4. Fény és árnyék

Ez eléggé erősen el van dőlve, részben ez a háttérnek is köszönhető, az ott meghúzódó domboknak, de azért ezek a villanyoszlopok sem függőlegesek. Miért nem, nem nagyon értem. És ugyanígy nem értem a képkivágást sem, mert ha ilyen nagyvonalú vagy a felső régiót illetően, akkor oldalt miért vagy ennyire szigorú? Bizony, itt nagyon fontos mozgások lettek oldalt levágva. Valószínű, hogy ez a kép nem álló képként állja meg a helyét. Ez egy fekvő kép lenne, de legalábbis négyzetes. Ezt visszaadom, jó? (hegyi)

Azt írod itt nekem, hogy nem kell különösebb komment ehhez a képhez. Bevallom férfiasan, hogy én viszont tanácstalanul állok, van egy eredményjelző tábla valami tornateremben, de nem nagyon értem, hogy mi történik. Ha engem az érdekel, hogy milyen érdekes rajzokat hoz létre a falon ez a háló, és ez hogyan viszonyul ehhez az egész rendszerhez, akkor fotózzam meg azt, de itt a kép alsó régióiban elég csúnya vágások jöttek létre. Azt is mondhatom, hogy olyan ez a kép, mintha elcsúszott volna az állványon a gép. Nem az eredményjelző tábla az, ami ebben engem érdekel, hanem a háló játéka, és akkor már nem biztos, hogy fény és árnyék leckéről, hanem talán inkább absztraktról beszélünk. Én ezt, ha nem is adnám vissza ismétlésre, de mindenféleképpen azt tartanám helyesnek, ha ezen egy kicsit még gondolkodnánk és érlelnénk, hogy az üzenet pontosan juthasson el hozzánk. (hegyi)

Na, ez a lecke belefér a fény és árnyék leckébe, megkapja a 3 csillagot, de a figyelmetlenségért legközelebb levonás jön. A képhatárnál a csonkolások, a bal oldal bebukása, és az a madzag, amivel a nem tudom milyen drót nem tudom hova van kötve, hogy a mi a francnak van ott, és azt miért nem szerelte le... Az engem annyira zavar, és én csodálom, hogy téged nem. Ezt nem értem, hogy miért kellett azt otthagyni! (hegyi)
értékelés:

Ágnesnek is azt mondom, amit Zolinak mondtam, hogy a fény és árnyék leckét én most bezártam, nem kérek tőle erre a leckére több képet egy darabig. Kezdjünk el más leckékkel dolgozni, ugyanis teljesen másról szól ez a lecke, mint amit itt most kapunk. Más az értelme, és más az a fajta részben érzelmi, részben technikai, vagy tartalmi megközelítés, amit a lecke feladásakor gondoltunk. Az nem elég, hogy van egy árnyék ahhoz, hogy ez a lecke teljesüljön. Ez nem azt jelenti, hogy ez a kép rossz, hanem azt, hogy nem erre a leckére készült. Jó lenne, ha már vannak leckéink, akkor nem arról szólna a dolog, hogy készül egy kép, aztán végigfutunk a leckéken, és majd csak bedobjuk valahová, lehetőleg olyanba, amiben elég tágnak érezzük a határokat ahhoz, hogy a besorolás miatt ne bukjon ki. Én meg most az mondom, hogy pont a besorolással van a bajom. Mert ha kiveszem ezt a képet a fény és árnyék leckéből, akkor rögtön evidensé válnak azok a kérdések, amiket ez a kép felvet. Egyrészt az, hogy hova tetted a hangsúlyt. Van egy előterünk egy kerítéssel, rajta egy nagyon szépen rajzolt árnyékkal, a fatörzzsel és a lombjaival, aztán van egy második szintünk, ami valamilyen, talán étteremnek, vagy rendezvény helyszínnek a belső udvara, és egy ház fala. Ott, ha jól látom, valamilyen napernyő részlet van, faldíszítések, folytatódik ez a faárnyék, de már lényegesen kevésbé erősen, tehát maga a viszonyrendszer alapja fel van vázolva, ugyanakkor nincs története a dolognak. Azért, mert nem hagytál benne lenyomatokat az emberről. És ez azért lenne fontos, mert a hasonló a hasonlónak a barátja, tehát, az ember az emberi történeteket keresi, és ehhez nem szabad bizonytalanul hagyni a nézőt. Ha az ott egy napernyő, akkor lássam azt a napernyőt, mert akkor tudok ennek az egésznek a szürrealitásával mit kezdeni. Magyarán a kép felső részéből nekem hiányzik, ahogy az alsóból is. Az a bázis hiányzik, hogy ez egy utca, akár kutyaszarral, vagy eldobált csikkekkel, szóval, hogy valamilyen ritmusba helyezzem bele, ahonnan ő, mint egy ilyen szóló énekhang ki tud ragyogni. De így most ez nem történik meg. (hegyi)
értékelés:

Valamiért ez a fény és árnyék lecke becsípődött nektek, tulajdonképpen olyan, mintha ebbe a leckébe akarnátok mindent belegyömöszölni. Érzek én ebben némi határozatlanságot és bátortalanságot, hogy minden a fény és árnyék körött forog, úgyhogy lehet, hogy szép lassan egy fél évre becsukom ezt a leckét bizonyos embereknek, hogy ebbe nem küldhetnek, hogy tessék ebből a komfortzónából kimozdulni. A leckemegoldást értem, hogy itt elég határozott árnyékok vannak. Azt gondolom, hogy ez a megfigyelés ebből a szögből nem biztos, hogy pontos. Kapunk itt falat, utat, beverő napfényt, nagy árnyékokat, gyalogosokat, szóval van minden, de nem ártana letenni valamire a voksunkat. Ráadásul, ha már ennyire dől az egész, akkor ezt lehetne még fokozni. Én most azt mondom neked, hogy ez egy 1 csillagos lecke, mert meg kell keresni azt a nézőpontot, ahol ez az egész elkezd működni. Valamit ki kell nevezni akár új horizontnak, és ahhoz képest ezt az egészet megtekerni egy kicsit, vagy az autók felé egy kicsit elmozdulni, és csak a falról beszélni, és a falon lévő árnyékokról, akkor az utat úgy, ahogy van, le kellene hagyni, és csak a járdából adni valamennyit. Vagy a gyalogosoknak a szintjéről kellene fotózni, nem innen kényelmesen fentről, hanem leguggolni akár a padlószintig, és onnan megpróbálni megnézni, hogy mit mutat. Szóval, én most azt mondom, hogy ez egy ilyen nagyon laza kézmozdulat, de szerintem ez most nem teljesíti ezt a leckét. (hegyi)
értékelés:

Nagyon jó az a játék, amit látunk, és abszolút a leckébe illő meseiség. Sajnálom a technikát. Jómagam is készítek mobillal képeket, és ennek számomra ott van a trükkje, hogy az ember, ha kiismer egy technikát, vagy egy eszközt, akkor azt már ennek az ismeretnek a birtokában tudja használni. Most azt érzem, hogy itt ez félrecsúszott. Nem is azért, mert van egy nagy kiégett folt, bár az sem válik előnyére a dolognak, hanem a falstruktúra, lehet ez egy tapéta, mindegy, ami az egésznek megadja a bázisát, ez nekem olyan szinten roncsolt és zajos, hogy esztétikailag nem fér bele - túlzizegi ezt az egészet, túlmozogja, és ez a túlmozgás elveszi a figyelmet a belső mozgásról, ami nagyon szépen megvalósulna az árnyékfigurákkal. Az én véleményem szerint egyrészt az egész háttér dologból lényegesen kevesebb is elég lenne, nem nagyon értem, hogy mi szükség van a jobb oldalon erre a nagy flekkre, másrészt érdemes lenne ezt a megfigyelést, mint tanulmány kezelni, és megismételni egy olyan leképező eszközzel, ami a tónusokkal gazdagabban tud dolgozni. (hegyi)
értékelés: