. Remélem jól vannak.

A tornászlány

A kép Balatonbogláron készült még a nyáron. Az előtérben a Tornászlány szobra látható, amit próbáltam a megvilágítással egybemosni a valósággal, hogy ne tűnjön szobornak.

A pillangó árnyéka

Szép ez, persze, hálás téma, jók a színei is, szóval ezért sok lájk jár az instán, de engem az azért érdekelne, miért vágod ennyire szűkre? Mi az oka? Valami bizonytalanság a kompozícióval? Vagy ha ennyire körbevágjuk, akkor fontosabbnak hat? Elég egy pillangó a képre? Igen, ezek valid kérdések, ha ezek merülnek fel benned, de akkor a választ is tudod. Elég lehet egy pillangó is, ha van sztorija, viszont a körbevágással feltűzted egy lepkegyűjteménybe, ahol már a sztori lényegét veszti. (hegyi)
értékelés:

Fényjáték

A rendelés elejét vártam, és egy beparkoló autó hátsó szélvédője "lézershow"-t vetített a folyosó ablakára. Gondoltam, elkapom a talált pillanatot, aztán kiderült, mennyi minden egyéb is rajta van.

Szeretem az árnyjátékokat, fényformákat, mindazt, ami ezekkel az absztrakciókkal létre tud jönni, ezért ezt a képet is kedvelem. Különösen azért, mert hogy ezt nem a könnyebbik módon, fekete-fehérben valósítottad meg, hanem színesben, ami azért nehezített terep, mert a színeknek is stimmelnie kell, nem csak tartományban, de abban is, hogy egymást úgy egészítsék ki, hogy emeljék azt a formajátékot, amit a fény kirajzolni képes. Bátorítanálak, hogy nyugodtan fotózz absztrakt dolgokat, ha van elég fény, ezek technikailag is meg tudnak jelenni, nem akadály a mobiltelefon sem. Még valami: gondolkodtam, hogy a párkányon az a tartó doboz az jó, hogy ott van, vagy sem, de arra jutottam, hogy épp azért jó ennyi a realitéásból, mert ez ellenpontozza az elvontságot. (hegyi)
értékelés:

Pipacsbimbók

Az ötlet jó, és az is jó irány, ahogy ezt tónusban megoldottad. Az egy másik kérdés, hogy hogyan lehet innen eljutni oda, hogy a kép ne talált kép legyen, hanem egyedi, rád jellemző alkotás. Ehhez az kell, hogy elszakadj a konvencióktól. Ez így egy tanulmány, annak nem rossz, de nincs kész. Láttam valamit, megfotózom, aztán laborban majd dramatizálom, amennyire hagyja. Mondom, miért nincs kész. Egyrészt a pipacsbimbók ilyesféle gravitációja amit mutatsz, kókadó farokra is utal, csüngés, lemondás, fene tudja. A háttér miatt azonban nincs módod arra, hogy ezt elforgasd, játssz vele, és itt kezdődik a probléma, ezért mondom, hogy talált kép. A háttér ugyanis zavaros. Van, ahol jól mutatnak a formák, van, ahol a kiégett részen van a pipacsfej, esetleges. Aztán ott van az is, hogy 4 fej van. Nem jó. 3, 5, sok, de a 4 az nehezen indokolható kompozícióban. Pontosabban lehet, persze, hogy van egy hármas összetartozás, és egy meg a renitens. De akkor Feri le kell mondani a kurva kicsi mélységélesség divatról. És itt jön megint a háttér problémája. Amiből az következik, hogy tudva, hogy kurva sérülékeny a pipacs növény, ezt elő kell készíteni, háttér, világítás, minden, akár szabadban, de egy ennél kevésbé zavaros hátteret használva, kifeszítve, belógatva, és amikor minden oké, akkor leszedni ezeket, beállítani, exponálni, minderre ha fél óra van, sokat mondok, mielőtt pusztulásba menne át a növény. Hát, így. (hegyi)
értékelés:

Kőszeg, 2019Kőszeg, 2019

A fa önmagában nem elég erős, nincs sztorija, így csak egy fényjáték, ami lehet lírai, de ahhoz is kellene valami még. A kapu érdekesebb. Ott talán csak a tónus az, ami nekem túl kemény, sok, de tetszik az, amit megláttál. Na, ilyesmi kellett volna Koppenhágában is. (hegyi)
értékelés:

Hellbrun

Egy biciklitúra csendes állomása. A padon régen Markus Sittikus von Hohenems, salzburgi érsek nézhette a naplementét?

Kedves Laci, üdv a téren, felhívnám a figyelmed az első leckére, mert hogy az nem csak az önportré, de a bemutatkozás is. ez egy hangulatos kép a fényei miatt, meg persze a zöldje miatt is, és főleg a pad miatt lenne az, viszont valahogy azt a nézőpontot és/vagy kameratávolságot nem sikerült igazán megtalálni, hogy ez erősebben üssön. Vagy közelebb mentem volna, vagy lejjebb, vagy mindkettő, az égből talán kevesebb elég, a zöldből több, hát, valahogy így. De az mindenképpen dicséretes, hogy ezt megláttad ezt a pillanatot. (hegyi)
értékelés: