4. Fény és árnyék

Vitrin

Szép az, amit megfigyeltél, de ebben a skucban történő ábrázolásban nem adja ki a formáját, annyira kifordul az egész, hogy túl sok idegen elem kapcsolódik be. Nem voltam ott, így nem tudom, hogy hogyan lehetett volna megoldani azt, hogy ez ne így legyen fotózva, de az általánosságban igaz, hogy a fő témát még a dekomponálásnál is valahogy perspektívájában meghagyjuk. (hegyi)

Olvas

Ez egy nagyon jó sziluett, jó sematizálás, benne van minden, elég izgalmas is, az viszont kérdés, miért hagytál jobbra ennyi helyet a feketének, mert ha elmozdulsz balra a géppel, akkor belefért volna az a fotel is, ami most csak egy csonkként van jelen, és lekerülhetne egy ujjnyi simán a nagy feketéből, mert az meg elbillenti most az egyensúly mérlegét. De a meglátás kiváló, szóval igen, ez jó dolog, és látod, a fekete-fehér egyből határozottabbá teszi az állítást. (hegyi)

A Jedik szerepe a tanácsban

Biztos kéne értenem a címet, de nekem ez a jedi-dolog kimaradt, azt hiszem. Bár mintha emlékeznék valamilyen Csillagok háborújás, vagy valami másik ilyen sci-fire, ahol lett volna egy ilyen stadionszerű helyzet, ahol valakinek a sorsáról döntöttek, de ebben nem vagyok 100 %-ig biztos. De lehet, hogy ez így értelmezhető lenne annak, aki ezeket a filmeket nézte. Izgalmas dolog, csak tudod, mi a baj? Hogy ez nem egy állóformátumú megoldás, ennek négyzetesnek kéne lennie. Akkor lenne szép, hogyha ez egy egyenletesen körbefutó dolog lehetne. Attól, hogy ez most el van vágva oldalt, ettől túl sok helyen törik meg az ív, túl sok olyan ív szerepel rajta, ami csak negyedív, vagy még annyi sem. Úgyhogy ha én csinálom, akkor biztos, hogy ezt középre rakom egy négyzetes dologban. Nem biztos, hogy igazam van, nem kell elfogadni, mint készpénzt, de hozzám közelebb állna. (hegyi)

démonok

démonok

Gyermeki félelem vagy elfojtott szexualitás? A kép remélem magáért beszél.

Ez egy szokatlanul erős kép, mondhatom, mert több teret is nyit. Maguk ezek a pöttyök, amiket sejtésem szerint valamilyen reluxa vagy függöny hoz létre, már eleve izgalmas, ahogyan a ruhát átfesti, ahogyan megjelenik, ez már magában elég lehetne a képhez, hogy meghökkentő vagy emlékezetes kép legyen, de azzal, hogy az ajtónál te egy új teret nyitsz, amin átláthatunk valami másik helyzetbe, ezzel lesz az egésznek története és ettől válik az egész meseszerűvé, valóban, ahogyan a cím is mondja akár még a démonokkal is találkozhatunk, hiszen ez az egész arról mesél, mintha valami jelenésként egyszer csak a semmiből termett volna itt ez az emberforma, és ezt még az is nagyon erősíti és nagyon jót tesz a képnek, hogy lehagytad a szereplőnek a fejét. Nyilvánvaló, hogy ha ez egy portré lenne, akkor ennek nem örülnénk, de itt most nem ez a fő szempont. Mindent összevetve nagyon erős képnek gondolom ezt és nagyon köszönöm, hogy megmutattad, hogy mi foglalkoztat, mivel dolgozol, várom a folytatást. (hegyi)

Orchideális attrakció

Orchideális attrakció

Fuldoklunk egy kicsit. Azért fuldoklunk, mert nagyon le van vágva ennek a képnek az alsó regisztere. Az orchideának nem csak a virága szép. Az orchideának ezek a picike törékeny, béna szárai is szépek. István, azt kell mondanom, hogy ez egy fél kép, a másik felét lehagytad. (hegyi)

Blablaha

Blablaha

Hülye címadásban most nyertél. A háttérben történő dolgok nagyon izgalmasak, az a három vagy négy árnyékkép nagyon, jó, ez a bácsi is nagyon jó, aki itt nézi, hogy te mit ökörködsz. A ritmus az abszolút működik, talán a bal oldalból egy kicsivel kevesebb kellene, ott én vágnék, mert azok a matricák ott már bajosak, azok elviszik a figyelmemet. Még akár utómunkával is lehetne segíteni, hogy ne legyenek ennyire jelentősek. Nézd meg, hogy mennyire szépek a fények a lépcsőn. Ahhoz a szépség, ahhoz a nyugalomhoz tökéletesen jó ellentét a fal és a falon lévő falfirkák, de erre már ott fent nincs szükség, azt valahogyan le kellene onnan hagyni. De jó a meglátás és ha leszámítom azt, hogy mennyire hülye címet adtál neki, akkor ez egy jó kép. (hegyi)

Metszési gyakorlat egy rontott városképen

Metszési gyakorlat egy rontott városképen

Ami ebben a képben nekem izgalmas, az a szobor és a mellette álló figura. Mondjuk ebben a formában nem nagyon lehet jól érteni, hogy most ki az, aki szereplő és ki az, aki szobor. Lehet, hogy ez mind szobor, ezt is el tudom képzelni, bár ott a háttérben az az egyiptomi figurára hajazó forma az lehet, hogy élő ember volt valamikor. Azt, hogy ez miért a fény és árnyék leckébe került, nem tudom értelmezni. Jók ezek a formák, izgalmasak ezek a kis félholdak, amik megjelennek, mintha a török hódoltság ideje jött volna vissza. De ez most nekem itt inkább egy rontott kép maradt, és nem egy hibaista megközelítés, vagy nem a hibát a maga erényeivel együtt használó kép, mert ez a bemozdulás ilyen mértékben zavaró, hogyha ebből több lenne, tehát nagyobb impulzus érte volna a gépet, nagyobb bemozdulás, akkor lehet, hogy az már megint egy izgalmasabb formai megoldás lenne, de ez most belül maradt azon a határon, ami átlendítene minket és egy új kontextust, egy új beszédmodort hozna létre. (hegyi)

Rávetődött

Rávetődött

Falusi vészharang rávetődött az orvosi rendelő falára.

Nagyon jó ez a kép abban az értelemben, hogy nagyon érdekes dolgot találtál. Az aljából simán levágnám azt a másfél – két ujjnyi feketét, mert nincs rá nagyon szükség, a tetejéből is egy ujjnyit, és akkor még izgalmasabb lenne, mert feszes lenne. Forgasd el a képkeretet, és képzeld el vízszintesben, mert abból az utcából még jöhetne ám. Annyira szigorú vagy oldalirányban, fentre, meg lentre meg annyira megengedő. Fordítva kellene, hogy legyen. De a meglátás abszolút jó! (hegyi)

Singer

Singer

Vittoriában találtunk egy kiülős kávézót, ahol kiszuperált varrógépasztaloknál lehetett fogyasztani.

Azt írod, hogy egy kávézóban volt ez. Azért, ahogy látom ezeket a székeket, gondolom mozgathatóak lehettek, tehát azt a széket amelyik a Singer mögött van, odébb kellett volna rakni, és kivenni a képből a francba, és akkor lehet, hogy értelmes képet kapunk a többi széknek az árnyékával, és ezzel a Singerrel, de az a szék ott olyan szinten zavaró, hogy a szöveget is, az árnyékokat is, és mindent szétver. Szervezkedni kell, felállni, kivenni, oké, félrerakod, fotózol, senki nem fog érte szólni. Pont. Ez így nem működik! (hegyi)

Rajta vannak a srácok , mindjárt meg lesz

Rajta vannak a srácok , mindjárt meg lesz

Egy jóbaráti együttlét alakalmával az ünnepeltnek kellett volna feladatot megoldania, de nagy volt a káosz és sok volt az alkohol is... ez a képen is átjött :)

Jó kis hibakép, remélem a gép egyben maradt. Nyilván egy akciófotón nem lehet mindent számon kérni, ezeknek az az ereje, ha a véletlen komponál helyetted, és ez itt többnyire megvan, talán jobbra üresebb egy fokkal, mint az jó lenne, de alapvetően van valami falusi diszkós vagánykodás hangulata, csajok sehol, hát akkor adjunk egy ívet az estének, indulás! Viszont Roland, macika, nagyon el vagy tűn(őd)ve, tessen kapcsolni egy pörgősebb fokozatot a képbeküldésben! (hegyi)

Parkoló hajnalban

Parkoló hajnalban

Ez egy jó kép Feri, részint mert a mérleg egyensúlya mellett a tér megforgatásából adódik egy ellenirányú dinamika is, amit jól ellensúlyoz a jobb oldal viszonylagos üressége, és azon ritka munkáid közé tartozik, ahol nem öncélú az objektív megválasztása. Van ebben thriller hangulat is, de a lefojtott feketesége (látom benne a kéket), ad neki szigorúságot is. Ritmusok vannak, formajátékok, jó lett. (hegyi)

Fényben

Fényben

Én bevallom, ezzel nem tudok mit kezdeni. Nem értem, mire megy ki a fuvar, mi a cél, mit akarsz mutatni. Oké, gondolom a tetőt. De miért? Mi fontos van egy tetőben? Talán az árnyékok. De azt a kerítés szétkaszabolja. A kettő együtt nem tud működni, a kerítésben nincs semmi izgalmas, viszont annyira határozott, hogy azt a finomságot, amit az árnyék mutat, egyből agyonveri. Szóval hát ez így most nem áll össze képpé. (hegyi)

Benéz a tavasz

Dunaújváros határában az elhagyatott Szávits kastély (kúria).

Laci, kicsit elhanyagolsz minket, ami azért is baj, mert hogy ezek a képeid nagyon erős üzenetek, de ha ilyen ritkásan jönnek, akkor a képi párbeszéd nem tud folyamatos lenni, akkor ezek csak egyfajta helyzetjelentések, mint egy messziről jött képeslap. Jó az üzenet, szépek a tónusok, az árnyékok, az, ahogy a földre vetül a kinti világ, talán egy picit az ég utómunkája lehetne precízebb, hogy ennyire ne lógjon ki a lóláb, de ez orvosolható, sőt, azt kell mondjam, megérné azt a plusz fél órát, amíg kikísérletezed, hogy hogyan lehet ezt úgy helyretenni, hogy ne vegyem észre, hogy bele kellett nyúlni - ami persze szakmai szempontból logikus, hiszen ahhoz, hogy megjelenjenek a formák a padlón, kell fény, és ezt a tónusterjedelmet a digitális nem tudja átvinni magától. Talán annyit még, hogy ahhoz, hogy igazán közel érezzem magamhoz, két dolgot változtatnék: az egyik a beltér, ott egy fényértékkel talán visszább hoznám a sötétből, hogy legyen húsa a térnek, a másik meg az élesség. Tudom, hogy nagyon fontosnak számít ma az, hogy egy kép mennyire éles, sőt, azt is látom, hogy sok helyütt ez mintha valami értékjelző lenne, ha éles, jó kép, ha nem éles, nem jó - de ez tévedés. Sőt. Az élesség erősíti a jelenvalót. De ez ritkán áll párhuzamban a kép "akaratával". Azaz egy érzelmi megközelítés ritkán tűéles. Emellett van persze egy prózaibb ok is, ami miatt azt mondom, hogy nem kell ennyi élesség, az pedig az, hogy sokszor átfordul a dolog, és főleg kisebb méretnél elkezd az élesebb formák határvonala inverzbe átmenni, mintegy szellemkép. Na, azt gondolom, hogy ha megvan a RAW, akkor ezen lehet még molyolni és finomítani. És megérné. (hegyi)

Költözés

Költözés

Nem én költöztem, hanem a párom. Koleszból ki. A reggeli nap első sugarai utoljára.

Egy kis ollózás és minden oké lesz. Jobbról a szekrény mellől vágnám a sötétet, a szekrény oldala a határ. Mert ott így egy új felületet nyitsz, de ennek már ritmikailag nincs szerepe, pontosabban azt az egyszerűséget, ami a kép ereje, gyengíted. Próbáld ki, hogy a monitoron letakarod egy papírlappal. De a megfigyelés kiváló, örülök annak, hogy tudsz a semmiből építkezni, ez nagyon fontos. (hegyi)

Függöny

Függöny

Az is lehet, hogy inkább természetfotó. Az ecetfa lombjának árnyéka és a késő őszi napfény szőtte, színes függöny: 2014 november 5-én, 15 óra 23 perc 46 másodperckor, szélárnyékból.

Van ebben valami félelmetes is, ahogy ezek a fogak, mintha egy szájból látnánk kifelé, megevett a szörny és még utoljára megnézzük a kertet... jó, a színek, a formák, minden talán alul még jól jönne valami szín. De a megfigyeléshez mindenképpen gratulálok! (hegyi)