4. Fény és árnyék

Blablaha

Blablaha

Hülye címadásban most nyertél. A háttérben történő dolgok nagyon izgalmasak, az a három vagy négy árnyékkép nagyon, jó, ez a bácsi is nagyon jó, aki itt nézi, hogy te mit ökörködsz. A ritmus az abszolút működik, talán a bal oldalból egy kicsivel kevesebb kellene, ott én vágnék, mert azok a matricák ott már bajosak, azok elviszik a figyelmemet. Még akár utómunkával is lehetne segíteni, hogy ne legyenek ennyire jelentősek. Nézd meg, hogy mennyire szépek a fények a lépcsőn. Ahhoz a szépség, ahhoz a nyugalomhoz tökéletesen jó ellentét a fal és a falon lévő falfirkák, de erre már ott fent nincs szükség, azt valahogyan le kellene onnan hagyni. De jó a meglátás és ha leszámítom azt, hogy mennyire hülye címet adtál neki, akkor ez egy jó kép. (hegyi)

Metszési gyakorlat egy rontott városképen

Metszési gyakorlat egy rontott városképen

Ami ebben a képben nekem izgalmas, az a szobor és a mellette álló figura. Mondjuk ebben a formában nem nagyon lehet jól érteni, hogy most ki az, aki szereplő és ki az, aki szobor. Lehet, hogy ez mind szobor, ezt is el tudom képzelni, bár ott a háttérben az az egyiptomi figurára hajazó forma az lehet, hogy élő ember volt valamikor. Azt, hogy ez miért a fény és árnyék leckébe került, nem tudom értelmezni. Jók ezek a formák, izgalmasak ezek a kis félholdak, amik megjelennek, mintha a török hódoltság ideje jött volna vissza. De ez most nekem itt inkább egy rontott kép maradt, és nem egy hibaista megközelítés, vagy nem a hibát a maga erényeivel együtt használó kép, mert ez a bemozdulás ilyen mértékben zavaró, hogyha ebből több lenne, tehát nagyobb impulzus érte volna a gépet, nagyobb bemozdulás, akkor lehet, hogy az már megint egy izgalmasabb formai megoldás lenne, de ez most belül maradt azon a határon, ami átlendítene minket és egy új kontextust, egy új beszédmodort hozna létre. (hegyi)

Rávetődött

Rávetődött

Falusi vészharang rávetődött az orvosi rendelő falára.

Nagyon jó ez a kép abban az értelemben, hogy nagyon érdekes dolgot találtál. Az aljából simán levágnám azt a másfél – két ujjnyi feketét, mert nincs rá nagyon szükség, a tetejéből is egy ujjnyit, és akkor még izgalmasabb lenne, mert feszes lenne. Forgasd el a képkeretet, és képzeld el vízszintesben, mert abból az utcából még jöhetne ám. Annyira szigorú vagy oldalirányban, fentre, meg lentre meg annyira megengedő. Fordítva kellene, hogy legyen. De a meglátás abszolút jó! (hegyi)

Singer

Singer

Vittoriában találtunk egy kiülős kávézót, ahol kiszuperált varrógépasztaloknál lehetett fogyasztani.

Azt írod, hogy egy kávézóban volt ez. Azért, ahogy látom ezeket a székeket, gondolom mozgathatóak lehettek, tehát azt a széket amelyik a Singer mögött van, odébb kellett volna rakni, és kivenni a képből a francba, és akkor lehet, hogy értelmes képet kapunk a többi széknek az árnyékával, és ezzel a Singerrel, de az a szék ott olyan szinten zavaró, hogy a szöveget is, az árnyékokat is, és mindent szétver. Szervezkedni kell, felállni, kivenni, oké, félrerakod, fotózol, senki nem fog érte szólni. Pont. Ez így nem működik! (hegyi)

Rajta vannak a srácok , mindjárt meg lesz

Rajta vannak a srácok , mindjárt meg lesz

Egy jóbaráti együttlét alakalmával az ünnepeltnek kellett volna feladatot megoldania, de nagy volt a káosz és sok volt az alkohol is... ez a képen is átjött :)

Jó kis hibakép, remélem a gép egyben maradt. Nyilván egy akciófotón nem lehet mindent számon kérni, ezeknek az az ereje, ha a véletlen komponál helyetted, és ez itt többnyire megvan, talán jobbra üresebb egy fokkal, mint az jó lenne, de alapvetően van valami falusi diszkós vagánykodás hangulata, csajok sehol, hát akkor adjunk egy ívet az estének, indulás! Viszont Roland, macika, nagyon el vagy tűn(őd)ve, tessen kapcsolni egy pörgősebb fokozatot a képbeküldésben! (hegyi)

Parkoló hajnalban

Parkoló hajnalban

Ez egy jó kép Feri, részint mert a mérleg egyensúlya mellett a tér megforgatásából adódik egy ellenirányú dinamika is, amit jól ellensúlyoz a jobb oldal viszonylagos üressége, és azon ritka munkáid közé tartozik, ahol nem öncélú az objektív megválasztása. Van ebben thriller hangulat is, de a lefojtott feketesége (látom benne a kéket), ad neki szigorúságot is. Ritmusok vannak, formajátékok, jó lett. (hegyi)

Fényben

Fényben

Én bevallom, ezzel nem tudok mit kezdeni. Nem értem, mire megy ki a fuvar, mi a cél, mit akarsz mutatni. Oké, gondolom a tetőt. De miért? Mi fontos van egy tetőben? Talán az árnyékok. De azt a kerítés szétkaszabolja. A kettő együtt nem tud működni, a kerítésben nincs semmi izgalmas, viszont annyira határozott, hogy azt a finomságot, amit az árnyék mutat, egyből agyonveri. Szóval hát ez így most nem áll össze képpé. (hegyi)

Benéz a tavasz

Dunaújváros határában az elhagyatott Szávits kastély (kúria).

Laci, kicsit elhanyagolsz minket, ami azért is baj, mert hogy ezek a képeid nagyon erős üzenetek, de ha ilyen ritkásan jönnek, akkor a képi párbeszéd nem tud folyamatos lenni, akkor ezek csak egyfajta helyzetjelentések, mint egy messziről jött képeslap. Jó az üzenet, szépek a tónusok, az árnyékok, az, ahogy a földre vetül a kinti világ, talán egy picit az ég utómunkája lehetne precízebb, hogy ennyire ne lógjon ki a lóláb, de ez orvosolható, sőt, azt kell mondjam, megérné azt a plusz fél órát, amíg kikísérletezed, hogy hogyan lehet ezt úgy helyretenni, hogy ne vegyem észre, hogy bele kellett nyúlni - ami persze szakmai szempontból logikus, hiszen ahhoz, hogy megjelenjenek a formák a padlón, kell fény, és ezt a tónusterjedelmet a digitális nem tudja átvinni magától. Talán annyit még, hogy ahhoz, hogy igazán közel érezzem magamhoz, két dolgot változtatnék: az egyik a beltér, ott egy fényértékkel talán visszább hoznám a sötétből, hogy legyen húsa a térnek, a másik meg az élesség. Tudom, hogy nagyon fontosnak számít ma az, hogy egy kép mennyire éles, sőt, azt is látom, hogy sok helyütt ez mintha valami értékjelző lenne, ha éles, jó kép, ha nem éles, nem jó - de ez tévedés. Sőt. Az élesség erősíti a jelenvalót. De ez ritkán áll párhuzamban a kép "akaratával". Azaz egy érzelmi megközelítés ritkán tűéles. Emellett van persze egy prózaibb ok is, ami miatt azt mondom, hogy nem kell ennyi élesség, az pedig az, hogy sokszor átfordul a dolog, és főleg kisebb méretnél elkezd az élesebb formák határvonala inverzbe átmenni, mintegy szellemkép. Na, azt gondolom, hogy ha megvan a RAW, akkor ezen lehet még molyolni és finomítani. És megérné. (hegyi)

Költözés

Költözés

Nem én költöztem, hanem a párom. Koleszból ki. A reggeli nap első sugarai utoljára.

Egy kis ollózás és minden oké lesz. Jobbról a szekrény mellől vágnám a sötétet, a szekrény oldala a határ. Mert ott így egy új felületet nyitsz, de ennek már ritmikailag nincs szerepe, pontosabban azt az egyszerűséget, ami a kép ereje, gyengíted. Próbáld ki, hogy a monitoron letakarod egy papírlappal. De a megfigyelés kiváló, örülök annak, hogy tudsz a semmiből építkezni, ez nagyon fontos. (hegyi)

Függöny

Függöny

Az is lehet, hogy inkább természetfotó. Az ecetfa lombjának árnyéka és a késő őszi napfény szőtte, színes függöny: 2014 november 5-én, 15 óra 23 perc 46 másodperckor, szélárnyékból.

Van ebben valami félelmetes is, ahogy ezek a fogak, mintha egy szájból látnánk kifelé, megevett a szörny és még utoljára megnézzük a kertet... jó, a színek, a formák, minden talán alul még jól jönne valami szín. De a megfigyeléshez mindenképpen gratulálok! (hegyi)

cím nélkül

cím nélkül

Mariann, az a helyzet, hogy ez a kép bár esztétikailag tökéletesen rendben van, a tónusai is nagyon szépek, de mégis azt kell mondjam, hogy nekem ahhoz kevés, hogy mondjuk kitegyem a falamra. Épületet, szobrot körübelül ugyan olyan dolog fotózni, mint mondjuk egy színházi előadást. Ugyanis ahogy a színházban a dramaturg, a díszlettervező, a rendező kitalál egy koncepciót, és azt "tálcán szállítja", pont úgy a szobrász, építész létrehoz valamit, ami a maga koordináta rendszerében eleve működik, és a fotós dolga az, hogy ehhez hozzá tegye a maga érzéseit, üzenetét, gondolatait. Ehhez viszont az kell, hogy megfogalmazzuk mindazt, amit az adott tárgy látványa számunkra jelent. És én úgy vélem, hogy ehhez kevés, ha találunk egy felhős hátteret. Joggal kérdezheted, hogy oké, rendben Zsolt, de akkor hogyan fényképezzek le egy ház oromzatán álló szobordíszt? És erre csak egy dolgot tudok mondani a helyszín ismerete nélkül, hogy nem biztos, hogy minden lefotózható. (hegyi)

Macskabsztrakt

Macskabsztrakt

Ez nagyon eltalált helyzet, és a tónusai is tökéletesek, rajzos, de épp az a jó benne, hogy ezt a sziluett jelleget igazán a tónus és az ellenfény együtt adja meg. Persze, a tömegelhelyezés is kell ahhoz, hogy a kép meséljen, na, azt nem mondom, hogy elsőre vidám, mert van ebben nem kis ijesztő hatás is. Egy gondolat. Mi van, ha a hálós résznél azt a vízszintes csíkot már levágod fenn? (hegyi)

Negatív falrészlet elforgatva

Negatív falrészlet elforgatva

Körülbelül huszonharmadszor nézem a képet és még mindig nem állt össze, nem jött az 'aha' érzés, hogy megvan, mi merről meddig hány méter. Ez nem lenne baj, ha a kompozíció kiadná. De valahogy az se áll össze. Nem tudok mit mondani. (hegyi)

Paranoia

Paranoia

A megfigyelés a legfontosabb dolog a fotográfiában, enélkül nincs alkotás, hiszen a fotó akárhogy is manipuláljuk, de a valóságból építkezik. Ezért ezek a tanulmányok mindig kellenek, mert ha nincs, csak fejben, akkor nem lesz belőle készség és rutin. A helyzet az, hogy most a megfigyelés az erős, de a képi megoldás zavaros, van is benne előtér és nincs is, ott a valós helyzet de furán vágva, szóval maradjunk abban, hogy ez majd beérik valamikor, most nincs készen. (hegyi)

Lili

Lili

Nagyon tanácstalan vagyok e kép terén, eredetileg a Tisztelet Balla Demeternek leckébe gondoltam, de ezt nem merem megkockáztatni. Tárgyfotóhoz környezet híján van, így maradt a fény és árnyék. A kép az előző Kitárulkozva c. kép után készült, más megközelítésből, de mondanivalóban próbáltam itt is hasonlót sugallni. Az asztalra tettem, én pedig aláfeküdve, kerestem a megfelelő formai világot és fény viszonyokat. Kellékék gyanánt egy kis árnyékolást használtam, hogy a fény ne csillogjon annyira a vázán.

Nem kell félni a Tisztelet Balla Demeternek leckétől, mert miért is kéne, nem harap Demeter. Verekedni sem nagyon szokott, úgyhogy nyugodtan tessék oda berakni képeket. Az inkább egy kérdés, hogy szinte tálcán kínálja magát az a bimbó, meg a nagyon kinyílott virág, és annak a kettőnek a kapcsolódása, vagy a viszonya, erre te elkezded itt nekem fotózni a virágcserepet, de az a virágcserép mihez kell? Nem nagyon értem, hogy most miért innen, és miért így van megfotózva. Oké, hogy keresünk egy olyan nézőpontot, amit még soha senki, de azért vannak olyan dolgok, amik nem véletlenül nem így szoktak elénk tárulkozni. Az egy másik kérdés, hogy ha te egy konstruktív helyzetet akarsz összehasonlítani az organikus formával, de ahhoz meg jelentéktelen a cserép. Létre lehet hozni egy kocka világot, egy térbeli és geometrikus ábrákkal, vagy szereplőkkel, labdával, kockával, háromszögel, trallala, és ahhoz ezt berakni ezt az organikus formát, de itt most nem ez történik. Én most ezt olyan kicsit furcsán nézem, miközben nagyon jók a tónusai, jó a tónusterjedelem, amiben mozogsz. Visszaadom ezt a képet, és tessék nyugodtan megcsinálni úgy, hogy ez a Tisztelet Balla Demeter leckébe belekerülhessen. (hegyi)